Teniszversenyen indulni

Versenyezni nemcsak élvezetes, de hasznos is


"...Miért kellene teniszversenyen indulni vagy meccset játszani? Én nem vagyok versengő alkat, nem akarok másokat megverni, a saját örömömre játszom. ..." – vélekednek sokan.

A meccsjáték, a versenyszituáció – az edzések mellett - viszont elengedhetetlen a fejlődéshez. Fontos dolog tehát tudatosítani magunkban a tenisszel kapcsolatos céljainkat.

Az, hogy meccset játszunk valaki ellen, vagy versenyen indulunk, nem jelenti azt, hogy agresszívek lennénk.

Teniszversenyen indulni, és a győzelemért mindent megtenni: ez az, amikor teljesítményünk felső határait megtapasztalhatjuk, illetve kitolhatjuk. Emiatt jó, ha az ellenfelek között az erőviszonyok viszonylag kiegyenlítettek. Ilyenkor kell miden tudásunkat, erőnket és figyelmünket összpontosítani a győzelem érdekében.

Teljesítményünk határait sok területen feszegethetjük: az állóképesség, a taktika, az ütéstechnika, a mentális kitartás stb. területén egyaránt. Az is győzelem, ha ez sikerül, egyben a további fejlődés kulcsa. Ez edzésen nem lehetséges.

A meccs előtt célokat tűzhetünk ki magunk elé, ha a célokat elérjük, akkor is elégedetten rázhatunk kezet az ellenféllel, ha mi gratulálunk az ő győzelméhez. (Apropó, gratuláció: Az, hogy a mérkőzés végén a vesztes gratulál az ellenfélnek, nem szégyen, ellenkezőleg: nemcsak ellenfele sikerével, de saját erőfeszítéseivel szemben is tiszteletet fejez ki. Ne fukarkodjunk a gratulációval, nekünk is jól fog esni a győzelem után.)

A meccs játék visszajelzést ad arról, hogy hol tartunk. Ha így viszonyulunk a meccsekhez, akkor lehetőségünk lesz barátságos hangulatú, kemény csatákat vívni fejlődésünk érdekében. Ha ebben a szellemben versenyzünk, egyre többször tudunk majd győzni.

Ahhoz, hogy egy meccs a játékosok fejlődését szolgálja, az is fontos, hogy a játékot ne az ellenségesség légköre lengje be. Az ellenségesség, és mindenáron való győzni akarás, inkább a hibák számát növeli és nem a nyerő ütésekét. Vagyis ne azt „akarjuk”, hogy az ellenfél üsse out-ra a labdát, hanem arra koncentráljunk, hogy mi beüssük.

A fejlődés gyakran nem fokozatosan következik be, hanem ugrásokkal, és különböző területeken. „ ... Nekem például az egyik szezonban a lábmunkám és az erőnlétem fejlődése volt szembetűnő, a következőben pedig az, hogy képessé váltam arra, hogy, ha elvesztettem az első szettet, utána megnyerjem a másodikat és a harmadikat is, mentális erőm, és kitartásom még 3 óra játék után sem hagyott el. ...”

Olvassák el Tomaz Mencinger cikkét is a versenyzésről. Címe: Félelem a vesztéstől.


A Teniszversenyen indulni? oldalról vissza a Teniszverseny oldalra



Kehrling Béla


Szabó Éva képei és történetei

Kulcsszavas keresés

Teniszpartner keresés

Pesten - Budán  - Vidéken

Videós
szabályelemzések


Jónás Dorka diplomát szerzett


Kérdezze
a teniszedzőt!


Taktikai egypercesek


Beugró


FELIRATKOZÁS HÍRLEVÉLRE Kérjük, írja be e-mail címét,
a keresztnevét, majd kattinston a "Subscribe" gombra!
Then

Don't worry — your e-mail address is totally secure.
I promise to use it only to send you NEWS.