Tenisz stratégia a zónában

Tenisz stratégia a zónában
(Scott Ford cikke)


A stratégia
 egy meghatározott cél elérésére kidolgozott terv. A teniszben ez a meccs megnyerésére kidolgozott és alkalmazott terv. 

A terv kidolgozása a könnyebbik feladat. Ha ellenfelünknek rossz a fonákja, és a terv az, hogy az ellenfél gyengeségeit akarjuk kihasználni, akkor ez a terv jónak és logikusnak tűnik. Na, most jön a terv nehezebbik része: az alkalmazás, vagyis hogyan használjuk ki az ellenfél gyenge fonákját.

Sokan nézik a profi teniszmeccseket a TV-ben, ahol a kommentátorok elmélyülten elemzik a profi játékosok stratégiáját, és logikusnak tűnik az a gondolat, hogy ők is ugyanezeket a stratégiákat alkalmazzák. Itt kezdődnek a bajok.

Mondjuk azt, hogy a stratégia egyszerű: kihasználjuk az ellenfél gyenge fonákját. Az első probléma ezzel a logikus tervvel a következő: Ha egy versenyen olyan játékos ellen versenyzünk, akinek gyenge a fonákja, akkor esély van rá, hogy a saját fonákunk sem olyan fényes. Ha szuper fonákunk lenne, akkor nem a „béna fonák” részlegben versenyeznénk, hanem a „szuper fonák” csoportban. Más szóval fel kell ismerni a stratégia-alkotás korlátait.

Megértve azt, hogy ellenfelünkkel nem véletlenül kerültünk össze, valóban kihasználhatjuk a gyenge fonákja adta lehetőségeket, kivéve, ha mindig visszaüti a labdát. Még a béna fonákjával is visszaüti. 

Minthogy a kidolgozott terv nem működik, úgy döntünk, hogy leütjük a pályáról. Igen, de ha egyre erősebbet ütünk, akkor az a kontroll rovására megy, és egyre többet fogunk hibázni. A lefelé irányuló spirál elindul, egyre frusztráltabbak leszünk, mert ez az ostoba ellenfél szétforgácsolja stratégiánkat mindössze azzal, hogy csak visszaüti a labdát a háló felett. A "B" terv, vagyis az ellenfél leütése a pályáról pedig több pontot visz, mint amennyit hoz.

A végén, miután megpróbáltuk az ellenfelet átlőni egy tenyeressel, amely a hátsó kerítés tövében landol, teljesen kiborulunk, elvesztjük a meccset egy következő béna fonákú „fal” játékos ellen is.

Mi lehet szörnyűbb és önbizalom rombolóbb annál, mint ugyanígy veszíteni több „fal” játékos ellen? Mi itt a probléma? A terv nagyszerű volt. A stratégia világos. Még a kivitelezés is, de az egész azért nem működött, mert az ellenfél minden labdát visszaütött. Nem hibázott. Csak szépen visszaütögette a labdákat a béna fonákjával. Hát ez meg milyen stratégia? Csak visszaütni a labdát? Ez semmi más, csak konzisztens játék.

BINGO! Megtaláltuk a legjobb stratégiát, a konzisztens játékot, azt, amely minden ellenfelet ellehetetlenít.

Senki nem szeret olyan játékossal játszani, aki a konzisztens játékáról híres. Igen, ahelyett, hogy a konzisztens játékot valódi stratégiaként ismernénk el, inkább azt mondjuk: „Utálok „fal” ellen játszani.” Vagy „Utálok Bettyvel teniszezni. Csak visszaütögeti a labdákat, és nevetséges a stílusa.” Pedig Betty a nevetséges ütéseivel pozitív találatokat produkál, és az általa alkalmazott stratégia a legravaszabb, ami csak létezik a teniszben. Lehet bárhogy pocskondiázni ezt a stratégiát, de nevezni csak egyféleképpen lehet: okos. Ilyen az ő stratégiája.

Miért okos? Mert a konzisztens játék stratégiája a teniszben a győzelem eléréséhez szükséges legalapvetőbb tényezőn alapul. Vagyis eggyel több pozitív találatot kell elérni, mint az ellenfél.

Röviden, vissza kell ütni a labdát. Ez nem űrtechnológia, az ütő és a labda találkozásáról beszélünk. A találat pozitív vagy negatív. A labda vagy pályát ér, vagy nem. Ha igen, akkor esély van a győzelemre; ha nem is nyertük meg a labdamenetet, de el sem vesztettük. Ha viszont a labda kimegy, akkor elvesztettük a pontot. A történet véget ért.

A pozitív és negatív találat lényege nagyon egyszerű, és Betty megértett valami nagyon lényegeset: azzal nyeri meg a meccsek nagy részét, hogy nem veszti el őket.

Gondoljunk bele: Az elmúlt időszakban győztesként hagytuk el a pályát? Hogyan nyertük meg a pontok nagy részét? Nyerőket ütöttünk, vagy az ellenfél hibázott? Minden stratégiák legfontosabbika e kérdések megválaszolása után válik láthatóvá.

Ha elhisszük, hogy a győzelemhez sok nyerőt kell ütni, akkor bedőlünk egy szép, kövér hazugságnak. Nem nyerőket kell ütni, hanem ellenfelünknél eggyel több pozitív találatot kell produkálnunk. A nyerőket a pozitív találat melléktermékeként kell értékelnünk.

Vagyis a nyerő ütés alapja is a pozitív találat. Annyira erősen vágyunk a győzelemre, hogy eközben megfeledkezünk a tenisz legalapvetőbb szabályáról, a nyerő ütések utáni hajszában megfeledkezünk a pozitív találat követelményéről. Nyerő ütéseink vesztes ütésekké válnak. A teniszben sajnos nem lehetséges a helyesbítés. Vagy visszaütjük a labdát, vagy nem. Ez a stratégia lényege. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden más stratégia értéktelen lenne. Persze, hogy nem. De minden stratégiához szükségeltetik a pozitív találat. És mi köze mindennek a zónában való teniszezéshez?

Az évek során több olyan játékos is nyilatkozott a meccsek után, aki a zónában játszott. Pete Sampras 2002-ban a US Open döntője után így nyilatkozott a teljesítményéről: „Egy rövid ideig a zónában játszottam…” Hát ez nem igazán a stratégiáról szól. Amikor a játékosokat a stratégiáról kérdezik, gyakran morózusan kérdeznek vissza: "Stratégia? Milyen stratégia? Csak próbáltam visszaadni a labdákat." Éppen, mint Betty, akinek az a nyerő stratégiája, hogy nem veszít. Még a profik is ezt csinálják.

Amikor Björn Borgot a hatodik Roland Garros megnyerésének stratégiájáról kérdezték
, azt felelte (svédül): „Szóval a stratégiám. Ütök egyeneset, meg ütök keresztet. Ők rontanak, én meg nem.” Borg nem a szavak, és nem a hibák embere. Úgy nyert, ahogy Betty, azzal, hogy nem vesztett. Hatszoros Roland Garros, és ötszörös Wimbledoni bajnok. Első osztályú stratégiával: „Ők rontanak, én meg nem.” Azok a játékosok, akik a zónában játszanak, zavarba ejtő módon minden labdát képesek visszaadni. Megtalálták a pozitív találathoz szükséges erő és kontroll dinamikus egyensúlyát. A modern stratégia legnagyobb problémája, hogy az erőt részesíti előnyben a kontrollal szemben, ahelyett, hogy a kettő egyensúlyára törekedne. Egyre több olyan játékost látunk, akik képtelenek a jól kidolgozott stratégiát kivitelezni, azért mert túl sok erőt és kevés kontrollt használnak. Végeredmény: negatív találat és még egy vereség.

Kérdés: Mi lenne, ha a stratégiánkat az erő dominanciája helyett a kontroll túlsúlya felé módosítanánk? Mi lenne, ha mindig visszaadnánk a labdát? De egy dologra fel kell készülni: ha a konzisztens játék stratégiáját választjuk, majd állnunk kell ellenfeleink barátságtalan megjegyzéseinek záporát.

Ha rosszul esnek az ellenfelek megjegyzései, csak vegyük elő a győzelmi trófeát, amelyre ez van írva: Bajnok. A megjegyzéseket tevő ellenfél trófeájára ez van írva: 2. hely.



A Tenisz stratégia a teniszben oldalról vissza a Tenisz a zónában oldalra



Kehrling Béla


Szabó Éva képei és történetei

Kulcsszavas keresés

Teniszpartner keresés

Pesten - Budán  - Vidéken

Videós
szabályelemzések

Jónás Dorka harmadik éve Amerikában


Kérdezze
a teniszedzőt!


Taktikai egypercesek


Beugró


FELIRATKOZÁS HÍRLEVÉLRE Kérjük, írja be e-mail címét,
a keresztnevét, majd kattinston a "Subscribe" gombra!
Then

Don't worry — your e-mail address is totally secure.
I promise to use it only to send you NEWS.