Tenisz fókusz a zónában

Változó fókusz, rögzített fókusz


4. lépés: A zóna és a fókusz

A 4. lépés megtanítja azt, hogy hogyan használjuk a szemünket a leghatékonyabb módon.

A fókuszálás és a zóna

A teniszben a szemünk használatának leghatékonyabb módja NEM az, hogy a labdát nézzük. Ehelyett, a leghatékonyabb mód az, hogy a képzeletbeli ablak felületén a találati pontra fókuszáljuk tekintetünket.

Hogy miért?

A vizuális fókusz és a képzeletbeli ablak

Az első dolog, amit megtanultunk, hogy kényelmes kartávolságra magunktól elképzeltünk egy ablakot.


S miközben elképzeltük az ablakot magunk előtt, az egyetlen feladat az volt, hogy a bejövő labdától megvédjük ezt az ablakot. Nem az volt a cél, hogy a labdát átüssük a háló felett, hanem az, hogy az ablakot megvédjük.

Ha ez sikerült, azt mondtuk: Igen. Ha a labda áthaladt az ablak síkján, akkor azt, hogy: Nem.


Annak, hogy a labdát távol tartsuk az ablaktól az ütéseinkkel kettős célja volt: Először is, ezzel a találati pont pontosan meghatározott távolságra kerül tőlünk, és ez a jó időzítés alapja.

Másodszor, azzal, hogy elképzeljük az ablakot magunk előtt, tekintetünk fókusza a labdáról a képzeletbeli ablak felületére kerül. Tehát, amikor a az ablakra fókuszálunk, akkor automatikusan megszűnik a labdára való fókuszálás.

Amikor a találati zónára fókuszálunk, akkor már nem a korábban tanult séma szerint követjük a labda útját az ellenfelünk ütőjétől a sajátunkig.

Rögzített fókusz kontra változó fókusz

Amikor elkezdtünk teniszezni, mindannyian azt az instrukciót kaptuk, hogy nézzük a labdát. Meg azt, hogy a labdára kell koncentrálnunk. Illetve, hogy mindig a labdára kell fókuszálnunk.

Azt javasolni, hogy a labda helyett valami másra fókuszáljunk, első hallásra persze őrültségnek hangzik, főleg akkor, ha azt mondják, hogy a jövőbeni találati pontra összpontosítsuk tekintetünket. Ez nem tűnik logikusnak.

A 4. lépés megmagyarázza azokat az okokat, hogy miért nem őrültség vagy logikátlan dolog a fókuszunkat a labdáról a találati pontra áthelyezni.

Ki fog derülni, hogy a labdára fókuszálni nem igazán rossz, de a legkevésbé hatékony és pontos módja szemünk használatának a tenisz során.

A labdára való koncentrálás a változó fókusz módba kényszerít minket, amely a normál teljesítmény állapotot tartja fenn.A labdát nézve tehát nem tudunk kilépni a normál teljesítmény módból. Ha a zónában akarunk teniszezni, akkor más módon kell használni szemünket, azért, mert a rögzített fókusz a flow-ban való teniszezés feltétele.

Más szóval az, hogy a labda helyett a képzeletbeli ablakra fókuszálunk, nemcsak hatékonyan és pontosabban használjuk a szemünket a játék során, de a találati zónára való koncentrálás a rögzített fókusz állapotában tart bennünket, amely fontos a zónába kerüléshez és a zónában való játék fenntartásához.

Mit várhatunk a 4. lépéstől?

Ahogy a 4. lépés elemeit gyakoroljuk, valami, a korábbitól teljesen különböző módon használjuk a szemünket, vagyis a korábbitól teljesen különböző tapasztalásokat és érzéseket várhatunk.

Ha minden a korábbiakhoz hasonlóan történik, akkor nem megfelelően végezzük a 4. lépés gyakorlatait.A vizuális fókusz rögzítése a játék során ismeretlen érzés lesz számunkra. De ez az ismeretlen érzés nem azt jelenti, hogy valami nincs rendben. 

Két vizuális stratégia

1. A VÁLTOZÓ FÓKUSZ


A „Nézd a labdát” stratégia szerint a tekintetünket a labda mozgása szerint folyamatosan újra és újra kell fókuszálni a labdára. Ezt tehát változó fókusznak nevezzük (VDF). A VDF a szemünk használatának hagyományos módja a teniszezés közben. A VDF egy kipróbált, de nem biztos, hogy a legjobb vizuális stratégia. Az, hogy a labdát nézzük, csak látszólag a logikus módja szemünk használatának a játék közben.

A változó fókusz logikája ez: Ha a labda mozgását folyamatos figyelemmel kísérjük, akkor az agyunk pontos információt kap a labda mozgásáról.Ha az agy pontos információt kap, akkor pontos információt tud adni a testnek arról, hogy milyen sebességgel és milyen irányba kell mozognia a labda irányába.

Végeredmény: A labda mozgása és a test ellenmozgása egy pontban létrehozza a találatot.

Pontos vizuális input = Pontos motorikus output

Ha az agy a szemből helytelen információt kap a labda útjáról, akkor értelemszerűen rossz informácót ad a testnek és így nem megfelelő helyen és időben jön létre a találat.

Pontatlan vizuális input = Pontatlan motorikus output


Félreértések

Az egyik legnagyobb félreértés a teniszben az, hogy mindössze annyit kell tennünk, hogy a labda mozgására kell erősen fókuszálnunk a saját ütőnktől kezdve az ellenfél labdaérintéséig.

Ez egyszerűnek tűnik, nem? Ez azonban egyáltalán nem egyszerű feladat.

A változó fókusz (nézd a labdát) két részes stratégia. 
Az első rész, hogy a labdára fókuszálunk, miközben az ellenfél ütőjét érinti a labda.
Ez a könnyebbik rész.

A második rész az, hogy a labdára fókuszálunk mindaddig, amíg saját magunk megütjük a labdát.
Na, ez a nehéz feladat.


Amennyire egyszerűnek és magától értetődőnek hangzik ez a dolog, annyira nehéz kivitelezni főleg, ha a modern tenisz sebességére gondolunk. Nem túlzás azt állítani, hogy nemcsak nehéz, de gyakorlatilag lehetetlen is.

Így a szemünk szinte biztosan helytelen információt ad az agynak. Vagyis helytelen input a bemeneti oldalon.

És ha a szemünk a sebesség miatt képtelen a felénk tartó labdára fókuszálni, akkor az ütésünk nem találkozhat a megfelelő időben a labdával. Tehát ütésünk időzítése nem lehet megfelelő. Vagyis helytelen output a kimeneti oldalon.

A változó fókusz végeredménye: rossz output.

A lassú reakció és az ütés rossz időzítése kéz a kézben járnak, és a pontatlan vizuális input okozza ezt.

Ezt a problémát NEM ütéstechnikai pontatlanság okozza.

A motorikus output valójában a vizuális – kognitív – motorikus lánc utolsó láncszeme.

Információ bevitel - feldolgozás - kimenet

Ami azt jelenti, hogy az ütésünk az IPO láncolat utolsó tagja, és ennek pontos kivitelezése az első láncszem pontosságán múlik. Magában a játékban pedig az IPO folyamat pontatlanságai az ütések rossz időzítését eredményezik.

Ha ezt a problémát meg akarjuk oldani, akkor a probléma gyökerét kell megtalálnunk. A probléma pedig a szemünk használatában gyökerezik. Ez a 4. lépés témája.

2. A RÖGZÍTETT FÓKUSZ

A szemmel kapcsolatos probléma megoldásának két útja van. Az első az, hogy arra edzzük a szemünket, hogy gyorsabban fókuszáljon, és tartson lépést a labda sebességével. A szem fókuszálási képességének azonban korlátai vannak. A 4. lépésben a probléma nem hagyományos megoldását tanulhatjuk meg. E szerint a megoldás szerint a labda helyett a találati zónára kell koncentrálnunk.

A lényeg az, hogy a zónában való játéknál a vizuális információbevitel mód a rögzített fókusz. Röviden FDF. (fixed depth focus).

Újrafókuszálni vagy előfókuszálni?

A bementi oldali helytelen információbevitelét lehet úgy korrigálni, hogy újrafókuszálási pontokat jelölünk ki a labda útján: például lehet ilyen rögzített pont az ellenfél találati pontja, a labda lepattanási helye saját térfelünkön és a saját találati pontunk is. Az Ütés/Pattanás/Ütés szekvenciát, mint vizuális stratégiát Timothy Gallwey alkotta meg a 70-es évek közepén és elég jónak is bizonyult.

De akár a labda röppályáján keresztül végig, akár csak előre meghatározott pontokban, de arra kényszerülünk, hogy újrafókuszáljunk.

A változó helyű újrafókuszálásnak mindig is megvan az a kockázata, hogy – különösen nagyobb sebességű labdamenetek esetén – a szem nem pontos információt ad az agynak a labda sebességéről és irányáról. És ez rossz időzítést eredményez az ütések során… Ráadásul ennek a rossz időzítésnek semmi köze nincs az ütéstechnikához, csupán ahhoz, ahogy a szemünket használjuk a játék során.

A rögzített fókusz
És van egy harmadik fókuszrögzítési lehetőség is, ez az, amit a 4. lépés kínál. Egy olyan vizuális stratégia, amely a játékban eggyel csökkenti a változók sorát egyszerűen azzal, hogy a szemmel a játék során csak egyetlen távolságra, a találati zónára fókuszálunk.

Aztán, amikor a fókuszunkat a találati zónára összpontosítottuk, akkor már csak azt a pontot kell megkeresni, ahol a labda először a találati zónát átlépi.

Ezt a pontot, ahol a labda a találati zónába belép, elsődleges találati pontnak nevezzük.

Ez a rögzített fókuszú információbeviteli mód, és mint ilyen az FDF a szemek használatának sokkal hatékonyabb módja, mint a változó fókusz.Emlékezzünk rá, hogy a rögzített fókusszal nem a labdát nézzük, hanem a találati zóna külső felületén megkeressük szemünkkel a felénk repülő labdát.

A rögzített fókusz azért hatékonyabb a változó fókusznál, mert így a szemnek nem kell a labdára fókuszálni teljes röppályája során.

Az előfókuszálás kiváltja az újrafókuszálást. Akkor, ha sikerül az újrafókuszálás változóját a rendszerből kivenni, akkor megszüntetjük az ütések rossz időzítésének elsődleges okát.Tehát, minthogy a rögzített fókuszú rendszer kevesebb változót hordoz, nagyobb sebességű labdamenetek során sokkal hatékonyabb, mint a változó fókusz.

Pontos vizuális input = Pontos motorikus output

Fontos arra emlékezni, hogy a 4. lépés nem a labda nézésének egy hatékonyabb módja. A rögzített fókuszú rendszer lényege, hogy a labdát az elsődleges találati pontban megkeresse.


Hogyan működik a rögzített fókusz?

A rögzített fókusz a változó fókuszhoz hasonlóan 2 részre tagolható rendszer:

1. rész: A szemünkkel a magunk elé képzelt ablak külső felületére fókuszálunk.Az 1. lépésben ezt gyakoroltuk, hiszen miközben a képzeletbeli ablakot próbáltuk megvédeni, szemünk fókuszát a találati zónán tartottuk.

2. rész: A képzeletbeli ablak felületét megkeressük a labdát, és ekkor valójában azt a pontot kerestük meg, ahol a labda elsőként átlépi az ablak síkját. Ez pedig az elsődleges találati pont.

Ha az elsődleges találati pontban ütjük meg a labdát, akkor egy dologban biztosan lehetünk: az ütésünk időzítése megfelelő volt. 

A 4. lépés áttekintése

A 4. lépés első nekifutásra nem könnyű feladat. A szem, a korábbinál eltérő használata gyakorlatot igényel. Minthogy a rögzített fókusz vizuális stratégiája nagyon különbözik a változó fókuszénál, a gyakorlatok végig nagyon furcsának tűnnek.

A találati zónára való fókuszálás a szem használatának különös módja. De mint minden más, gyakorlással ez is egyre könnyebb és könnyebb lesz. Minél többet gyakoroljuk, annál inkább elsajátítjuk a zóna látásmódját. 


A Tenisz fókusz a zónában oldalról vissza Tenisz a zónában oldalra



Kehrling Béla


Szabó Éva képei és történetei

Kulcsszavas keresés

Teniszpartner keresés

Pesten - Budán  - Vidéken

Videós
szabályelemzések

Jónás Dorka harmadik éve Amerikában


Kérdezze
a teniszedzőt!


Taktikai egypercesek


Beugró


FELIRATKOZÁS HÍRLEVÉLRE Kérjük, írja be e-mail címét,
a keresztnevét, majd kattinston a "Subscribe" gombra!
Then

Don't worry — your e-mail address is totally secure.
I promise to use it only to send you NEWS.