Tenisz esetek és esetmagyarázatok
(2011.)


Esetek és esetmagyarázatok

(Összeállította a MTSZ Versenybíró- és Játékvezető Bizottsága)

Az alábbi esetek a versenyeken előforduló tipikus problémákról íródtak.

Nem a szabályok részei, hanem azok egységes alkalmazásához és értelmezéséhez irányt mutató állásfoglalások.


1. eset

Játékvezetővel zajló salakpályás mérkőzésen „B” játékos labdanyomvizsgálatot kér a bírótól. Nyomazonosítás után sem ért egyet a játékvezető döntésévei, és a versenybírót kéri igazságtételre. A játékvezető nem hajlandó a versenybírót hívni, s miután a játékos vonakodik folytatni a mérkőzést a „Tessék játszani!” felszólítás után 20 másodperccel, a Háromfokozatú Büntetés szerinti fegyelmezi a „B” játékost.

Döntés: Igen. Ha játékvezető van a pályán, ténykérdésben övé a végső döntés, ezért nem hívható versenybíró a pályára.

2. eset

Egyéni versenyeken játékvezetővel zajlik a mérkőzés, s a versenybíró is a nézőtéren van. Egy vitás labdát követően „B” játékos nem ért egyet a bíró döntésévei, s a labdanyom vizsgálat eredményével sem. A „vonalban” ülő versenybíróhoz fordul, aki arról a helyről jobban láthatta a vitás labdát, mint a játékvezető. A versenybíró a játékosnak ad igazat, s mivel éppen a pályán volt, s jól látta az esetet, kivételes jogával élve felülbírálja a játékvezetőt.

Döntés: Nem teheti. Ténykérdésben akkor sem dönthet, ha a helyszínen van, s esetleg ő másképp látta a nyomot, mint a játékvezető.

3. eset

A játékos a versenybírótól a játékvezető lecserélését kéri.

Döntés: Nem kérheti. A versenybíró viszont saját jogkörében dönthet a játékvezető lecseréléséről, ha ezt szükségesnek látja.

4. eset

Játék közben a teniszező cipője szétszakad és használhatatlanná válik. A másik pár cipő az öltözőben van.

Döntés: A játékot fel kell függeszteni arra az időre, míg a játékos az öltözőből előhozza és felveszi a pótcipőket.

5. eset

Kaphat-e a játékos térfélcsere alatt extra időt arra, hogy kicserélje az egyébként használható állapotban lévő cipőjét és/vagy a zokniját? Ha igen, hány alkalommal egy mérkőzés alatt?

Döntés: Igen. A játékvezető egy alkalommal meghosszabbíthatja a térfélcsere idejét, hogy a játékos kicserélhesse cipőjét vagy zokniját. A játékos nem hagyhatja el a pályát.

6. eset

A labdamenet végén a játékos a bíróhoz viszi az egyik labdát, jelezve, hogy puha. Kéri, hogy játsszák újra a pontot.

Döntés: A „puha” labda nem ok a pont újrajátszására, még abban az esetben sem, ha a játékvezető úgy dönt, hogy kivonja azt a labdát a játékból.

7. eset

Az első adogatás a hálóról pályán kívülre pattan, közben kiesik az egyesléc.

Döntés: Első adogatás következik, kivéve, ha a játékvezető úgy ítéli meg, hogy a léc helyreállítása nem akadályozta az adogatót a folyamatos játékban.

8. eset

Labdamenet közben egy néző hangos „Out” kiáltással zavarja a játékot. A közelben levő játékos megáll, s az újrajátszást követeli.

Döntés: Nem játszható újra. A pályán kívüli zajok nem számítanak akadályoztatásnak.Természetesen a játékvezetőnek feladata, hogy ilyen esetben figyelmeztesse a közönséget, s ismétlődésnél a versenybíró, a rendező segítségét kérje.

9. eset

Labdamenet közben az egyik játékos valamilyen zajt kelt, vagy hangosan felkiált.

Döntés: Ha ez a zaj vagy kiáltás nem volt szándékos, első esetben megismétlik a labdamenetet, minden további esetben, vagy szándékosság esetén az elkövető játékos elveszíti a pontot.

10. eset

A játékvezető, mivel csak két vonalbíróval dolgozik (szerva és távoli hosszúvonal) a mérkőzés előtt megállapodik a játékosokkal, hogy az alapvonalon önmaguk ítélkeznek.

Döntés: Nem teheti. A játékvezető a felelős minden olyan vonalért (és a hálóért), melynek nincs vonalbírója.

11. eset

Labdamenet közben „B” játékos megáll, s azt reklamálja, hogy „A” térfelén kétszer pattant a labda. A bíró „takarásban” volt, nem ítélkezett.

Döntés: „A” játékos nyeri a pontot, mivel a kettős pattanás, vagy egyéb szabálytalan ütés ügyében a játékvezetőnek kell ítéletet hoznia azonnal. Ha a kettős érintés ügyében nem született azonnali játékvezetői ítélet (Not up), akkor meg nem történtnek kell tekinteni az esetet.

12. eset

Páros mérkőzés esetén a fogadó nincs készen, de felnéz amint elütik a második adogatást. Reflexből visszaüti a labdát, miközben a partnere „Állj!”-t kiált, majd mindketten megállnak.

Döntés: Ismét második adogatás következik. Az adogatónak meg kell arról győződnie, hogy a fogadó kézen áll. (Ha a játékvezető úgy ítéli, hogy a fogadók részéről szándékos az eset, Sportszerűtlen viselkedés miatt Fegyelmi szabálysértést is adhat a játékosnak.)

13. eset

A labda a hálóról lecsurogva fedett pályákon a háló alatt használatos merevítő rúdra esik.

Döntés: Ebben az esetben a merevítő rúd a pálya talajának tekintendő, így amikor a labda ráesik a rúdra, azt az első pattanásnak kell tekinteni.

14. eset:

Az alapvonal-bíró a második adogatás végrehajtása közben mondja be a lábhibátmég mielőtt az adogató meg tudta volna ütni.

Döntés: Első adogatás következik. A vonalbíró akadályozta az adogatót.

15. eset

Az első adogatás a középvonalra megy. A vonalbíró „kint”-et kiált, majd helyesbíti az ítéletet. A játékvezető az adogatónak ítéli a pontot, de a fogadó reklamál, hogy visszaüthette volna a labdát. A játékvezető egyetért vele és meg akarja ismételtetni a pontot. A pályára versenybírót hívnak.

Döntés: A pont az adogatóé. A játékvezető a játékos reklamációja után nem változtathatja meg a helyzet megítélését.

16. eset

Az első adogatást a vonalbíró „kint”-nek ítéli. A játékvezető felülbírálja, majd megítéli a pontot és bemondja az eredményt: 15-semmi. A fogadó reklamálmondván, hogy újra kellene játszani a pontot, mert ő visszaütötte az adogatást a pályára. A játékvezető ezek után rájön, hogy valóban ez történt és újra akarja játszatni a pontot. Az adogató azt mondja, hogy a játékvezető nem változtathatja meg ítéletét és versenybírót hív a pályára.

Döntés: A pontot újrajátsszák. A játékvezető döntése azért volt helytelen, mert rosszul emlékezett a tényekre: a fogadó valóban visszaütötte a labdát.

17. eset

A játékvezető salakpályán a székéből „kint”-et kiált. A játékos arra kéri, mutassa meg a nyomot. Sem a játékos, sem a játékvezető nem találják a labdanyomot.

Döntés: Az eredeti (kint) ítélet marad érvényben.

18. eset

„B” játékos visszaüti az adogatást, de a partnere („A”) azt mondja: „Várj!” és a labdanyom felé indul, hogy megnézze. A játékvezető megállítja a játékot. Az ellenfél, „C” játékos, a versenybírót szeretné hívni, mondván: „B” visszaütötte a labdát, amiből „C” pontot ütött.

Döntés: A játékvezető helyesen cselekedett (megállította a játékot, miután „A” játékos megszólalt.) Labdanyom vizsgálat következik. Ha a labda jó volt, „A” és „B” elveszítik a pontot, máskülönben második adogatás következik.

19. eset

Salakpályás páros mérkőzésen, a második adogatást jónak ítélik. A fogadó visszaüti a labdát és bizonytalan abban, hogy elinduljon-e a labdanyom felé. A partnere közben belelép a már visszatérő labda útjába és a hálóba röptézi. A fogadó ekkor labdanyom vizsgálatot kér a második adogatásra, mondván ő megállt még mielőtt partnere a hálóba ütötte volna a labdát.

Döntés: A pont marad. Mindkét játékosnak meg kell állnia, vagy az ítéletet megkérdőjelező játékosnak ezt oly nyilvánvaló módon kell jeleznie, hogy a játékvezető megállítsa a játékot.

20. eset

A játékos 30/40 állásnál adogat és az első adogatás után vitába keveredik a játékvezetővel. Mivel korábban már kapott egy figyelmeztetést, most pontbüntetéssel sújtja őt a bíró. Az eredmény 15/40-re változik.

Döntés: Nem. A pontbüntetés nem pontelvonást jelent, hanem azt, hogy a vétkes ellenfele kapja a következő pontot, tehát az eredmény „játék B játékos javára”.

21. eset

Az első adogatás hiba. A második adogatáshoz indul vissza az alapvonalhoz a játékos, amikor a szomszéd pályáról labda gurul a hátsó kerítéshez. Az adogató játékos érte megy és visszagurítja az idegen labdát. Első adogatás következik.

Döntés: Nem. A játékost nem akadályozta a hátsó kerítésnél lévő labda, hanem saját elhatározásából gurította vissza.

22. eset

Hibás első adogatás után a másodiknál a játékos levegőbe dobja a labdát, de még nem üti meg, amikor a fogadó mögötti kerítéshez labda gurul be. Az idegen labdát a fogadó eltávolítja, majd újra első adogatás következik.

Döntés: Igen. Az adogató mozdulatot már elindította a játékos, tehát ütés közben volt akadályozva, ezért az egész labdamenetet újra kell játszani.

23. eset

Páros mérkőzésen hálót ér a második adogatás, s ott megpattanva, a fogadójátékos alapvonal mögött álló társát súrolja, mielőtt földet érne. Második adogatás következik.

Döntés: Igen. Lásd Játékszabályok 22. §. a) pontja.

24. eset

Hibás első adogatás után a második szerva „elszáll” és a fogadójátékos alapvonal mögött álló társát találja telibe. Második adogatás következik.

Döntés: Nem. Az adogató páros nyeri a pontot. Lásd Játékszabályok 24. §. h).

25. eset

Játékvezető nélkül zajlik a salakpályás mérkőzés, a játékosok kétféle labdanyomot mutatnak. Kérhetik-e a versenybíró döntését, aki egyébként nem látta az esetet.

Döntés: Igen. Játékvezető nélküli mérkőzéseken a versenyzők önmaguk bíráskodnak és mindenki a saját térfeléért felel. Azonban viták, nyilvánvaló tévedések esetén a versenybíró a rendelkezésére álló bizonyítékok mérlegelésével dönthet valamelyik játékos javára, vagy elrendelheti a pont újrajátszását.

26. eset

Egyéni versenyen játékvezető nélkül zajlik a salakpályás mérkőzés. A két játékos azonos nyomot mutat, de nem tudnak megegyezni, jó-e vagy sem. Kérhetik versenybíró döntését?

Döntés: Igen. A Versenybíró dönthet ebben a ténykérdésben.

27. eset

A fogadó húrja elszakad, miközben a hálóról kintre pattanó első adogatást vissza akarja ütni. Mi történik?

Döntés: A fogadó választhat, hogy ütőt cserél-e (ekkor első adogatás következik), vagy szakadt ütővel fogad (ekkor második adogatás következik).

28. eset

Hibás adogatás közben a szerválónak elszakad a húrja. Mi történik?

Döntés: Nemzetközi versenyeken ütőt kell cserélnie. Egyéb versenyen adogathat tovább szakadt ütővel. Akár cserél, akár nem, második adogatás következik.

29. eset

A játékos húrja elszakad, és nincsen több tartalék ütője. Folytathat ja-e a játékot?

Döntés: Igen.

30. eset

A játékvezető nélküli mérkőzésen első adogatása után az adogató újra készül adni, pedig a labdája a megfelelő helyen ért talajt, és a fogadó vissza is ütötte azt. Az adogató azzal indokolja megállását, hogy szerinte hálót ért az adogatás. A fogadó ezt nem hallotta.

Döntés: Első adogatás következi. Vannak olyan ténykérdések, melyek eldöntésénél nem alkalmazható a „saját térfél”-elv. Az adogatás hálót érintését bármely játékos  megállapíthatja, feltéve, hogy azonnal, hangosan jelzi azt ellenfelének.

31. eset

A játékvezető nélküli mérkőzésen az első adogatás után a fogadó nem mozdul, mert szerinte hálót érintett az adogatás. Az adogató ezt nem hallotta.

Döntés: Első adogatás következik. Amennyiben viszont alapos a gyanú, hogy a fogadó csak jogtalan előnyt akart szerezni az ellenfél, vagy bárki, akinek ehhez érdeke fűződik, értesítheti a versenybírót, aki mindent meg kell tegyen azért, hogy játékvezető, vagy sétálóbíró figyelje a mérkőzést, hogy ilyesmi ne forduljon elő. Ha a jelenlévő bíró igazoltnak látja az indokolatlan „tévedést”, akkor a játékost Sportszerűtlen magatartás miatt a Fegyelmi szabályzat szerint kell büntesse.

32. eset

Játék közben a labda kilyukad.

Döntés: A pontot újra kell játszani

33. eset

A játékos sapkája labdamenet közben leesik (vagy a zsebében levő labda kihull onnan, vagy hangos kiáltással köríti ütését).

Döntés: A pontot újra kell játszani, de a játékost tájékoztatni kell arról, hogy következő esetben már szándékosságnak minősíthető mindez, ami a pont elvesztését vonhatja maga után. Természetesen, ha a játékvezető szándékosnak minősíti, akkor már az első eset is a pont elveszítését eredményezi.

34. eset

Miközben a játékos röptézni szalad, leesik a sapkája. A labda megakad a hálóban, a játékos pedig újra szeretné játszani a pontot akadályoztatásra hivatkozva.

Döntés: A pont nem játszható újra. A játékos saját magát nem akadályozhatja. „Semmis labdamenet”-et csak akkor ítélhetünk, ha az ellenfél volt akadályozva.

35. eset

Az első, jól sikerült adogatás után a játékos a nála lévő tartaléklabdát hátra gurítja a kerítéshez labdamenet közben.

Döntés: Az első ilyen esetben meg kell ismételni a labdamenetet, de fel kell hívni a játékos figyelmét, hogy következő hasonló esetben el fogja veszíteni a pontot.

36. eset

Egyes mérkőzésen egy rövid labdát befutva a játékos nem tud lefékezni és érinti az egyesléc és a hálótartó oszlop közötti hálószakaszt.

Döntés: A játék folytatódik, hiszen a hálónak ez a része állandó pályatartozéknak tekintendő.

37. eset

A játékos lábával a háló alatt lévő hálómerevítő rúdhoz ér, miközben a labda még játékban van.

Döntés: Ebben az esetben a merevítő rúd hálótartozéknak számít, tehát ha a játékos hozzáér, elveszti a pontot.

38. eset

Ha labdamenet közben a játékos lába a háló alá csúszik, de nem ér a hálóhoz, ítélhetünk-e úgy, mintha hozzáért volna, hiszen a hálónak a földig kellene érnie?

Döntés: Nem. Ha a játékos nem érinti a hálót, nem ítélhetünk úgy, mintha hozzáért volna. Mindazonáltal a játékos valószínűleg érintette lábával a másik térfelet. Ha így történt, ennek alapján kell, hogy a játékvezető az ellenfélnek ítélje a pontot.

39. eset

A pályán nincs játékvezető és „A” játékos szerint 5: 3, „B” játékos szerint 4:4 az eredmény.

Döntés: A játékvezető nélküli játéknál az adogató játékosnak kell minden labdamenet után hangosan bemondani az eredményt. Ha mégis „elszámolják magukat” a játékosok, a Versenybíró legyen segítségükre a helyes eredmény rekonstruálásában. Célszerű játékról játékra végiggondolni a játszma alakulását, és minden olyan eredményt megtartani, amelyben mindkét játékos megegyezett.

40. eset

A pályán nincs játékvezető. A vonal közelében földet érő labdát „A” játékos megfogja, és kiáltja, hogy „kint”, majd megnézi a labdanyomot, és kiderül, hogy a labda jó volt. Két új labdát akar.

Döntés: A labdamenetet nem lehet megismételni, „A” játékos elveszíti a pontot.

41. eset

A pályán a mésszel húzott vonal eltér az egyenestől. A játékos reklamálja, hogy „kint”-nek ítélt labdája jó lett volna, ha a vonal jó helyen van. 

Döntés: Elveszíti a pontot. Mindig a látható vonalazás a hivatalos.

42. eset

B játékos az első játszmában ütőeldobásért figyelmeztetést, a második játszmában  labdaelütésért pontbüntetést kap. A harmadik játszmában mérkőzéslabda elveszítése után hangos káromkodásban tör ki. A versenybíró jelen van és „Illetlen beszédért leléptetem, B sporttárs!” felkiáltással bünteti a vétkest.

Döntés: Nem teheti. A már befejeződött mérkőzésről nem lehet senkit leléptetni, viszont ki lehet zárni a versenyből, ha egyéb versenyszámokban még játékbanvan, illetve pénzbüntetést lehet kiszabni. Az összes (tehát mindhárom!) fegyelmezetlenségért járó Eltiltási pontot kötelezően megkapja a játékos!

43. eset

A nézők hívják a versenybírót, mert C játékos egy játékvezető nélküli páros mérkőzésen nyomdafestéket nem tűrő kifejezéseket kiabál. Mire a versenybíró odaér, békés csendben folyik a mérkőzés. Mi a teendő?

Döntés: Ne szakítsa félbe a mérkőzést, viszont maradjon a pálya közelében. Próbáljon bizonyítékokat szerezni a vétségre (tanúkat találni, pontosan megtudni, mi hangzott el, stb.), majd a mérkőzés után ennek alapján adjon Eltiltási pontokat, illetve szabjon ki pénzbüntetést.

44. eset

A versenybíró nincs a pálya közvetlen közelében, viszont messziről jól látja, hogy egy játékvezető nélküli mérkőzésen B játékos dühében szándékosan eltöri az ütőjét. Mi a teendő?

Döntés: Ha a következő labdamenet kezdetéig oda tud jutni a pályához, akkor adjon A Háromfokozatú büntető rendszernek megfelelő büntetést (figyelmeztetés, stb.). Ha nem tud időben odajutni, akkor jegyezze meg, hogy mikor történt az eset, és a mérkőzés után alkalmazza a járulékos büntetéseket (eltiltási pont, pénzbüntetés).

45. eset

Az egyik játékos figyelmeztetést kap a játékvezetőtől időtúllépésért, mert el kellett sétálnia a pálya végéhez törölközőjéért.

Döntés: A figyelmeztetés marad. A pontok közötti törölközőhasználat nem lehet ok a késlekedésre.

46. eset

Az egyik játékosnak megsérül a bokája és a játékvezető (hiányában a versenybíró) úgy ítéli meg, hogy a további játék nem lenne reális, és veszélyeztethetné a játékos egészségét. Felfüggesztheti-e a játékvezető a mérkőzést (és hívhat-e orvost a pályára)?

Döntés: Igen.

47. eset

Mérkőzés közben az egyik játékos térdszorítója használhatatlanná válik (szétszakad). A játékos időt kér, hogy a problémát orvosolhassa.

Döntés: A játékos megfelelő időt kap a térdszorító rendbehozatalára, szükség esetén elhagyhatja a pályát. Minden egészségügyi vagy orvosi eszköz, amit a játékos a mérkőzés kezdetétől visel, a felszerelése részének tekinthető.

48. eset

A játékos sérülésre hivatkozva orvost kér a pályára, aki megállapítja, hogy csupán elfáradt, ezért pedig nem kaphat ápolási szünetet. Mit tegyen ekkor a játékvezető?

Döntés: Az orvos diagnózisa nyomán haladéktalanul folytattassa a játékot.

49. eset

Egy játékos orvost kér a pályára játék közben, bár a játékvezető nem látta, hogy megsérült volna. Mi a teendő?

Döntés: Kérdezzük meg a játékost, mi a probléma (hogy értesíthessük az orvost, milyen jellegű kezelésre készüljön), aztán állítsuk meg a játékot és hívjunk haladéktalanul orvost. A játékos a mérkőzés folyamán bármikor kérhet orvost és az orvos feladata az, hogy döntést hozzon a játékos állapotára és a kezelésre vonatkozóan.

50. eset

A pályán nincs játékvezető és a játékos megsérül. Hogyan kap segítséget?

Döntés: A versenybíró lássa el a játékvezető teendőit (időmérés, stb.) és hívjon elsősegély nyújtó személyt.

51. eset

A játékos megsérül, de a verseny helyszínén nincs orvos, vagy más, a sérülés ellátására alkalmas személy. Meddig várjanak a folytatással?

Döntés: Ha méltányos időn belül (kb. 10 perc) meg tud érkezni az ilyen személy, akkor meg kell várni. Ha erre nincs lehetőség, akkor a játékot folytatni kell. Ha a sérült játékos erre nem képes, akkor vissza kell lépjen a mérkőzéstől.

52. eset

A játékos megsérül, de a verseny helyszínén nincs orvos, vagy más alkalmas személy. A játékos azt mondja, nem baj, akkor önmagát fogja ápolni. Megteheti?

Döntés: Igen. Az egyéb, harmadik személy által végzett ápoláshoz hasonlóan kell mindenben eljárni.

53. eset

A játékos megrántja a bokáját, amit az orvos a rendes ápolási időben fáslival rögzít. A következő cserénél a játékos kéri, hogy fáslizzák újra a lábát.

Döntés: A játékvezető engedélyt ad az újrafáslizásra, de ezt a szünet 90 másodperc alatt kell elvégezni, különben a Fegyelmi Szabályzat szerint kell eljárni. A játékosnak a fő szabály szerint bármely térfélcserénél joga van egészségügyi tanácsot, orvosságot, ápoláshoz szükséges eszközöket kapni külső személytől.

54. eset

Csapatbajnokságon a pályán van a kiküldött versenybíró-helyettes, aki jól látja a vitatott pontbefejező ütés helyét. A kapitánynak jogában áll őt a pályára hívni nyomkeresésre.

Döntés: Igen. Csapatversenyen a Versenybírónak ténykérdésben is van felülbírálási joga, amennyiben a pályán tartózkodik. Lásd Játékszabályok 29. §.

55. eset

A játékos telefonon értesíti a versenybírót, hogy valamilyen ok miatt nem tud odaérni az aláírás időpontjára. Kéri, hogy a versenybíró írjon alá helyette.

Döntés: Igen. A versenybíró jogköre elbírálni, hogy elfogadja-e az indokot vagy sem.

56. eset

A játékos befizette a nevezési díjat, de elfelejtett feliratkozni. A sorsolás után, de még a játék megkezdése előtt észreveszi a mulasztását, s kéri, pótlólag vegyék fel a táblára.

Döntés: Az aláírási idő lejárta után csak azok szerepelhetnek a táblán, akik határidőre aláírtak. A nevezési díj befizetése, a csekk felmutatása nem helyettesíti az aláírást. A játékosnak önmagának kell ügyelnie arra, hogy időben mindkét feladatát teljesítse. Esetünkben a nevezési díjat, természetesen, visszakapja.

57. eset

A verseny két helyszínen játszódik, egymástól több kilométerre. A versenykiírás nem jelöli meg, hogy a két helyszín melyikén kell aláírásra jelentkezni. A határidő lejárta után derül ki, hogy a másik pályán várakozott néhány játékos.

Döntés: Igen, fel kell őket venni, mert a kiírás pontatlanságáért a játékost nem terheli felelősség. Ha a sorsolást már elvégezték, akkor újra kell sorsolni.

58. eset

Pályára szólítás után tíz perc elteltével a helyszínen levő játékos követeli a versenybírótól a meg nem jelent ellenfél leléptetését.

Döntés: Mivel a bemelegítés kezdetéig nem jelent meg, a Fegyelmi Szabályzat szerint büntetendő, ám leléptetni csak öt perces bemelegítési idő leteltével (a pályára szólítást követő 15. perc után) lehet.

59. eset

A késve érkező játékos a pályára szólítását követő 13. percben érkezik meg. 

Döntés: A Fegyelmi Szabályzat szerint büntetendő a késésért. Ha a pályán várakozó ellenfele már bemelegített, akkor őt 2 perc bemelegítés illeti. Ha várakozó vetélytárs ki akarja használni a teljes, öt percnyi bemelegítést, akkor innentől kezdve számít a hivatalos bemelegítési idő. Nagy létszámú versenyek rendezőinek javaslat: pályára híváskor „indul az óra”, ám, ha valamelyik játékos nincsen a helyszínen, időtakarékosság miatt célszerű a következő meccset pályára küldeni. Ha az eredeti meccs résztvevője 15 percen belül megérkezik, a következő ürülő pályára küldhető - természetesen a késésért a Fegyelmi Szabályzat szerint büntetni kell. Ha negyedórán belül sem kerül elő, törölni kell a versenyszámból.

60. eset

A játékos értesíti a versenybírót, hogy a hétfő reggeli aláíráson nem tud megjelenni, mert rossz időjárás miatt vasárnap este nem fejeződik be az előző verseny, amelyen döntőt játszik. Kéri, hogy a versenybíró írjon alá helyette.

Döntés: Igen. A játékos nem tehető felelőssé az ilyen akadályoztatásért, feltéve, hogy az előző verseny befejezése a versenynaptár szerint vasárnap este volt.

61. eset

A játékos megjelenik helyszíni aláíráson, de a zárttáblás versenyszám nevezési listáján nem találja nevét. Azt állítja, hogy ő határidőre nevezett a rendezőhöz és kéri felvételét.

Döntés: Igen, amennyiben dokumentumokkal igazolni tudja, hogy ő időben nevezett, és ha a hibát a rendező követte el, akkor fel kell venni a nevezési listára. A rangsor alapján utolsónak felkerült játékosok között kell a bejátszókat kisorsolni az alábbiak szerint: amennyiben csak egy játékos maradt ki, akkor az utolsó kettő (legrosszabbul rangsorolt, ha több azonos rangsorú van, akkor közülük sorsolással kell eldönteni), amennyiben kettő vagy több, akkor az utolsó négy, stb. játékos a bejátszó, így a bejátszás nem érintheti sem a szabad kártyával, sem a selejtezőből felkerült játékosokat.

62. eset

Zárttáblás versenyszám selejtezőjében nagyon kevés az induló. A vesztesek nem maradnak ott a főtábla idejére és a főtáblán akad egy Szerencsés Vesztes hely. Egy helyi játékos, aki egyébként jogosult az indulásra, de nem játszott a selejtezőn, jelentkezik Szerencsés Vesztesnek.

Döntés: Nem vehető fel, mert Szerencsés Vesztes csak az lehet, aki ténylegesen játszott a selejtezőn.

63. eset

Zárttáblás I. osztályú verseny zárt selejtezőjében vannak üres helyek. Néhány újonc játékos jelentkezik, de semmilyen rangsoruk nincs. Felvehetők-e az üres helyekre?

Döntés: Nem, mert az üres helyekre csak azok vehetők fel, akik egyébként jogosult indulók.

64. eset

Nyílttáblás versenyen a helyszíni aláírás időpontja reggel 9 óra. Ebben az időben esik az eső. Elhalasztható-e az aláírás időpontja és megvárhatók a később jövő játékosok.

Döntés: Nem. Az adatlapon feltüntetett aláírási időpontban mindenkinek meg kell jelenni.

65. eset

Reggel 9 órára meghirdetett aláírási időpontban tartósan esik az eső. A játék kezdetének meghirdetett ideje 10 óra, de a kezdési időpontot 12 órára halasztják. A szerencsés vesztes feliratkozásának időpontja elhalasztható-e?

Döntés: Igen, mert a szerencsés vesztes feliratkozás a játék tényleges kezdetének függvénye.

66. eset

Zárttáblás a selejtező és néhány játékos kimarad. A Versenyigazgató fel akarja őket venni és meg akarja növelni a selejtező méretét.

Döntés: Nem teheti. A meghirdetett táblanagyságon változtatni nem lehet, semmi akadálya viszont annak, hogy a selejtezőben meglévő Szabad Kártyáért előselejtezőt játszasson.

67. eset

CSB találkozón a benevezett kapitány jelöli önmagát párost játszani. Gyakorolhatja-e mérkőzése közben a többi pályán a kapitányi jogokat?

Döntés: Nem. Az aktív játék a kapitányi tevékenységgel kapcsolatos „akadályozást” jelent, viszont jogait átruházhatja másra, ha ezt a személyt a találkozó kezdete előtt megnevezi. (Lásd CSB szabályok 20 §.)

68. eset

CSB találkozót 4 pályán játszanak. B csapat minden pályára akar ültetni kapitányttehát a benevezett kapitány, a benevezett helyettese, és a két pályára váró egyes játékos ülne be. Szabályos ez?

Döntés: Nem. A CSB szabályzat egy kapitányról és egy helyettesről beszél, illetve akadályoztatásuk esetén az őket felváltó személyről. Ez összesen két fő, aki egy időben kapitányi jogokat gyakorolhat. (Lásd CSB szabályok 20. §.)

69. eset

CSB találkozón B csapat kapitánya a pálya mögötti kerítésnél áll, és onnan ad tanácsokat minden labdamenet között. Szabályos ez?

Döntés: Nem. A kapitány csak akkor gyakorolhatja jogait, ha a számára kijelölt helyen tartózkodik (a játékosa melletti széken ül), tanácsot pedig csak térfélcsere idején adhat.

70. eset

Játékvezető nélkül zajlik salakpályán az egyes mérkőzés. „B” játékos visszaüt egy vonal közeli labdát, majd megáll és keresi a labda nyomát. Időközben „A” játékos a visszaütésből pontbefejező röptét üt. „B” megtalálja a nyomot, amelyik egyértelműen kinn van. Mindkét játékos magának követeli a pontot.

Döntés: „B” játékosé a pont. Abban a pillanatban, hogy „B” megállt, a labdamenetnek vége lett, tehát közömbös, hogy utána „A” pontbefejező ütést ütött vagy sem, a pont sorsa a labdanyom ellenőrzés eredményétől függött. (Lásd Játékszabályok V. Függelék)

71. eset

Kiemelt korosztályos egyéni versenyen 6:3 2: l állásnál „B” játékos térfélcserekor egy levelet vesz elő táskájából. A levél taktikai utasításokat és bíztató szavakat tartalmaz. A játékvezető/versenybíró biztos abban, hogy még a mérkőzés kezdete előtt kerülhetett oda a levél.

Döntés: Ha a mérkőzés megkezdése után kerül a játékoshoz szóbeli, vagy írott üzenet, akkor az tanácsadásnak minősül és a megfelelő fegyelmi következményekkel jár. Bármi olyan információ, amely a mérkőzés megkezdése előtt már a játékos birtokában volt, nem számít tanácsadásnak.

72. eset

Kiemelt korosztályos versenyen a rendező hibájából 33 induló jelent meg a főtábla aláírásánál. A kifelejtett játékos a tízedik a helyesbített nevezési listán. Ki kerül fel a táblára?

Döntés: Mindenki. Az eredeti nevezési lista két legrosszabbul rangsorolt résztvevője egy helyosztót játszik. A két legrosszabb kiválasztásánál a szabad kártyás, vagy az esetleges selejtezőből felkerült játékos nem veendő figyelembe.

73. eset

Kiemelt korosztályos verseny nevezési listáján 33 induló van, és mind meg is jelennek a megfelelő aláírásnál. A szervezők nem adnak ki szabad kártyát. Hányan indulhatnak?

Döntés: Ha nem volt meghirdetve selejtező, akkor 32-en, tehát aki a listán az utolsó, az nem játszhat. Ha volt meghirdetett selejtező, akkor egy helyért a két utolsó játékos selejtező mérkőzést játszik.

74. eset

„A” játékos a versenybírónál telefonon jelentkezik, és kéri, írjon alá helyette. A versenybíró ezt megígéri, de feledékenységből kihagyja a játékost a táblából. Jogosult indulónak kell tekinteni az ilyen játékost?

Döntés: Igen. A jogosult induló fogalmába tartozik minden olyan játékos, aki zárttáblás versenyszámra időben benevezett, de adminisztrációs hiba miatt kimaradt a listából, és minden olyan játékos, aki a versenybírónál személyesen aláírásával, vagy más módon bejelentkezett, de tévedésből nem került be a táblába. Kívánatos, hogy minden telefonos bejelentkezésről a versenybíró kérjen SMS-ben megerősítést.

75. eset

Egy jogosult induló kimaradt a táblából, és csak a sorsolás után derül ki a tévedés. Lehet-e a már kisorsolt táblán változtatni?

Döntés: Igen. Ha a kimaradt játékos nem lenne kiemelt, és ha van a táblában üres hely, akkor a táblakészítés szabályait betartva valamelyik üres helyre kell a kimaradt játékost besorsolni, és az ellenfelét értesíteni a tábla és a játékrend változásáról.

76. eset

Egy jogosult induló kimaradt a sorsolásnál, de a táblában nincs szabad helyMi a teendő?

Döntés: A nevezési listában a két utolsó helyen szereplő (nem szabad kártyás és nem selejtezős) résztvevővel helyosztó mérkőzést kell játszatni, amennyiben még egyikük sem kezdte el egyébként eredeti mérkőzését. A győztes marad a táblában az eredeti helyén, a vesztes helyére pedig az eredetileg jogosult, de kimaradt indulót kell felvenni. Ha a kimaradt játékos egyike lenne a lista utolsó két tagjának, akkor értelemszerűn ő lesz a helyosztó egyik résztvevője. Ha viszont a kimaradt játékos kiemelésre is jogosult lenne, akkor a hibás kiemelés javításának szabályai szerint is tovább kell módosítani a táblát. Ha bármelyik érintett már elkezdte mérkőzését, akkor az eredeti sorsolás változatlan marad.

79. eset

A kiemelt játékosok egyike a sorsolás után visszalép. Változtatni kell a táblán az új helyzet szerint?

Döntés: Igen. Nyolc kiemelt esetén, ha az l-4 kiemelt valamelyike visszalép, akkor az 5. kiemeltet kell a helyére tenni, és az ő helyére a listában 9. játékos kerül. A megüresedő helyre szerencsés vesztes jöhet, vagy ha ilyen nincs, akkor ez a sor üresen marad. Ugyanez a teendő, ha az 5-8 kiemelt valamelyike lép vissza. Kevesebb, vagy több kiemelt esetében hasonló elven kell eljárni. Ha a változtatásban érintett kiemeltek valamelyike már elkezdte mérkőzését, akkor az eredeti tábla változatlan marad.

80. eset

A sorsolás után kiderül, hogy rossz a kiemelés, mert az egyik kiemelendő játékos rangsorát eltévesztette a versenybíró. Mi a teendő?

Döntés: Ha a kiemelésre jogosult játékos a l-2 kiemelt valamelyike lenne, akkor a 2. kiemelt helyére tesszük, a 2.-at a 4. helyére, a 4.-et pedig a 8. helyére. Az eredetileg 8. játékos így nem lesz kiemelt, és a beillesztett játékos helyére kerül. Más kiemeltek esetén hasonló elven kell eljárni. Ha például a 3. lenne, akkor a 4. helyére kell tenni, a negyediket a nyolcadik helyére kell áthelyezni, és a volt 8. kerül az eredetileg tévedésből nem kiemelt játékos helyére. Ezt a cserét mindaddig végre lehet hajtani, ameddig a cserében érintettek valamelyike el nem kezdi az eredeti sorsolás szerinti mérkőzését.

81. eset

Az elrontott kiemelés miatt javítani kell a táblát. Ez a játékrend változtatásával is együtt jár. Az első fordulóra összesorsolt párokat a játékrend miatt együtt kell áthelyezni?

Döntés: Bizonyos esetekben igen, másokban nem. Előfordulhat, hogy akinek kiemeltként nem volt eredetileg ellenfele, az most kap, és fordítva, aki eredetileg nem volt kiemelt, és így volt ellenfele, azt az új helyzetben „bye” illeti meg. Ha az áthelyezendő játékosok mindegyike már rendelkezett ellenféllel, és az áthelyezés után is lesz ellenfelük, akkor célszerű az eredetileg kisorsolt párokat a változtatás után is együtt tartani.

82. eset

A sorsolás megtörténte, a kész tábla és a játékrend közzététele után, de az első mérkőzés megkezdése előtt kiderül, hogy több hiba is van a kiemelésben. Újra kell sorsolni?

Döntés: Nem. Újra akkor kell sorsolni, ha sem a tábla, sem a játékrend nem lett még közzétéve, amikor a hiba kiderül. Közzététel után javítani kell a táblát, a következő elvek betartásával: - mindenjavítás a lehető legkisebb változtatással járjon az eredetihez képest, - minden olyan játékost, akit a változtatás érint, személyesen tájékoztatni kell,- a már megkezdett mérkőzéseket nem érintheti semmilyen változtatás.


A Tenisz esetek és esetmagyarázatok oldalról vissza a Tenisz szabályok oldalra



Kehrling Béla


Szabó Éva képei és történetei

Kulcsszavas keresés

Teniszpartner keresés

Pesten - Budán  - Vidéken

Videós
szabályelemzések

Jónás Dorka harmadik éve Amerikában


Kérdezze
a teniszedzőt!


Taktikai egypercesek


Beugró


FELIRATKOZÁS HÍRLEVÉLRE Kérjük, írja be e-mail címét,
a keresztnevét, majd kattinston a "Subscribe" gombra!
Then

Don't worry — your e-mail address is totally secure.
I promise to use it only to send you NEWS.