Soft (szoft) tenisz
A soft tenisz Japánban alakult ki, azt követően, hogy a 19. század végén a tenisz megjelent a szigetországban. A soft tenisz változat az ázsiai embertípus (alacsonyabb) eltérő fizikai jellemzői miatt alakult ki, valamint azért, mert ott korra és nemre tekintet nélkül nagy tömegek űzik ezt a sportot; már az iskolában kötelező sportág.
Japánban 5 millió ember űzi ezt a sportot: nők és férfiak egyaránt.
A labda és az ütő sajátosságai miatt (a labda lepattanás után lelassul) nehezebb nagyerejű ütésekkel dominálni a labdamenetet, amelynek átlagos hossza így valamivel hosszabb, mint az általunk jobban ismert változatnál.
Szóval, mi is a különbség?
Az ütő némileg kisebb fejű és rugalmasabb anyagból készül, mint a teniszben használtak.
A nagy különbség a labdában rejlik: ez ugyanis egy csupasz gumilabda.
Mérete hasonló a teniszlabdáéhoz. A színe drapp. Szelep van rajta, a nyomást egy kis kézi pumpával lehet szabályozni. A játékhoz használt labdák jóval puhábbak, mint a teniszlabdák.
A soft teniszt egyéni és páros változatban is játsszák.
Szabályok
Egy egyéni mérkőzés 4 nyert játékig tart. A páros meccsek versenykiírástól függően - 4, vagy 5 nyert game-ig. Az egyénitől még annyiban különbözik a páros, hogy a szervagém során kettőt adogat az egyik, kettőt a másik játékos, tehát szervagémen belül is váltják egymást a párok, nem csak gémenként (mint a teniszben).
Külön érdekesség, hogy a páros-, illetve a vegyes páros sokkal nagyobb népszerűségnek örvendenek a sportágon belül (a játék õshazájáról, Japánról van most szó), mint az egyéni mérkőzések.
A számolás egyszerű: one-two-three-four-deuce-advantage, illetve nemzeti verseny esetében értelemszerűen anyanyelven.
Győzni, mint a teniszben, 2 pont különbséggel lehet. A rövidítés is ugyanúgy 7 pontig tart.
A meccsidő 10, illetve 40 perc között mozog. A pálya szabvány teniszpálya, a háló viszont kicsit magasabb.