A tenisz szabályai pusztán leírva elég száraznak és unalmasnak hatnak. Videós rovatunkban egy-egy játékszituáció bemutatásával és elemzésével kívánjuk a leírt, száraz szöveget élettel megtölteni.
Tartsanak velünk!
Junior játékos leléptetése az Australian Openen (2017.01.)
A tenisz szabályai - Kapcsolódó szabályrészletek:
A játékos bármely fegyelmi szabálysértés miatt azonnal is leléptethető, ha tette olyan súlyos, hogy további szereplése veszélyeztetné a verseny sikerét, károsítaná a sportág érdekét és rombolná a tenisz jó hírét.
Magyarázat:
Az olasz junior játékos, Maria Vittoria Viviani az AO első fordulós meccsén az elveszett első szettet követően a nála maradt labdát - csekély erővel - oldalirányban elütötte, és eltalált egy labdaszedőt.
A történteket a székbíró nem látta, az egyik vonalbíró referált neki az esetről.
A székbíró ez alapján léptette le a 17 éves játékost. A bírói döntés következményeként Viviani párosban sem léphetett pályára az Ausztrál nyílt bajnokságon.
A Grand Slam versenyek szabályai értelmében a leléptetett játékost megfosztják a tornán addig elért ranglista pontoktól is.
Háromfokozatú büntetőrendszer - leléptetés
A tenisz szabályai - Kapcsolódó szabályrészletek:
Fegyelmi vétségek a teniszben:
A Háromfokozatú Büntetőrendszer
Ha a játékos a mérkőzés folyamán a fegyelmi vétségek valamelyikét elköveti, akkor ellene a játékvezető (vagy versenybíró) a Háromfokozatú Büntetőrendszer megfelelő fokozatát kell alkalmazza, az alábbiak szerint:
- első esetben figyelmeztetést,
- második esetben pontbüntetést,
- harmadik és minden rákövetkező esetben büntető játékot, vagy leléptetést.
A játékos bármely fegyelmi szabálysértés miatt azonnal is leléptethető, ha tette olyan súlyos, hogy további szereplése veszélyeztetné a verseny sikerét, károsítaná a sportág érdekét és rombolná a tenisz jó hírét. A harmadik (illetve bármely ezt követő) esetben a Versenybíró jogköre mérlegelni, hogy büntető játékkal vagy leléptetéssel sújtsa a vétkest.
Magyarázat:
Mc Enroe először a vonalbírót "fenyegette", majd eltörte az ütőjét. Az előbbiért figyelmeztetést, utóbbiért pontelvonást kapott. A székbíróhoz ment, és reklamált, hogy az ütője nem tört le, csak megrepedt, végül a vezetőbírót hívatta. A diskurzust a vezetőbíró a "Let"s play!" (Játék!) utasítással zárta le, amely - az íratlan szabályok szerint - a játékos számára a vita végleges lezárását kell, hogy jelentse.
McEnroe az alapvonal felé haladva durva szitkokat engedett el, melyet a pályáról távozó vezetőbíró, (sőt a tévéközvetítésen keresztül az egész világ) meghallott, aki azonnal visszafordult a székbíró felé, hogy megbizonyosodjon róla, hogy nem értette félre a játékos szavait.
A székbíró ezután léptette le: "Default Mr. McEnroe. Game, set, match." A szabályzat korábban 4 fokozatú volt, 1990-ben változott 3 fokozatúra.
Később a sajtótájékoztatón McEnroe úgy nyilatkozott, hogy úgy emlékezett, hogy még a négy fokozatú szabály van érvényben.
Kétszeri érintés
A tenisz szabályai - Kapcsolódó szabályrészletek:
A játékos elveszíti a pontot, ha:
a) Egymás után két hibásat adogat,
b) Nem tudja visszaütni a labdát, mielőtt az másodszor is földet ér,
c) Visszaüti a labdát, de az a megfelelő játéktéren kívül érinti a földet, vagy egy ott elhelyezkedő tárgyat,
d) Visszaüti a labdát, de az egy állandó pályatartozékot érint, mielőtt földet érne,
e) Ütőjével szándékosan egynél többször ér a labdához, vagy szándékosan ütőjén viszi azt,
f) A játékos, vagy bármi amit a kezében hord, vagy visel, beleértve az ütőt is, labdamenet közben a hálóhoz, hálótartó oszlophoz / egyesléchez, hálótartó huzalhoz, hevederhez, szegélyszalaghoz vagy az ellenfél térfeléhez hozzáér,
g) Megüti a labdát még mielőtt az áthaladt volna a háló fölött,
h) A játékban levő labda hozzáér a játékoshoz, vagy bármihez amit a kezében tart vagy visel, kivéve az ütőt,
i) A játékban levő labda akkor ér az ütőhöz, amikor a játékos nem tartja azt a kezében,
j) Labdamenet közben a játékos szándékosan megváltoztatja az ütő formáját,
k) Páros játékban mindkét partner megérinti a labdát.
A 2015-ös wimbledoni bajnokságon, a Karlovic - Tsonga meccsen történt a fenti eset. A bíró dolga annak a megítélése, hogy másodszori érintés szándékos volt-e. A bíró Karlovic-nek ítélte a pontot. Karlovic úgy nyilatkozott, hogy nagy szerencsével nyerte meg a pontot.
Mindenki ítélje el maga, hogy Karlovic szándékosan ütötte meg másodszor a labdát, vagy nem...
Hibás bírói döntés
A tenisz szabályai - Kapcsolódó szabályrészletek:
24. § A játékos elveszíti a pontot (régi 18, 19, 20 és 40)
A játékos elveszíti a pontot, ha:
a) Egymás után két hibásat adogat,
b) Nem tudja visszaütni a labdát, mielőtt az másodszor is földet ér,
c) Visszaüti a labdát, de az a megfelelő játéktéren kívül érinti a földet, vagy egy ott elhelyezkedő tárgyat,
d) Visszaüti a labdát, de az egy állandó pályatartozékot érint, mielőtt földet érne,
e) Ütőjével szándékosan egynél többször ér a labdához, vagy szándékosan ütőjén viszi azt,
f) A játékos, vagy bármi amit a kezében hord, vagy visel, beleértve az ütőt is, labdamenet közben a hálóhoz, hálótartó oszlophoz / egyesléchez, hálótartó huzalhoz, hevederhez, szegélyszalaghoz vagy az ellenfél térfeléhez hozzáér,
g) Megüti a labdát még mielőtt az áthaladt volna a háló fölött,
h) A játékban levő labda hozzáér a játékoshoz, vagy bármihez amit a kezében tart vagy visel, kivéve az ütőt,
i) A játékban levő labda akkor ér az ütőhöz, amikor a játékos nem tartja azt a kezében,
j) Labdamenet közben a játékos szándékosan megváltoztatja az ütő formáját,
k) Páros játékban mindkét partner megérinti a labdát.
V. FÜGGELÉK HIVATALOS SZEMÉLYEK A PÁLYÁN
4. Eset: A vonalbíró „kint”-nek ítéli a labdát. A játékos vitatkozik, mert szerinte az ütés jó volt. Felülbírálhatja-e a játékvezető a vonalbírót?
Döntés: Nem. A játékvezető sohasem bírálhat felül a játékos reklamációja vagy ellenkezése miatt.
Magyarázat:
Mike Bryan szervál, majd az visszaérkező ritörnt Mike nehezen éri el. Végül úgy adja vissza a labdát, hogy közben eldobja az ütőjét.
A bíró - helyesen - nem hamarkodja el az ítéletet, de végül - helytelenül - a szerváló párosnak adja a pontot. Döntése helytelen azért, mert a labda és az ütőfelület akkor találkoztak, amikor az ütő már nem volt Mike kezében.
Rohan Bopanna kifogásolja a döntést, de a bíró a szabályok értelmében a játékos reklamációja nyomán nem változtathatja meg az ítéletét.
Djokovic megadja a pontot
A tenisz szabályai - Kapcsolódó szabályrészletek:
26. § A játékos akadályozása (régi 21, 25 és 36)
Ha egy játékost az ellenfele szándékosan akadályoz a játékban, akkor az akadályozott játékos megnyeri a pontot. Ellenben a pontot újra kell játszani, ha az ellenfele nem szándékosan zavarja meg a játékost, vagy külső akadályozó körülmény lép fel (az állandó tartozékok nem lehetnek akadályozó tényezők).
23. § A semmis labdamenet (régi 13 és 25)
Ha labdamenet közben semmist ítélnek, minden esetben újra kell játszani az egész pontot, kivéve, ha a második adogatást ítélik semmisnek.
V. FÜGGELÉK HIVATALOS SZEMÉLYEK A PÁLYÁN
5. Eset:
A vonalbíró „kint”-et ítél. A játékvezető nem látta tisztán a labdát, de azt gondolja, hogy az ütés jó volt. Felülbírálhatja-e a vonalbírót?
Döntés: Nem. A játékvezető kizárólag akkor bírálhat felül, ha teljesen biztos abban, hogy a vonalbíró hibázott.
ELEKTRONIKUS LABDANYOM ELLENŐRZÉS
2. A játékvezető akkor alkalmazza az elektronikus labdanyom ellenőrzést, ha bizonytalan a vonalbírói ítélet, vagy a felülbírálat helyességében. Vissza kell, utasítsa a játékos kérését, ha megítélése szerint a játékos indokolatlanul, vagy túl későn kérte az ellenőrzést.
Magyarázat:
Stepanek labdája közvetlenül Djokovic lába elé érkezik. Djokovic elvéti az ütést, a labda a hálóban köt ki, de közben a alapvonali bíró kint-et ítél. Djokovic nem ért egyet az ítélettel, és elektronikus nyomellenőrzést kér a szabályok által megengedett időn belül. A sólyomszem érvényesnek ítéli Stepanek ütését.
A vonalbíró out kiáltása mindenképpen véget vetett a labdamenetnek. A székbíró nem biztos abban, hogy a labda hol ért pályát, ezért nem bírálja felül a vonalíró ítéletét.
Mivel Djokovic beleütött a labdába, a bíró elrendelte a pont újrajátszását Djokovic akadályoztatása miatt. A bíró abban az esetben ítélhette volna a pontot Stepaneknek, ha Djokovic nem tud beleérni a labdába, vagyis elélye sem lett volna a pont megnyerésére.
Djokovic viszont érezte, hogy akkor sem tudta volna visszaütni a labdát, ha nem kiált be a vonalbíró, ezért sportszerűen maga jelzi a bírónak, hogy a pont Stepaneké.
Djokovic szabálytalan labdaérintése
A tenisz szabályai - Kapcsolódó szabályrészletek:
8. Eset: A pályán kívül álló játékos megüti a labdát, vagy megfogja azt, és arra hivatkozva kéri a pontot, hogy a labda mindenképpen az érvényes játéktéren kívül ért volna földet.
Döntés: A játékos elveszíti a pontot, vagy, ha megfelelő helyre ütötte vissza a labdát, a labdamenet folytatódik.
Magyarázat:
Djokovic nem kéri a pontot, mert felismeri, hogy ő hibázott véletlenül.
A játékos az ellenfél térfele fölött üti meg a labdát
A tenisz szabályai - Kapcsolódó szabályrészletek:
24. § A játékos elveszíti a pontot (régi 18, 19, 20 és 40) ha:
a) Egymás után két hibásat adogat,
b) Nem tudja visszaütni a labdát, mielőtt az másodszor is földet ér,
c) Visszaüti a labdát, de az a megfelelő játéktéren kívül érinti a földet, vagy egy ott elhelyezkedő tárgyat,
d) Visszaüti a labdát, de az egy állandó pályatartozékot érint, mielőtt földet érne,
e) Ütőjével szándékosan egynél többször ér a labdához, vagy szándékosan ütőjén viszi azt,
f) A játékos, vagy bármi amit a kezében hord, vagy visel, beleértve az ütőt is, labdamenet közben a hálóhoz, hálótartó oszlophoz/egyesléchez, hálótartó huzalhoz, hevederhez, szegélyszalaghoz vagy az ellenfél térfeléhez hozzáér,
g) Megüti a labdát még mielőtt az áthaladt volna a háló fölött,
h) A játékban levő labda hozzáér a játékoshoz, vagy bármihez amit a kezében tart vagy visel, kivéve az ütőt,
i) A játékban levő labda akkor ér az ütőhöz, amikor a játékos nem tartja azt a kezében,
j) Labdamenet közben a játékos szándékosan megváltoztatja az ütő formáját,
k) Páros játékban mindkét partner megérinti a labdát.
25. § A jó ütés
Labdamenet közben a labda jó, ha:
a) Hozzáér a hálóhoz, hálótartó oszlophoz/egyesléchez, kötélhez vagy fémhuzalhoz, hevederhez vagy szegélyszalaghoz, feltéve, hogy átjut a háló felett és a megfelelő helyen ér földet, kivéve a 2. illetve a 25. szabály d. pontjában megfogalmazott eseteket.
b) Miután a labda átjutott a háló fölött és a megfelelő helyen ért földet, a szél vagy a saját pörgése segítségével visszakerül a másik térfélre és a játékos a háló fölött átnyúlva éri el azt. Eközben a játékos nem sértheti meg a 24. szabályt.
c) A labda a hálótartó oszlopokon kívül halad el, akár a háló szintje fölött akár alatta, még akkor is, ha közben érinti a hálótartó oszlopokat, illetve egyesjátékban az egyeslécet. Kivétel a 2. illetve a 25. szabály d. pontját.
d) A labda a hálótartó huzal alatt, az egyesléc és a hálótartó oszlop között halad el anélkül, hogy a hálót, huzalt vagy hálótartó oszlopot érintené és a megfelelő helyen ér földet.
e) A játékos ütője a labda saját térfélen való megütése után áthalad a háló fölött, de maga a labda a megfelelő helyen ér földet.
f) A játékos megüti a játékban levő labdát, amely eltalál egy másik labdát, amely a megfelelő játéktéren fekszik.
1. Eset: A játékos visszaüti a labdát, amely eltalálja az egyeslécet, aztán a megfelelő helyen ér földet.
Döntés: A labda jó, azonban ha adogatás közben találja el az egyeslécet, az adogatás hibás.
2. Eset: A játékban levő labda eltalál egy másik labdát, amely a megfelelő térfélen fekszik. Mi a döntés?
Döntés: A labdamenet folytatódik. Amennyiben nem biztos, hogy a játékban levő labdát ütötte vissza az ellenfél, újra kell játszani a pontot.
Magyarázat:
Djokovic megszegte a vonatkozó szabályt, hiszen Murray térfele felett ütötte meg a labdát. A bíró szerint Djokovic a háló felett ütötte meg a labdát, és csak az ütés kivezetése történ Murray térfelén. A bíró - Murray reklamációja miatt - nem változtatta meg a döntését, Murray elvesztette a pontot.
Az ellenél térfele felett megütni a labdát csak akkor lehet, ha lepattanás után a labda visszapörög (lásd 25. szabályt)
2014. Miami Djokovic-Murray
A székbíró felülbírálja a vonalbírót
A tenisz szabályai - Kapcsolódó szabályrészletek:
V. FÜGGELÉK HIVATALOS SZEMÉLYEK A PÁLYÁN
A játékszabályok kérdéseiben végső ítéletet a versenybíró hozhat. Ha a mérkőzésen játékvezető dolgozik, a mérkőzés során előforduló ténykérdésekben az övé a végső döntés.
Ha a játékosok nem értenek egyet azzal, ahogy a játékvezető a tenisz játék szabályait értelmezi, joguk van a versenybírót a pályára hívni.
Ha a mérkőzésen vonalbírók, és hálóbíró tevékenykednek, a saját hatáskörükben (vonalukon) ők hozzák a döntést (a lábhibákat is beleértve). A játékvezető a vonalbírókat és a hálóbírót felülbírálhatja abban az esetben, ha teljesen bizonyos abban, hogy hibáztak. Azokon a vonalakon, amelyeken nem dolgozik vonalbíró, minden döntést a játékvezetőnek kell meghoznia (a lábhibákat is be leértve.) ...
Reklamáció labdanyom azonosítás után
A tenisz szabályai - Kapcsolódó szabályrészletek:
V. FÜGGELÉK HIVATALOS SZEMÉLYEK A PÁLYÁN
A játékszabályok kérdéseiben végső ítéletet a versenybíró hozhat. Ha a mérkőzésen játékvezető dolgozik, a mérkőzés során előforduló ténykérdésekben az övé a végső döntés.
...
...
3. Eset: Felülbírálhatja-e a játékvezető a vonalbírót a pont végén, ha az a pont folyamán korábban nyilvánvaló hibát vétett?
Döntés: Nem. A játékvezető csak közvetlenül a nyilvánvaló hibát követően bírálhatja azt felül.
4. Eset: A vonalbíró „kint”-nek ítéli a labdát. A játékos vitatkozik, mert szerinte az ütés jó volt. Felülbírálhatja-e a játékvezető a vonalbírót?
Döntés: Nem. A játékvezető sohasem bírálhat felül a játékos reklamációja vagy ellenkezése miatt.
5. Eset: A vonalbíró „kint”-et ítél. A játékvezető nem látta tisztán a labdát, de azt gondolja, hogy az ütés jó volt. Felülbírálhatja-e a vonalbírót?
Döntés: Nem. A játékvezető kizárólag akkor bírálhat felül, ha teljesen biztos abban, hogy a vonalbíró hibázott.
6. Eset: Megváltoztathatja-e a vonalbíró az ítéletét, miután a játékvezető bemondta az eredményt?
Döntés: Igen. Ha a vonalbíró észreveszi hogy hibázott, azonnal köteles korrigálni ítéletét, amennyiben a korrekció nem a játékos reklamációja vagy ellenkezése nyomán született.
...
VI. FÜGGELÉK - A LABDANYOM AZONOSÍTÁSA
1. Labdanyom azonosítást csak salakpályán lehet végezni.
2. Labdanyom azonosítást csak akkor lehet végezni, ha a játékvezető nem tudja teljes bizonyossággal eldönteni, hogy egy pontbefejező ütés kinn volt vagy benn, illetve ha valamelyik játékos (pár) megáll, és azt kéri. (Egy-egy visszaütés megengedett, de utána azonnal meg kell állni.)
3. Ha a játékvezető úgy dönt, hogy a labdanyomot ellenőrizni kell, jöjjön le a székből, és személyesen hajtsa végre az azonosítást. Ha nem emlékszik a nyom helyére, a vonalbírók segítségét kérheti.
4. Az eredeti ítélet (vagy felülbírálat) marad érvényben, ha sem a vonal bíró, sem a játékvezető nem talál azonosítható nyomot.
5. Miután a játékvezető azonosította a labdanyomot és meghozta döntését, ez a döntés végleges és megfellebbezhetetlen.
Időhúzásért első szerva elvesztése (ATP szabály)
A tenisz szabályai - Kapcsolódó szabályrészletek:
Az alapelv az, hogy a mérkőzés elejétől (amikor az első adogatást megütik) a végéig a játék folyamatos kell, hogy legyen.
a) Két pont között legfeljebb húsz (20) másodperc telhet el.
Amikor egy játék végén a játékosok térfelet cserélnek, legfeljebb
kilencven (90) másodperc pihenő engedélyezett. Minden játszma első
játékát követően és döntő játék közben azonban a játék folyamatos, és a
játékosoknak pihenés nélkül kell térfelet cserélniük.
Magyarázat:
Az ATP igazgatótanácsa 2012. szeptemberében az ATP World Tour és az ATP Challenger Tour versenyeken megváltoztatta a folyamatos játék szabályát. A 25 másodperces szabály megsértése esetén az első alkalommal figyelmeztetést kap az adogató. A második alkalommal a pont azonnali elvesztése helyett az adogató szervája hibásnak minősül, (így vesztette el Murray az első szerváját) a fogadó pedig a pontot.
Dupla lepattanás
A tenisz szabályai - Kapcsolódó szabályrészletek:
24. § A játékos elveszíti a pontot (régi 18, 19, 20 és 40) A játékos elveszíti a pontot, ha:
a) Egymás után két hibásat adogat,
b) Nem tudja visszaütni a labdát, mielőtt az másodszor is földet ér
Elütés a hálótartó oszlop mellett
A tenisz szabályai - Kapcsolódó szabályrészletek:
25. § A jó ütés (régi 24)
Labdamenet közben a labda jó, ha:
a) Hozzáér a hálóhoz, hálótartó oszlophoz/egyesléchez, kötélhez vagy fémhuzalhoz, hevederhez vagy szegélyszalaghoz, feltéve, hogy átjut a háló felett és a megfelelő helyen ér földet, kivéve a 2. illetve a 25. szabály d. pontjában megfogalmazott eseteket.
b) Miután a labda átjutott a háló fölött és a megfelelő helyen ért földet, a szél vagy a saját pörgése segítségével visszakerül a másik térfélre és a játékos a háló fölött átnyúlva éri el azt. Eközben a játékos nem sértheti meg a 24. szabályt.
c) A labda a hálótartó oszlopokon kívül halad el, akár a háló szintje fölött akár alatta, még akkor is, ha közben érinti a hálótartó oszlopokat, illetve egyesjátékban az egyeslécet. Kivétel a 2. illetve a 25. szabály d. pontját.
d) A labda a hálótartó huzal alatt, az egyesléc és a hálótartó oszlop között halad el anélkül, hogy a hálót, huzalt vagy hálótartó oszlopot érintené és a megfelelő helyen ér földet.
e) A játékos ütője a labda saját térfélen való megütése után áthalad a háló fölött, de maga a labda a megfelelő helyen ér földet.
f) A játékos megüti a játékban levő labdát, amely eltalál egy másik labdát, amely a megfelelő játéktéren fekszik.
2. § A pálya állandó tartozékai (régi 2.)
A pálya állandó tartozékai közé soroljuk a hátsó és oldalkerítéseket, a nézőket, a lelátót és a nézők székeit, illetve minden más tartozékot, ami a pálya körül vagy felett helyezkedik el, a játékvezetőt, a vonalbírókat, a hálóbírót és a labdaszedőket, amennyiben kijelölt helyükön tartózkodnak.
Ha az egyes mérkőzést páros hálóval és egyeslécekkel játsszák, a hálótartó oszlopokat és a háló egyesléceken kívüli részeit szintén állandó pályatartozékoknak, nem pedig a háló részének kell tekinteni.
Magyarázat a 25.d. ponthoz:
A régebbi hálóknál előfordul, hogy a hálótartó oszlop és a háló között rés van, amelyen a labda átfér.
Büntetőpont labdaelütésért
A tenisz szabályai - Kapcsolódó szabályrészletek:
L. Labdaelütés
A játékosok a labdameneten kívül a játékban nem lévő labdát nem üthetik el dühből, elkeseredettségből vagy felindultságból. Jelen bekezdés szempontjából labdaelütésnek minősül a labda pályáról történő szándékos kiütése, illetve a hanyagságból történő nézőt, ellenfelet stb. történő eltalálása vagy annak veszélyes módon történő megközelítése.
Jelen bekezdés megsértéséért a vétkes játékost a Háromfokozatú Büntetőrendszer megfelelő fokozatával kell büntetni.
S. A Háromfokozatú Büntetőrendszer
Ha a játékos a mérkőzés folyamán a fent leírt F, H, I, J, K, L, M, N, 0, P, R bekezdések valamelyikét megsérti, akkor ellene a játékvezető (vagy versenybíró) a Háromfokozatú Büntetőrendszer megfelelő fokozatát kell alkalmazza, az alábbiak szerint:
- első esetben figyelmeztetést,
- második esetben pontbüntetést,
- harmadik és minden rákövetkező esetben büntető játékot, vagy leléptetést.
A játékos bármely fegyelmi szabálysértés miatt azonnal is leléptethető, ha tette olyan súlyos, hogy további szereplése veszélyeztetné a verseny sikerét, károsítaná a sportág érdekét és rombolná a tenisz jó hírét. A harmadik (illetve bármely ezt követő) esetben a Versenybíró jogköre mérlegelni, hogy büntető játékkal vagy leléptetéssel sújtsa a vétkest.
Magyarázat:
Roddick korábban már figyelmeztetést kapott, ezért a labda elütéséért a bíró a szabályoknak megfelelően pontvesztéssel bünteti őt.
A háló érintése
A tenisz szabályai - Kapcsolódó szabályrészletek:
11. § A labdamenet tartama (régi 17)
A labda attól a pillanattól kezdve játékban van, amikor azt az adogató megüti, és játékban marad mindaddig, amíg a pont sorsa el nem dől, kivéve, ha a játékvezető félbe nem szakítja a labdamenetet.
24. § A játékos elveszíti a pontot (régi 18, 19, 20 és 40) A játékos elveszíti a pontot, ha:
a) Egymás után két hibásat adogat,
b) Nem tudja visszaütni a labdát, mielőtt az másodszor is földet ér,
c) Visszaüti a labdát, de az a megfelelő játéktéren kívül érinti a földet, vagy egy ott elhelyezkedő tárgyat,
d) Visszaüti a labdát, de az egy állandó pályatartozékot érint, mielőtt földet érne,
e) Ütőjével szándékosan egynél többször ér a labdához, vagy szándékosan ütőjén viszi azt,
f) A játékos, vagy bármi amit a kezében hord, vagy visel, beleértve az ütőt is, labdamenet közben a hálóhoz, hálótartó oszlophoz/egyesléchez, hálótartó huzalhoz, hevederhez, szegélyszalaghoz vagy az ellenfél térfeléhez hozzáér,
g) Megüti a labdát még mielőtt az áthaladt volna a háló fölött,
h) A játékban levő labda hozzáér a játékoshoz, vagy bármihez amit a kezében tart vagy visel, kivéve az ütőt,
i) A játékban levő labda akkor ér az ütőhöz, amikor a játékos nem tartja azt a kezében,
j) Labdamenet közben a játékos szándékosan megváltoztatja az ütő formáját,
k) Páros játékban mindkét partner megérinti a labdát.
Indoklás:
Djokovic azzal érvel a székbírónak, hogy a labda már a pályán kívül volt, amikor ő hozzáért a hálóhoz.
A székbíró azért nem fogadta el Djokovic érvelését, mert ugyan a labda mindenki számára láthatóan a pályán kívül volt, de az előtt mielőtt a labda másodszor is lepattant volna. A labdamenet ugyanis akkor ér véget (a labdamenet sorsa akkor dől el), amikor másodszor is lepattan a labda.
A labda a hálótartó oszlopnak ütközik
Miért veszítette el Almagro ezt a pontot?
A tenisz szabályai - Kapcsolódó szabályrészletek:
2. § A pálya állandó tartozékai
A pálya állandó tartozékai közé soroljuk a hátsó és oldalkerítéseket, a nézőket, a lelátót és a nézők székeit, illetve minden más tartozékot, ami a pálya körül vagy felett helyezkedik el, a játékvezetőt, a vonalbírókat, a hálóbírót és a labdaszedőket, amennyiben kijelölt helyükön tartózkodnak.
Ha az egyes mérkőzést páros hálóval és egyeslécekkel játsszák, a hálótartó oszlopokat és a háló egyesléceken kívüli részeit szintén állandó pályatartozékoknak, nem pedig a háló részének kell tekinteni.
13. § A labda állandó tartozékot érint (régi 23)
Ha a játékban levő labda a megfelelő játéktéren való földet érés után a
pálya valamely állandó tartozékát érinti, a pontot az a játékos nyeri,
aki a labdát ütötte. Ha az érintés a földet érés előtt történik, az azt
ütőjátékos elveszíti a pontot.
24. § A játékos elveszíti a pontot
A játékos elveszíti a pontot, ha:
a) Egymás után két hibásat adogat,
b) Nem tudja visszaütni a labdát, mielőtt az másodszor is földet ér,
c) Visszaüti a labdát, de az a megfelelő játéktéren kívül érinti a földet, vagy egy ott elhelyezkedő tárgyat,
d) Visszaüti a labdát, de az egy állandó pályatartozékot érint, mielőtt földet érne,
e) Ütőjével szándékosan egynél többször ér a labdához, vagy szándékosan ütőjén viszi azt,
f) A játékos, vagy bármi amit a kezében hord, vagy visel, beleértve az ütőt is, labdamenet közben a hálóhoz, hálótartó oszlophoz/egyesléchez, hálótartó huzalhoz, hevederhez, szegélyszalaghoz vagy az ellenfél térfeléhez hozzáér,
g) Megüti a labdát még mielőtt az áthaladt volna a háló fölött,
h) A játékban levő labda hozzáér a játékoshoz, vagy bármihez amit a kezében tart vagy visel, kivéve az ütőt,
i) A játékban levő labda akkor ér az ütőhöz, amikor a játékos nem tartja azt a kezében,
j) Labdamenet közben a játékos szándékosan megváltoztatja az ütő formáját,
k) Páros játékban mindkét partner megérinti a labdát.
Indoklás:
Almagro tehát azért vesztette el a pontot, mert úgy ütötte vissza a labdát, hogy az a földet érés előtt érintett egy állandó tartozékot a pályán.
A labda a hálótartó oszlopnak ütközik
Miért nyerte meg Clijsters ezt a pontot?
A tenisz szabályai - Kapcsolódó szabályrészletek:
25. § A jó ütés (régi 24)
Labdamenet közben a labda jó, ha:
a) Hozzáér a hálóhoz, hálótartó oszlophoz/egyesléchez, kötélhez vagy fémhuzalhoz, hevederhez vagy szegélyszalaghoz, feltéve, hogy átjut a háló felett és a megfelelő helyen ér földet, kivéve a 2. illetve a 25. szabály d. pontjában megfogalmazott eseteket.
b) Miután a labda átjutott a háló fölött és a megfelelő helyen ért földet, a szél vagy a saját pörgése segítségével visszakerül a másik térfélre és a játékos a háló fölött átnyúlva éri el azt. Eközben a játékos nem sértheti meg a 24. szabályt.
c) A labda a hálótartó oszlopokon kívül halad el, akár a háló szintje fölött akár alatta, még akkor is, ha közben érinti a hálótartó oszlopokat, illetve egyesjátékban az egyeslécet. Kivétel a 2. illetve a 25. szabály d. pontját.
d) A labda a hálótartó huzal alatt, az egyesléc és a hálótartó oszlop között halad el anélkül, hogy a hálót, huzalt vagy hálótartó oszlopot érintené és a megfelelő helyen ér földet.
e) A játékos ütője a labda saját térfélen való megütése után áthalad a háló fölött, de maga a labda a megfelelő helyen ér földet.
f) A játékos megüti a játékban levő labdát, amely eltalál egy másik labdát, amely a megfelelő játéktéren fekszik.
2. § A pálya állandó tartozékai
A pálya állandó tartozékai közé soroljuk a hátsó és oldalkerítéseket, a nézőket, a lelátót és a nézők székeit, illetve minden más tartozékot, ami a pálya körül vagy felett helyezkedik el, a játékvezetőt, a vonalbírókat, a hálóbírót és a labdaszedőket, amennyiben kijelölt helyükön tartózkodnak.
Ha az egyes mérkőzést páros hálóval és egyeslécekkel játsszák, a hálótartó oszlopokat és a háló egyesléceken kívüli részeit szintén állandó pályatartozékoknak, nem pedig a háló részének kell tekinteni.
Indoklás:
Clijsters azért nyerte meg a pontot, mert a hálótartó oszlop a háló részének tekintendő, ha az egyes meccset egyes hálóval játsszák.
Akadályozás
Miért vesztette el Serena ezt a pontot?
A tenisz szabályai - Kapcsolódó szabályrészletek:
26. § A játékos akadályozása
Ha egy játékost az ellenfele szándékosan akadályoz a játékban, akkor az akadályozott játékos megnyeri a pontot. Ellenben a pontot újra kell játszani, ha az ellenfele nem szándékosan zavarja meg a játékost, vagy külső akadályozó körülmény lép fel (az állandó tartozékok nem lehetnek akadályozó tényezők).
11. § A labdamenet tartama (régi 17)
A labda attól a pillanattól kezdve játékban van, amikor azt az adogató meg üti, és játékban marad mindaddig, amíg a pont sorsa el nem dől, kivéve, ha a játékvezető félbe nem szakítja a labdamenetet.
MTSZ Versenybíró- és Játékvezető Bizottsága által összeállított "Esetek és esetmagyarázatok" cikke nevesíti is az akadályozás e formáját:
33. eset
A játékos sapkája labdamenet közben leesik (vagy a zsebében levő labda kihull onnan, vagy hangos kiáltással köríti ütését).
Döntés: A pontot újra kell játszani, de a játékost tájékoztatni kell arról,
hogy következő esetben már szándékosságnak minősíthető mindez, ami
a pont elvesztését vonhatja maga után. Természetesen, ha a játékvezető szándékosnak minősíti, akkor már az első eset is a pont elveszítését eredményezi.
Indoklás:
Lehet, hogy Serena azt hitte, hogy nyerőt ütött, és emiatt a labdamenet sorsa már a lepattanás pillanatában eldőlt, de Stosur ütője még hozzáért a labdához. A pont sorsa tehát akkor dőlt el, amikor Stosur ütőjéről szélesre pattant. Eddig az időpontig tehát a labda játékban volt. Serena kiáltása e pillanat előtt volt hallható.
A bíró - úgy tűnik - egyértelműen szándékosnak ítélte Serena kiáltását, ezért nem a figyelmeztetést választotta, hanem azonnal Stosurnak adta a pontot.
Serena azért vesztette el a pontot, mert a labda még játékban volt, amikor szándékos kiáltásával megzavarta az ellenfelet.
Stosur a 40 egyenlő állás után azért nyerte el Serena adogatását, mert Serenát a bíró a vele való ellenszegülésért még egy büntető ponttal sújtotta.
Akadályozás
A tenisz szabályai - Kapcsolódó szabályrészletek:
26. § A játékos akadályozása
Ha egy játékost az ellenfele szándékosan akadályoz a játékban, akkor az akadályozott játékos megnyeri a pontot.
Ellenben a pontot újra kell játszani, ha az ellenfele nem szándékosan
zavarja meg a játékost, vagy külső akadályozó körülmény lép fel (az
állandó tartozékok nem lehetnek akadályozó tényezők).
Indoklás:
Mivel nem kérdéses, hogy Kirilenko szándékosan zavarta ellenfelét, a székbíró döntése és érvelése jogos.
Akadályozás
A tenisz szabályai - Kapcsolódó szabályrészletek:
26. § A játékos akadályozása
Ha egy játékost az ellenfele szándékosan akadályoz a játékban, akkor az akadályozott játékos megnyeri a pontot.
Ellenben a pontot újra kell játszani, ha az ellenfele nem szándékosan
zavarja meg a játékost, vagy külső akadályozó körülmény lép fel (az
állandó tartozékok nem lehetnek akadályozó tényezők).
Indoklás:
A játékot külső tényező zavarta meg. A megfelelő ítélet a pont újrajátszása.
Akadályozás
Nem akaratlagos akadályozás
26. § A játékos akadályozása
Ha egy játékost az ellenfele szándékosan akadályoz a játékban, akkor az akadályozott játékos megnyeri a pontot.
Ellenben a pontot újra kell játszani, ha az ellenfele nem szándékosan
zavarja meg a játékost, vagy külső akadályozó körülmény lép fel (az
állandó tartozékok nem lehetnek akadályozó tényezők).
Elemzés:
Ez az eset különösen érdekes, hiszen egy feszült helyzetben történt, amikor Berdych-nek break-labdája volt.
Murray sapkája a rövid ütést követően leesik. Teljesen nyilvánvaló, hogy nem szándékos cselekedetről van szó, és az is látható, hogy a sapka akkor esett le Murray fejéről, amikor a labda még játékban volt.
Tiszta ügy. De akkor a játékosok miért beszélgetnek a hálónál?
Azért, mert a székbíró először Murray-nek ítélte a pontot, úgy érvelve, hogy Berdych-nek esélye sem lett volna a labda elérésére. Berdych erre persze azonnal reklamált.
A döntés azért nem helytálló, mert a kapcsolódó szabályban nem esik szó, arról, amivel a székbíró érvelt. Az első kérdés, amit el kell dönteni az, hogy Berdych-et valóban megzavarta-e az eset. Murray megkérdezte Berdych-től, hogy 100%-ig biztos-e ebben. Berdych igennel válaszolt. Mivel akaratlagosság nem állt fenn, ezért játszották újra a pontot.
Murray érezte, hogy a székbíró döntése nem megalapozott, és sportszerű viselkedésének hatására a székbíró felülbírálta eredeti ítéletét. (Murray megnyerte a meccset.)
Akadályozás
A labdamenetet a labdaszedő fiú zavarja meg.
A tenisz szabályai - Kapcsolódó szabályrészletek:
2. § A pálya állandó tartozékai (régi 2.)
A pálya állandó tartozékai közé soroljuk a hátsó és oldalkerítéseket, a nézőket, a lelátót és a nézők székeit, illetve minden más tartozékot, ami a pálya körül vagy felett helyezkedik el, a játékvezetőt, a vonalbírókat, a hálóbírót és a labdaszedőket, amennyiben kijelölt helyükön tartózkodnak.
26. § A játékos akadályozása
Ha egy játékost az ellenfele szándékosan akadályoz a játékban, akkor az akadályozott játékos megnyeri a pontot.
Ellenben a pontot újra kell játszani, ha az ellenfele nem szándékosan
zavarja meg a játékost, vagy külső akadályozó körülmény lép fel (az
állandó tartozékok nem lehetnek akadályozó tényezők).
Összefoglalás:
A labdaszedők csak akkor a pálya tartozékai, ha a helyükön vannak. A labdaszedő fiú mozgása akadályozó körülmény. Az ítélet: Semmis labdamenet. Újra kell játszani a pontot.
Not ready
Semmis adogatás
A tenisz szabályai - Kapcsolódó szabályrészletek:
22. § A semmis adogatás
Az adogatás semmis (érvénytelen), ha:
a.) Az adogatott labda a hálót, hevedert vagy szegélyszalagot érinti, de a
megfelelő udvarban ér talajt, vagy érintette a hálót, hevedert vagy
szegélyszalagot, de a talajt még nem, és megérinti a fogadót, vagy
partnerét, vagy bármit, ami rajtuk vagy náluk van, vagy
b.) Az adogatás pillanatában a fogadó még nincs kész.
Semmis adogatás esetén a kérdéses adogatás nem számít, és az adogató
játékos újra adogathat. Semmis adogatás esetén az azt megelőző hibás
adogatás érvényben marad.
21. § Az adogatás és a fogadás megtörténte (régi 12 és 30)
Az adogató csak akkor adogathat, ha a fogadó kész a labda fogadására. A
fogadó ellenben köteles az adogató ritmusához igazodni, és készen állni
az adogatás fogadására ésszerű időn belül.
Amennyiben a fogadó kísérletet tesz a labda megütésére, úgy kell
tekinteni, hogy készen állt az adogatás fogadására.
Ha a fogadó jelezte,
hogy nem áll készen, a megtörtént adogatást nem lehet „hibásnak”
ítélni.
Összefoglalás:
A bíró először hibásnak ítéli az adogatást. Federer jelzi, hogy nem volt kész az adogatás fogadására. Emiatt a szervát semmisnek kell ítélni. Ezért Ferrer újra első szervát adhat.
Az ellenfél térfele felé visszapörgő labda
A tenisz szabályai - Kapcsolódó szabályrészletek:
25. § A jó ütés
Labdamenet közben a labda jó, ha:
a) Hozzáér a hálóhoz, hálótartó oszlophoz/egyesléchez, kötélhez vagy
fémhuzalhoz, hevederhez vagy szegélyszalaghoz, feltéve, hogy átjut a
háló felett és a megfelelő helyen ér földet, kivéve a 2. illetve a 25.
szabály d. pontjában megfogalmazott eseteket.
b) Miután a labda átjutott a háló fölött és a megfelelő helyen
ért földet, a szél vagy a saját pörgése segítségével visszakerül a másik
térfélre és a játékos a háló fölött átnyúlva éri el azt. Eközben a
játékos nem sértheti meg a 24. szabályt.
c) A labda a hálótartó oszlopokon kívül halad el, akár a háló
szintje fölött akár alatta, még akkor is, ha közben érinti a hálótartó
oszlopokat, illetve egyesjátékban az egyeslécet. Kivétel a 2. illetve a
25. szabály d. pontját.
d) A labda a hálótartó huzal alatt, az egyesléc és a hálótartó
oszlop között halad el anélkül, hogy a hálót, huzalt vagy hálótartó
oszlopot érintené és a megfelelő helyen ér földet.
e) A játékos ütője a labda saját térfélen való megütése után
áthalad a háló fölött, de maga a labda a megfelelő helyen ér földet.
f) A
játékos megüti a játékban levő labdát, amely eltalál egy másik labdát,
amely a megfelelő játéktéren fekszik.
1. Eset: A játékos visszaüti a labdát, amely eltalálja az egyeslécet, aztán a megfelelő helyen ér földet.
Döntés: A labda jó, azonban ha adogatás közben találja el az egyeslécet, az adogatás hibás.
2. Eset: A játékban levő labda eltalál egy másik labdát, amely a megfelelő térfélen fekszik. Mi a döntés?
Döntés:
A labdamenet folytatódik. Amennyiben nem biztos, hogy a játékban levő
labdát ütötte vissza az ellenfél, újra kell játszani a pontot.
24. § A játékos elveszíti a pontot
A játékos elveszíti a pontot, ha:
a) Egymás után két hibásat adogat,
b) Nem tudja visszaütni a labdát, mielőtt az másodszor is földet ér,
c) Visszaüti a labdát, de az a megfelelő játéktéren kívül érinti a földet, vagy egy ott elhelyezkedő tárgyat,
d) Visszaüti a labdát, de az egy állandó pályatartozékot érint, mielőtt földet érne,
e) Ütőjével szándékosan egynél többször ér a labdához, vagy szándékosan ütőjén viszi azt,
f)
A játékos, vagy bármi amit a kezében hord, vagy visel, beleértve az
ütőt is, labdamenet közben a hálóhoz, hálótartó oszlophoz/egyesléchez,
hálótartó huzalhoz, hevederhez, szegélyszalaghoz vagy az ellenfél
térfeléhez hozzáér,
g) Megüti a labdát még mielőtt az áthaladt volna a háló fölött,
h) A játékban levő labda hozzáér a játékoshoz, vagy bármihez amit a kezében tart vagy visel, kivéve az ütőt,
i) A játékban levő labda akkor ér az ütőhöz, amikor a játékos nem tartja azt a kezében,
j) Labdamenet közben a játékos szándékosan megváltoztatja az ütő formáját,
k) Páros játékban mindkét partner megérinti a labdát.
Az ellenfél térfelének érintése
A tenisz szabályai - Kapcsolódó szabályrészletek:
24. § A játékos elveszíti a pontot
A játékos elveszíti a pontot, ha:
a) Egymás után két hibásat adogat,
b) Nem tudja visszaütni a labdát, mielőtt az másodszor is földet ér,
c) Visszaüti a labdát, de az a megfelelő játéktéren kívül érinti a földet, vagy egy ott elhelyezkedő tárgyat,
d) Visszaüti a labdát, de az egy állandó pályatartozékot érint, mielőtt földet érne,
e) Ütőjével szándékosan egynél többször ér a labdához, vagy szándékosan ütőjén viszi azt,
f)
A játékos, vagy bármi amit a kezében hord, vagy visel, beleértve az
ütőt is, labdamenet közben a hálóhoz, hálótartó oszlophoz/egyesléchez,
hálótartó huzalhoz, hevederhez, szegélyszalaghoz vagy az ellenfél
térfeléhez hozzáér,
g) Megüti a labdát még mielőtt az áthaladt volna a háló fölött,
h) A játékban levő labda hozzáér a játékoshoz, vagy bármihez amit a kezében tart vagy visel, kivéve az ütőt,
i) A játékban levő labda akkor ér az ütőhöz, amikor a játékos nem tartja azt a kezében,
j) Labdamenet közben a játékos szándékosan megváltoztatja az ütő formáját,
k) Páros játékban mindkét partner megérinti a labdát.
Függelék - HIVATALOS SZEMÉLYEK A PÁLYÁN
A játékszabályok kérdéseiben végső ítéletet a versenybíró hozhat.
Ha a mérkőzésen játékvezető dolgozik, a mérkőzés során előforduló ténykérdésekben az övé a végső döntés.
Ha a játékosok nem értenek egyet azzal, ahogy a játékvezető a tenisz játékszabályait értelmezi, joguk van a versenybírót a pályára hívni.
2. Eset:A labdát „kint”-nek ítélik, a játékos szerint azonban jó volt. A pályára hívhatjuk-e a versenybírót hogy eldönthesse a vitát?
Döntés: Nem. Ténykérdésekben a végső döntés a játékvezetőé. (Ténykérdés: egy adott szituációban a pályán lezajlott történések menete.)
VI. FÜGGELÉK - A labdanyom azonosítása
1. Labdanyom azonosítást csak salakpályán lehet végezni.
2. Labdanyom azonosítást csak akkor lehet végezni, ha a játékvezető nem tudja
teljes bizonyossággal eldönteni, hogy egy pontbefejező ütés kinn volt vagy benn,
illetve ha valamelyik játékos (pár) megáll, és azt kéri. (Egy-egy visszaütés
megengedett, de utána azonnal meg kell állni.)
3. Ha a játékvezető úgy dönt, hogy a labdanyomot ellenőrizni kell, jöjjön le a
székből és személyesen hajtsa végre az azonosítást. Ha nem emlékszik a nyom
helyére, a vonalbírók segítségét kérheti.
4. Az eredeti ítélet (vagy felülbírálat) marad érvényben, ha sem a vonal bíró,
sem a játékvezető nem talál azonosítható nyomot.
5. Miután a játékvezető azonosította a labdanyomot és meghozta dönté sét, ez a
döntés végleges és megfellebbezhetetlen.
6. Salakpályán a játékvezető ne siessen az eredmény bemondásával, ki véve, ha
teljesen biztos a döntésében.
7. Páros mérkőzéseken mindkét játékosnak meg kell állni, vagy a játékveze-tőnek
kell a labdamenetet félbeszakítani. A játékosok kérésére a játékvezető először
mérlegelje, hogy jogos-e és megfelelő módon érkezett-e a kérés. Ha a játékosok
nem a megfelelő eljárást követték, vagy későn szóltak, a játékvezető dönthet
úgy, hogy szándékosan akadályozták az ellenfelet.
8. Ha egy játékos eltörli a labda nyomát, mielőtt a játékvezető dönthetne,
azzal kinyilvánítja, hogy a labdanyom ellenőrzése az ellenfelének kedvezne.
9. A játékosok nem mehetnek át ellenfelük térfelére (a játékvezető nélküli mérkőzések kivételével) anélkül, hogy sportszerűtlen magatartás miatt ne kapnának büntetést.
Indoklás:
Hingis nem fogadja el a székbíró ítéletét, hogy out-ot ütött, még akkor sem, amikor a székbíró a pályán ellenőrzi a labdanyomot. Sőt, átmegy Graf térfelére, hogy maga is meggyőződjön az igazáról.
A székbíró úgy tűnik, hogy még ezen is felülemelkedne, amikor Hingis leül, hogy kikényszerítse, hogy a versenybíró a pályára jöjjön.
A versenybíró a labdanyommal egyáltalán nem foglalkozik, viszont büntetőpontot ad Hingisnek azért, mert az ellenfél térfelére átment, (sportszerűtlen viselkedés miatt.) Így az első, nyert ponttal együtt Graf 30-0-re vezet.
A játékok számolása - Előnyjátszma
A tenisz szabályai - Kapcsolódó szabályrészletek:
6. § A játékok számolása (régi 27)
A játszmán belüli számolásra különböző módszerek vannak. A két fő
módszer, az „Előnyjátszma”, illetve a „Döntő játék” számolási
rendszerek.
Bármelyik választható, de a verseny előtt ki kell hirdetni,
hogy melyiket alkalmazzák. Ha a „Döntőjáték” rendszert használják, azt
is meg kell mondani, hogy egy esetleges döntő játszmában melyik módszer
szerint fognak számolni.
a) „Az előnyjátszma” Az a játékos/pár, amelyik elsőként nyer hat
játékot, nyeri az adott „játszmát” is. A győzelemhez az ellenféllel
szemben legalább két nyert játékkülönbség szükséges és a játszmát
mindaddig folytatni kell, amíg ezt a különbséget az egyik játékos/pár el
nem éri.
b) „A döntő játékkal befejezett játszma” Az a játékos/csapat, amelyik
elsőként nyer hat játékot, nyeri az adott „játszmát” is. A győzelemhez
az ellenféllel szemben legalább két nyert játékkülönbség szükséges. Ha a
játékállás 6:6, a játszmát döntő játékkal fejezik be.
Egyéb, választható számolási módszerek a IV. Függelékben találhatók.
7. § A játszmák száma (régi 28)
A mérkőzés tarthat kettő nyert játszmáig (a játékos vagy pár kettő
játszmát kell, nyerjen a mérkőzés megnyeréséhez), vagy három nyert
játszmáig (a játékos vagy pár három játszmát kell nyerjen a mérkőzés
megnyeréséhez). Egyéb, választható számolási módszerek a IV. Függelékben találhatók.
Szándékos akadályozás - az ellenfél térfele felé visszapörgő labda
A tenisz szabályai - Kapcsolódó szabályrészletek:
25. § A jó ütés
Labdamenet közben a labda jó, ha:
a) Hozzáér a hálóhoz, hálótartó oszlophoz/egyesléchez, kötélhez vagy
fémhuzalhoz, hevederhez vagy szegélyszalaghoz, feltéve, hogy átjut a
háló felett és a megfelelő helyen ér földet, kivéve a 2. illetve a 25.
szabály d. pontjában megfogalmazott eseteket.
b) Miután a labda átjutott a háló fölött és a megfelelő helyen
ért földet, a szél vagy a saját pörgése segítségével visszakerül a másik
térfélre és a játékos a háló fölött átnyúlva éri el azt. Eközben a
játékos nem sértheti meg a 24. szabályt.
c) A labda a hálótartó oszlopokon kívül halad el, akár a háló
szintje fölött akár alatta, még akkor is, ha közben érinti a hálótartó
oszlopokat, illetve egyesjátékban az egyeslécet. Kivétel a 2. illetve a
25. szabály d. pontját.
d) A labda a hálótartó huzal alatt, az egyesléc és a hálótartó
oszlop között halad el anélkül, hogy a hálót, huzalt vagy hálótartó
oszlopot érintené és a megfelelő helyen ér földet.
e) A játékos ütője a labda saját térfélen való megütése után
áthalad a háló fölött, de maga a labda a megfelelő helyen ér földet.
f) A játékos megüti a játékban levő labdát, amely eltalál egy másik labdát, amely a megfelelő játéktéren fekszik.
26. § A játékos akadályozása
Ha egy játékost az ellenfele szándékosan akadályoz a játékban, akkor az akadályozott játékos megnyeri a pontot.
Ellenben a pontot újra kell játszani, ha az ellenfele nem szándékosan
zavarja meg a játékost, vagy külső akadályozó körülmény lép fel (az
állandó tartozékok nem lehetnek akadályozó tényezők).
Magyarázat:
Llodra szerva-röpte kombinációt játszik, de a röptét egészen a labda alá nyúlva, azt visszafelé pörgetve üti meg, amely De Schepper oldalán egészen a hálóhoz közel pattan le, majd onnan visszafelé pattan Llodra térfele felé.
Ebben az esetben De Scheppernek a szabályok lehetővé teszik, hogy átnyúljon ütőjével a háló felett, miközben megüti a labdát. Ezért aztán Llodra ütője akadályt jelent, s mivel nincs kétség Llodra cselekedetének szándékosságát illetően, De Schepper nyeri a pontot.
Figyelmeztetés a folyamatos játék szabályának megszegéséért
A tenisz szabályai - Kapcsolódó szabályrészletek:
29. § A folyamatos játék (régi 29 és 30)
Az alapelv az, hogy a mérkőzés elejétől (amikor az első adogatást megütik) a végéig a játék folyamatos kell, hogy legyen.
a) Két pont között legfeljebb húsz (20) másodperc telhet el.
Amikor egy játék végén a játékosok térfelet cserélnek, legfeljebb
kilencven (90) másodperc pihenő engedélyezett. Minden játszma első
játékát követően és döntő játék közben azonban a játék folyamatos, és a
játékosoknak pihenés nélkül kell térfelet cserélniük.
b) Minden játszma végén legfeljebb százhúsz (120) másodperces pihenőt kapnak a játékosok.
c) Az időket az utolsó pont befejezésétől a következő pont első adogatásáig kell mérni.
d) A professzionális versenyek szervezői kérhetik az ITF-től a kilencven
(90) és százhúsz (120) másodperces szünetek meghosszabbítását.
e) Ha a játékoson kívül álló okból annak ruházata, cipője, vagy
más fel szerelése (kivéve az ütőt) megrongálódik, vagy cserére szorul, a
játékosnak megfelelő időt kell biztosítani, hogy a problémát
orvosolhassa, vagy a megrongálódott felszerelést kicserélhesse.
f) Külön pihenő idő nem adható arra, hogy a játékos
visszanyerhesse fizikai állóképességét. Ellenben, ha a játékosnak olyan
egészségügyi problémája van, ami a pályán kezelhető, annak ellátására
három perc ápolási szünetet kaphat. A toalett meglátogatására, illetve
mez cserére szintén kaphatnak szünetet a játékosok, ezeknek számát és
rendjét a verseny előtt ki kell hirdetni.
g) A versenyek-sorozatok rendezői tíz (10) perc pihe nőszünetet
is engedélyezhetnek, ha ezt előzetesen bejelentik. Ez a pihenőszünet
lehet a három nyert játszmára játszott mérkőzések harmadik játszmája,
vagy a két nyert játszmára játszott mérkőzések második játszmája után.
h) A bemelegítés ideje legfeljebb öt (5) perc lehet, hacsak a versenysorozatok szervezői máshogy nem határoznak.
Magyarázat:
A két labdamenet közötti időt akkor kezdik el számolni, amikor az előző labdamenet sorsa eldőlt. Ha egy játékos a megengedett időt túllépi, - mint ebben az esetben - először figyelmeztetik, majd pontvesztéssel büntetik.
Lábhiba
A tenisz szabályai - Kapcsolódó szabályrészletek:
18. § A lábhiba (régi 7 és 8)
Az adogató adogatás közben:
a) Nem változtathatja helyzetét járással vagy futással, a lábak csekély mértékű mozgása megengedett.
b) Egyik lábával sem érintheti a játékteret vagy az alapvonalat.
c) Egyik lábával sem érintheti az oldalvonal képzeletbeli meghosszabbításán kívül eső területet.
d)
Egyik lábával sem érintheti a középjel képzeletbeli meghosszabbítását.
Ha az adogató megszegi a fenti szabályok bármelyikét, „lábhibát” követ
el.
1. Eset: Egyes mérkőzés esetén állhat-e az adogató az alapvonal mögött,
az egyes és páros oldalvonalak képzeletbeli meghosszabbításai között?
Döntés: Nem.
2. Eset: Felemelheti-e az adogató egyik vagy mindkét lábát adogatás közben? Döntés: Igen.
Vonalbíró akadályozza a játékost
A tenisz szabályai - Kapcsolódó szabályrészletek:
2. § A pálya állandó tartozékai (régi 2.)
A
pálya állandó tartozékai közé soroljuk a hátsó és oldalkerítéseket, a
nézőket, a lelátót és a nézők székeit, illetve minden más tartozékot,
ami a pálya körül vagy felett helyezkedik el, a játékvezetőt, a
vonalbírókat, a hálóbírót és a labdaszedőket, amennyiben kijelölt
helyükön tartózkodnak.
26. § A játékos akadályozása
Ha egy játékost az ellenfele szándékosan akadályoz a játékban, akkor az akadályozott játékos megnyeri a pontot.
Ellenben a pontot újra kell játszani, ha az ellenfele nem szándékosan
zavarja meg a játékost, vagy külső akadályozó körülmény lép fel (az
állandó tartozékok nem lehetnek akadályozó tényezők).
Összefoglalás:
A vonalbírók csak akkor a pálya tartozékai, ha a helyükön vannak. A vonalbíró mozgása önmagában nem akadályozó körülmény. A Djokovic mögött álló oldalvonalbíró Djokovic-tól nem látná az oldalvonalat, ezért lép ki oldalra. Sem ez, sem a visszamozgás nem lehet akadályozó körülmény, mert nem rendkívüli esemény. Rendkívüli esemény viszont az, hogy visszamozgás közben elesik. S bár az esemény Djokovic háta mögött történt, az esés keltette zaj zavarhatta őt.
Az ítélet: Semmis
labdamenet. Újra kell játszani a pontot.
Fegyelmi szabálysértés - Rendellenes ütőhasználat
A tenisz szabályai - Kapcsolódó szabályrészletek:
M. Ütőeldobás, rendellenes ütőhasználat
A játékosok az ütőjüket nem dobhatják el dühből, elkeseredettségből vagy felindultságból. Jelen bekezdés szempontjából ütőeldobásnak minősül az ütő szándékos, teljes erőből történő eldobása, talajhoz csapása. Továbbá „rendellenes ütőhasználatnak” minősül a háló, bírói szék, bármely más tárgy ütővel történő szándékos, teljes erővel történő megütése.
Jelen bekezdés megsértésének minősül a nem szándékos, dühből és teljes erővel, hanem csupán hanyagságból elkövetett ütőeldobás, amennyiben az ütő veszélyesen megközelíti vagy megüti az ellenfelet, nézőt, egyéb közreműködőt stb.
Jelen bekezdés megsértéséért a vétkes játékost a Háromfokozatú Büntetőrendszer megfelelő fokozatával kell büntetni, valamint 5 000,- forintig terjedő pénzbírsággal lehet sújtani és 1 (egy) Eltiltási Pontot kap.
U. Pénzbírság
Pénzbírság csak pénzdíjas versenyeken, a jelen szabályzat vonatkozó bekezdéseiben meghatározott esetekben, szabható ki. A pénzbírságot a versenybíró szabja ki, erről a rendszeresített nyomtatványon, vagy egyéb módon írásban értesíti az érintett játékost, a verseny igazgatóját és az MTSZ irodáját. A pénzbírság független az egyéb büntetésektől, tehát akkor is kiszabható, ha pl. a játékvezető nem alkalmaz a mérkőzés folyamán fegyelmezést.
Magyarázat:
Baghdatis nem tud uralkodni a dühén, és gyors egymásutánban 4 ütőt tör össze. Figyeljük meg, hogy a bíró kivárja, amíg a játékos minden dühét kiadja, és a végén egyetlen figyelmeztetést ad a játékosnak. Ettől függetlenül Baghdatis 800 USD pénzbüntetést kapott.
Érdekesség, hogy nem látszik a videón, hogy a Baghdatis által használt ütők milyen márkájúak.
Fegyelmi szabálysértés - Sportszerűtlen magatartás
A tenisz szabályai - Kapcsolódó szabályrészletek:
R. Sportszerűtlen magatartás
Jelen bekezdés szempontjából sportszerűtlennek minősül minden olyan magatartás, amely az ellenfelet, bírókat, más közreműködőket nyugodt tevékenységében akadályozza, a nézőkben visszatetszést kelt, és rombolja a sportág és a verseny jó hírnevét. Az ilyen magatartás lehet a fenti bekezdésekben meghatározott és körülírt szabályok megsértése is, amennyiben a játékos azok ellen rendszeresen és többszörösen vét, vagy lehet azoktól teljesen független.
Jellemző esetek:
a) a labdameneteket követő állandó hangos beszéd,
b) az ütő gyakori földre ejtése,
c) játékvezetővel zajló mérkőzésen az ellenfél térfelére való átmenet, labdanyom
keresése céljából,
d) labdaszedés megtagadása (ha nincs labdaszedő),
e) a MTSZ, a verseny, a bíráskodás nyilvános bírálata,
f) mobiltelefon mérkőzés közbeni használata.
Ha a sportszerűtlen magatartás annyira kirívó, hogy a vétkes játékos jelenléte és további versenyzése a verseny sikeres folytatását akadályozza, akkor a játékvezető (versenybíró) a játékost egyetlen vétségért is leléptetheti, és az összes versenyszámból törölheti. Ha a jelen bekezdést mérkőzés közben sértik meg, akkor a vétkes játékost a Háromfokozatú Büntetőrendszer megfelelő fokozatával kell büntetni, ezen kívül 10 000,- forintig terjedő pénzbírsággal büntethető és 2 (kettő) Eltiltási Pontot kap.
Magyarázat:
Az esetet követően a supervisor is a pályára megy, hogy tájékozódjon a történtekről. A vonalbíró elhagyja a pályát, mert vérző sebbel senki nem tartózkodhat a pályán. Ezt követően a székbíró bejelenti, hogy Nalbandiant sportszerűtlen viselkedés miatt lelépteti.
Nalbandian-nak - azontúl, hogy megfosztották a versenyen elért pénzdíjtól és az ATP pontjaitól - további 6 400 font büntetést kellett fizetnie.
A labda pályatartozéknak ütközik
A tenisz szabályai - Kapcsolódó szabályrészletek:
2. § A pálya állandó tartozékai (régi 2.)
A
pálya állandó tartozékai közé soroljuk a hátsó és oldalkerítéseket, a
nézőket, a lelátót és a nézők székeit, illetve minden más tartozékot,
ami a pálya körül vagy felett helyezkedik el, a játékvezetőt, a
vonalbírókat, a hálóbírót és a labdaszedőket, amennyiben kijelölt
helyükön tartózkodnak.
24. § A játékos elveszíti a pontot
A játékos elveszíti a pontot, ha:
a) Egymás után két hibásat adogat,
b) Nem tudja visszaütni a labdát, mielőtt az másodszor is földet ér,
c) Visszaüti a labdát, de az a megfelelő játéktéren kívül érinti a földet, vagy egy ott elhelyezkedő tárgyat,
d) Visszaüti a labdát, de az egy állandó pályatartozékot érint, mielőtt földet érne,
e) Ütőjével szándékosan egynél többször ér a labdához, vagy szándékosan ütőjén viszi azt,
f)
A játékos, vagy bármi amit a kezében hord, vagy visel, beleértve az
ütőt is, labdamenet közben a hálóhoz, hálótartó oszlophoz/egyesléchez,
hálótartó huzalhoz, hevederhez, szegélyszalaghoz vagy az ellenfél
térfeléhez hozzáér,
g) Megüti a labdát még mielőtt az áthaladt volna a háló fölött,
h) A játékban levő labda hozzáér a játékoshoz, vagy bármihez amit a kezében tart vagy visel, kivéve az ütőt,
i) A játékban levő labda akkor ér az ütőhöz, amikor a játékos nem tartja azt a kezében,
j) Labdamenet közben a játékos szándékosan megváltoztatja az ütő formáját,
k) Páros játékban mindkét partner megérinti a labdát.
Magyarázat:
A labdamenetet Djokovic veszti el, de nem azért mert a labda "kiment", hanem mert Djokovic ütőjéről először pályatartozékot érintett.
A játékos lába begörcsöl
A tenisz szabályai - Kapcsolódó szabályrészletek:
29. § A folyamatos játék (régi 29 és 30)
Az alapelv az, hogy a mérkőzés elejétől (amikor az első adogatást megütik) a végéig a játék folyamatos kell, hogy legyen.
a) Két pont között legfeljebb húsz (20) másodperc telhet el. Amikor egy játék végén a játékosok térfelet cserélnek, legfeljebb kilencven (90) másodperc pihenő engedélyezett. Minden játszma első játékát követően és döntő játék közben azonban a játék folyamatos, és a játékosoknak pihenés nélkül kell térfelet cserélniük.
b) Minden játszma végén legfeljebb százhúsz (120) másodperces pihenőt kapnak a játékosok.
c) Az időket az utolsó pont befejezésétől a következő pont első adogatásáig kell mérni.
d) A professzionális versenyek szervezői kérhetik az ITF-től a kilencven (90) és százhúsz (120) másodperces szünetek meghosszabbítását.
e) Ha a játékoson kívül álló okból annak ruházata, cipője, vagy más fel szerelése (kivéve az ütőt) megrongálódik, vagy cserére szorul, a játékosnak megfelelő időt kell biztosítani, hogy a problémát orvosolhassa, vagy a megrongálódott felszerelést kicserélhesse.
f) Külön pihenő idő nem adható arra, hogy a játékos visszanyerhesse fizikai állóképességét. Ellenben, ha a játékosnak olyan egészségügyi problémája van, ami a pályán kezelhető, annak ellátására három perc ápolási szünetet kaphat. A toalett meglátogatására, illetve mez-cserére szintén kaphatnak szünetet a játékosok, ezeknek számát és rendjét a verseny előtt ki kell hirdetni.
g) A versenyek-sorozatok rendezői tíz (10) perc pihenőszünetet is engedélyezhetnek, ha ezt előzetesen bejelentik. Ez a pihenőszünet lehet a három nyert játszmára játszott mérkőzések harmadik játszmája, vagy a két nyert játszmára játszott mérkőzések második játszmája után.
h) A bemelegítés ideje legfeljebb öt (5) perc lehet, hacsak a verseny-sorozatok szervezői máshogy nem határoznak.
Indoklás:
Izomgörcs esetén a játékos nem jogosult ápolásra, a görcs a fizikai állóképesség csökkenéseként értelmezendő. A játékos akkor "juthat" lélegzetvételnyi időhöz, ha a következő pihenőig tartó pontokat feladja. Ekkor a térfélcserénél járó 1,5 percben kaphat masszázst.
A tenisz szabályai - videós esetelemzések oldalról vissza a tenisz szabályok oldalra