Kehrling Béla

1891. január 25. - Szepesszombat
1937. április  26. - Budapest

                               _________________________________________


Előszó



Tenisz anno rovatunkban ezúttal Kehrling Béla alakját elevenítjük fel.

Kehrling Béla a két világháború közötti időszak világhírű teniszezője, Magyarország örökös bajnoka volt.

Mindenki szerette, és sportszerű játékáért tisztelte Kehrling Bélát, akit külföldön sokan csak úgy emlegettek: "A magyar játékos".

Pályafutása alatt 428 első, 145 második és 118 harmadik díjat nyert.

Első magyar bajnoki címét 1912-ben nyerte meg, és a címet 20 éven keresztül meg is védte.

A Davis Kupában 1924-től 1933-ig a magyar csapat kulcsembereként 15 alkalommal játszott.

Két olimpián képviselte a magyar színeket teniszben.

Az 1923-as göteborgi kis olimpián fedett pályán és szabadtéren is megnyerte a férfi egyes versenyt.

Wimbledonban két alkalommal elődöntőt játszott férfi párosban. 1926-ban pedig egyéniben a legjobb 16 közé jutott.




A cikk tagolása:

I. A cikk első részében ifj. Kehrling Béla apjára való visszaemlékezését olvashatjuk "Így láttam Édesapámat" címmel, illetve játékának elemzését.


II. 
Ezt követően a hosszú, sikerekben gazdag sportkarrier eseményeiből - évenkénti bontásban - elsősorban azokat válogattuk ki, amelyekhez korabeli szöveg, fényképek, illetve videóanyag áll rendelkezésre.

Minthogy közel száz éves eseményeket idézünk fel, a bajnok életútjára való emlékezés apropóján - a teljesség igénye nélkül - a tenisztörténet egyes állomásai is megemlítésre kerülnek. A tenisztörténeti anyagokat info-dobozok formájában külön kiemeltük.

Kehrling Béla unokáinak gyűjteményéből származó fényképeket és történeteket a korabeli újságcikkek, könyvek, filmhíradók anyagaival egészítettünk ki.

A szöveg nagy részét korabeli forrásokból idézzük, melyek régies stílusa is segít felidézni az 1900-as évek elejének hangulatát. 


III. 
Végül özv. Kehrling Béláné 1949-ben "Életírás" címmel írt sorai zárják a visszaemlékezést.


***


A hosszú összeállítás tartalmában való böngészést, navigálást az egyes évekre és a tenisztörténeti info-dobozokra mutató gyors-linkek, illetve a szövegrészek végén található, a tartalomjegyzékre visszamutató linkek segítik.




Gyors-linkek



Így láttam Édesapámat!

Kehrling Béla játéka

1908-1910.

1911.

1912.

1913.

1914.

1915-1922.

1923.

1924.

1925.

1926.

1927.

1928.

1929.

1930.

1931.

1932.

1933.

1934.

1937.

Kehrling Béláné: Életírás



Így láttam Édesapámat!



(A bajnok fiának 1986-ban írt visszaemlékezése.)

Baloldalon a bajnok apa és jobboldalon fia (aki a visszaemlékezést írta) fényképe egy 1994-es újságban

A visszaemlékezés első sorai


"Édesapám, Kehrling Béla 1891. január 25-én született Szepesszombaton.

Kehrling Béla szülőháza Szepesszombaton

A Kehrling család 
Balról jobbra: Gréb, (a
 kép jobboldalán ülő Mici férje)Kehrling Károly, ifj. Kehrling Károly, Kehrling Béla, Kehrling Aladárifj. Kehrling Károlyné, és Kehrling Mici


A Kehrling testvérek: Aladár, Károly és Béla.

Remek ember volt. Igazán szerető, szigorú és igazságos apa. Persze ez nem jelent sokat, mert minden szerető gyermek ezt írná le az Édesapjáról, csakhogy nálunk más volt a helyzet.

Kehrling Béla gyermekei. A kép a negyedik gyermek születése előtt készült. Baloldalon a visszaemlékezést író, ifj. Kehrling Béla, mellette Magda és Sárika. A negyedik gyermek, Tamás később, 1928-ban született.


Ő nemcsak a gyerekeknek, a családnak jelentett sokat, hanem az országnak, az egész Magyar Népnek is.
Olyan all-round sporttehetség volt, amely igen kevés születik egy országban. Úgy érezte, hogy ezt a dicsőséget a Hazája dicsőségére kell kamatoztatnia, és ezt meg is tette.

Társaságban igen kedvelték, jó kedélyű, víg ember volt. Nagyon jó kapcsolata volt a nézőkkel, és ezt elsősorban a magas szintű sporttudásán kívül komoly és abszolút fair magatartásával érte el. Mindemellett igen szerető és jó családfő volt.

                               _________________________________________


A sporttal mint középiskolás találkozott
, és mint tornász, tagja lett az Óbudai 33-sok válogatott csapatának.  Azzal került ki Torinóba versenyre. Hogy milyen all-round sporttehetség volt, az igazolja az ott történt esemény. Torinóban ugyanebben az időben atlétikai verseny is volt, és ott rábeszélték, hogy azon is induljon el. Így történt, hogy a torinói atlétikai bajnokságon gerelydobásban aranyérmet, súlylökésben bronzérmet, összetettben pedig ezüstérmet nyert.

A tenisszel 1907-ben találkozott, és más a következő 1908-as évben eredményeket ért el (Ipolyság III. díj, Bp. OTA I. díj).

A Nemzeti Sport 1911-ben így írt róla:
- Kehrling az tulajdonképpen egy csodagyerek. A tavasz elején még vígan futballozik a 33-sok csapatában, aztán tornázni kezd az Óbudaiak együttesében, elmegy Torinóba és 41 méterrel megnyeri a gerelyvetést, tréning nélkül kilép a pályára, rakettet kér, és a handikepben megveri az idén jól játszó Csáki Pistát. Hát nem szédületes? -

Fokozatos fejlődés mellett 1912-ben lett először Magyarország tenisz bajnoka, és ezt a címet több mint húsz éven át megvédte. 

Közben a labdarúgást is kultiválta, és mint M.A.C. labdarúgó 1914-ben négy ízben volt a magyar válogatottnak a tagja, mint jobbhátvéd, illetve középfedezet.

Kehrling Béla baloldalon lent


Ekkor tört ki az I. világháború, és ez az akkor életerős, a legjobb korban levő 23 éves fiatalember sportkarrierjét derékba törte. Lényegében a legjobb éveiben hat év kényszerpihenőt kellett tartania.

1920-ban kezdődtek el újra a nemzetközi versenyek és további öt évet kellett várnia arra, hogy a világháborúban győztes országokba is eljuthasson (1925. Wimbledon). Közben azonban már több mint 10 év telt el, és már 34 éves lett.

Az eddig eltelt években a legnagyobb sikere a 1923. évben megrendezett göteborgi kis olimpia megnyerése nyílt,- és fedett pályán is. Az 1920-as londoni olimpián ugyanis a legyőzött országok versenyzői  nem vehettek részt, ezért rendezték pótlólag a kis olimpiát, hogy ott már ők is versenyezhessenek.

Komoly sikere volt 1925-ben, amikor Wimbledonban
, ahol első ízben szerepelt az olasz Morpurgóval az oldalán harmadikok lettek férfi párosban, és megnyerte a férfi egyes vigaszdíjat (All England Plate).


Ugyanebben az évben a franciák ellen játszó Davis Cupa mérkőzésen a Margit-szigeten megverte Borotrát, a „Repülő Baszkot".

Ezekről az eseményekről és eredményekről és is csak elbeszélésekből értesültem, mint kisgyermek és tapasztaltam, hogy édesapám aránylag ritkán van otthon. Ilyenkor vártuk az értesítéseket az eredményekről, büszkék voltunk rá és nagy szeretettel vártuk haza. Előfordult, hogy ő maga értesített minket. 

Nővéremnek február 24-én van a születésnapja, és az beleesett a Riviéra-i versenyek idejébe. Egyik évben előfordult, hogy sürgönyt küldött a következő szöveggel:

„Születésnapi ajándékul Mayert (spanyol bajnok volt) a döntőben 6:3, 6:3, 6:4-re vertem.”


Kehrling Béla Wimbledonban

Amikor a hosszabb távollét után hazaérkezett, mindig nagy élmény volt a családnak, és főleg nekünk, gyerekeknek a hazahozott szép tiszteletdíjak megcsodálása és az Édesapánk által elmesélt események, történetek meghallgatása.

Hogy milyen jó és ragaszkodó édesapa volt, arra az jellemző, hogy egy hónapnál hosszabb útra sohasem távozott el a családjától, bár ez a lehetősége meg lett volna neki. Így Európát sohasem hagyta el, csak európai versenyen játszott.

Tíz éves koromtól minden Budapesten játszott versenyét megnéztem, legszívesebben vidéki és külföldi versenyeire is vele utaztam volna.  

Később, mikor idősebb lettem, észrevettem játékán olykor-olykor egy-egy régebbi ellenfele jó ütés fajtáját, amit könnyen sajátított el.

Ő maga mondta nekem: „A gyengébb játékosokat sem kell lebecsülni, mert majdnem mindegyiktől lehet tanulni” és ezt így is csinálta.

A tenisz mellett, amint már említettem más sportágakat is kultivált, főleg télen, amikor kevesebb lehetősége volt a teniszezésre. A jéghokiban, a gyeplabdában, és az asztali teniszben ért el igen szép eredményeket.

                               _________________________________________

Jéglabda (bandy) válogatott tagjaként - Gáspár Balázs gyűjteményéből


1926-ban Londonban rendezték meg az asztali tenisz világbajnokságot. Édesapám lett a résztvevő csapat kapitánya, azoknak a csapattagoknak (Jacobi dr., Mechlovits, és Pécsi dr.) akikkel együtt trenírozott. Édesapám csak a gyengébb csapatok ellen játszott, mert nem Ő képviselte a legjobb játékerőt.

A csapatversenyben bekerültek a döntőbe, ahol az osztrák csapat ellen kellett játszani. Közben Jacobi dr. (világbajnok) édesapja odahaza meghalt és neki haza kellett utazni. Így a csapatnak a döntőre nélküle kellett kiállni, és ezen Édesapám volt a helyettesítő játékos.

1926-ban a londoni asztalitenisz világbajnokságon


Elkezdődött a játék, váltakozó szerencsével 4:4-re állt a találkozó, amikor az utolsó mérkőzésen Édesapám került szembe azzal az osztrák játékossal, aki mindkét másik magyar játékost megverte. Az egész kis magyar tábor kétségbe volt esve, és biztosak voltak a vereségben.

Elkezdődött a játék, az első szettet Édesapám elvesztette. A játékosok és a vezetők már nem bírták nézni, bementek az öltözőbe és ott búslakodtak. Édesapám a játékteremben közben megnyerte a második szettet, és nagy versenyrutinjának köszönhette, hogy s döntő szettet is ő nyerte meg, és ezzel a magyar csapat megnyerte első világbajnokságát.
Amikor hazajöttek, mi gyerekek is nemzeti hősként ünnepeltük.

Sajnos ugyanebben az évben a berlini versenyen szívrohamot kapott. Ez volt az első figyelmeztetés a túlzott versenyzés veszélyeire. De ő nem tudta abbahagyni, sőt még csökkenteni sem. Mindig azt mondta, hogy a Hazának szüksége van rá, és Ő tovább játszott a húszas évek végén és a harmincas évek elején sikereket sikerekre halmozva, pedig 1931-ben 40 éves elmúlt.

1932-ben Budapesten megverte a világ egyik legnagyobb teniszezőjét, Tildent, aki akkor már profi játékos volt. Édesapámnak ezen a napon minden sikerült.

Kehrling és Tilden a budapesti meccs előtt


Sajnos ugyanebben az évben a Riviérán egy szép siker sorozat után újabb szívrohamot kapott, és az orvosok eltiltották a versenyzéstől. Tilden ellen még lejátszotta az említett mérkőzést, aztán úgy értelmezte a figyelmeztetést, hogy ez az egyes játékra vonatkozik, és 1933-tól már csak párosban versenyzett, elég szép eredménnyel.

Mi, a családja ettől kezdve a mérkőzéseken nem a győzelemért izgultunk, hanem csak azért, hogy a mérkőzés végén élve jöjjön le a pályáról.

Sajnos a további páros versenyzés is erősen igénybe vette a szívét, mert Ő olyan játékos volt, aki mindent megtett a győzelem érdekében.

Mindig azt mondta nekem: „Fiam, szépen győzni könnyű, de szépen veszíteni nehéz” és ebben igen sok igazság volt, ezt főleg a későbbi évek során tapasztaltam. Ha Ő veszített, semmit sem lehetett észrevenni a viselkedésén.

Utolsó versenye 1936-ben Almádiban volt, ahol Szigeti Ottóval az oldalán megnyerték a páros bajnokságot. Ezután már nem játszott, ősszel beteg lett, és féléves harc után elgyengült szíve felmondta a szolgálatot. 1937. április 26-án meghalt."

ifj. Kehrling Béla visszaemlékezésének utolsó sorai




Vissza a gyorslinkekhez


*


*


Kehrling Béla játéka



1940-ben Roderich Menzel
a „Der Tennissport”-ban megjelent cikkében így ír Kehrling játékáról:


Sajátos, egyéni teniszt játszott Kehrling.

Olyan magasra dobta fel a labdát, hogy ellenfelének és a közönségnek sokáig kellett várniuk, amíg hatalmas karlendítéssel rázúgatta az ütő fejét a labdára.


Óriási lendülettel ütött tenyeres után hamarosan a hálónál termett, ahol az ő idejében egyszerűen legyőzhetetlen volt! Csalhatatlan ösztöne, kitűnő helyezkedése a legnehezebb labdák elérésénél, s utánozhatatlan, sima mozgása jellemezték legjobban a játékát.


Lecsapása mintaütés volt, és mély fonák röptelabdájával megbabonázta a közönséget Hamburgtól Budapestig, Párizstól Londonig, Oslótól Barcelonáig.



1960. március 14, Népsport – Pető Béla:

Vajon hogyan tudott Kehrling Béla az akkor még egészen gyenge, és számbelileg is jelentéktelen hazai teniszéletből ilyen magaslatokra jutni?

Mindenekelőtt stílusával, amivel korát alaposan megelőzte. Akkor az alapvonaljáték élte a virágkorát, Kehrling pedig már ragyogóan hálózott.

Megvoltak hozzá a szükséges „segédeszközei” is: a bombaerős, magasan kiugró adogatás, az előre pörgetett zúgó tenyeres, a hüvelykujjal megtámasztott, biztosan helyezett fonák, s a lecsapások valóságos arzenálja.

Ezek együtt jelentették Kehrling Béla kivételes tudását, színes és magával ragadó játékát.
  

De Kehrling nemcsak játékával, hanem szerénységével, és mindig, minden helyzetben példásan sportszerű magatartásával is kitűnt.  Tisztelte, becsülte az ellenfelet, s őt is mindenki rajongásig szerette.

Bennünket, fiatalokat mindig arra intett, hogy tanuljunk meg szépen, sportszerűen veszíteni, mert előbb önmagunkat kell legyőznünk, hogy aztán az ellenfelek felett is diadalmaskodni tudjunk.

A játékvezetők a legszívesebben az ő mérkőzéseit vezették, mert neki volt a legkönnyebb bíráskodni. Ha véletlenül az ő kárára tévedtek, egyszerűen nem vett róla tudomást, de a jogtalan előnyt nem fogadta el. Még a legkritikusabb állásnál is nagy lelki nyugalommal elütötte azt a „poént”, ami nem illette meg.

Emlékeszem, 1937-ben, nem sokkal a halála után Koppenhágában versenyeztünk. A nagy nemzetközi mezőnyben mindössze ketten voltunk magyarok, és úgy kezeltek minket, mintha Kehrling Béla fiai volnánk, alig győztük a részvétnyilvánításokat fogadni.

Mindenki tudott róla egy-egy megkapó, kedves történetet, mindenki úgy érezte, hogy az egyik legkedvesebb barátja távozott el az élők sorából.

A klub elnöke szerint ő volt a világ legsportszerűbb teniszezője.
Színes, érdekes és sikerekben nagyon gazdag életpályát futott be Kehrling Béla, aki rendkívüli tehetsége mellett sokoldalúságának is köszönhette azt, amit elért.

Korának egyik legnagyobb sportoló egyénisége volt, a magyar sportnak igen nagy értéke. S értékeinket nekünk nem szabad elfelejteni.




Vissza a gyorslinkekhez



1908-1910.



Versenydíjaim

1908-tól az akkor 17 éves Kehrling Béla 1908-tól egy barna fedelű füzetbe jegyezte fel versenyeredményeit.

"... A füzet állandó útitárs volt. Az egyetlen, amely mindig helyet kapott a nagy útra, a hónapos túrákra készülő Kehrling Béla kofferjában. Tulajdonosa könyvelő pontossággal vezette csaknem három évtizeden át....

Kacskaringós iniciálé köszön ránk az első oldalról. Szente hallani, ahogy serceg a toll, amint gazdája papírra karcolja a lobogó szárú V-betűt, majd iskolázott, gondos írással felvési a címet: Verseny díjaim

Alá, szintén középre kerül az 1908-as évszám, majd a következő sor elején az 1. bejegyzés alatt az első verseny - Aug. Ipolyság III. díj férfi egyes bajn. nécessaire. -...

... Az ezer és tízezer dollárt érő mai helyezések világából érdemes visszatekinteni a huszas évek bajnokainak díjaira: Írómappa, női retikül, váza, régiség, óra, szvetter, plakett, ütő szobor, bőrtárca, ezüstserleg, arany tű, Horthy-kép, kristály, üveg, mocca készlet, bőrönd, felvevőgép állvánnyal... Íme, ezek voltak a versenydíjak...."

A barna fedelű füzet első oldala


Kehrling Béla az első évben három versenyen szerzett díjat:
 

- 1908. aug. 15-16. Ipolyság
III. díj, férfi egyes bajnokság - necessaire /a díj/.  

A Honti SC versenyén Segner Pál és Tóth Ede mögött a III. helyezett lett. 



A verseny kiírása:



- 1908. szept. 23. OTE Budapest
I. díj férfi egyes házi bajnokság -  régiség - eltörött

- 1908. szept. 3. OTE Budapest
I. díj férfi páros handicap* -  váza - eltörött



Info: Handicap verseny*


A játékosok közötti aránytalan differencia kiegyenlítésére alkalmazott számolási rendszer, amelyben a kedvezményezett játékos előre meghatározott módon "ingyen" pont(ok)hoz (bisque) jut, vagy előnnyel indul. 

Ne gondoljuk azonban, hogy a handicap számolás egyszerű lett volna. Olyannyira nem, hogy az ábrán látható ún. "handicap-zsebszámoló"-val könnyítették meg az állás nyomon követését.
  

Handicap kerék - Gáspár Balázs gyűjteményéből



Kehrling Béla 1908-ban a magyar nemzetközi torna II. osztályú előversenyében csak az elődöntőben talál legyőzőre Bárcy Oszkár személyében. 

1909-ben - az 1907-ben alakult - a Magyar Országos Lawn-Tennis Szövetség Tanácsa jelentésében ezt állapította meg:
"... még a fiatal nemzedék tehetséges tagjainál sem látjuk eléggé azt a komoly törekvést és kitartást, melyet a tennisnek sportszerű űzése feltétlen megkíván, s mely nélkül haladni és sikert elérni nem lehet."

Ebben az évben Yolland Arthur javasolja, hogy a MOLSZ lépjen be a Brit Tenisz Szövetségbe, és hogy alakítsák meg a Nemzetközi Tenisz Szövetséget. 



Info: Yolland Arthur


Arthur Battishill Yolland, Yolland Arthur (Hoylake, Chester, 1874. augusztus 24. – Budapest, 1956. november 12.) angol irodalomtörténész, magyar országos bajnok teniszező, labdarúgó, edző és magyar nemzetközi labdarúgó-játékvezető. 1896-tól élt Budapesten; 1914-1946 között a budapesti tudományegyetemen az angol nyelv és irodalom rendes tanára volt.

A XIX. század végére, a XX. század elejére jellemző sporttevékenységek közül a golf, a futball, a tenisz, az atlétika, az evezés és a krikett volt kedvenc sporttevékenysége. Sportolt, oktatott a BEAC, a BTC, a MAC, az Öreg Gárda egyesületeiben.

A magyar labdarúgás történelmi résztvevője, alapítója, terjesztője és játékvezetője. Teniszezőként a Magyar Athlétikai Clubban (MAC) szerepelt, a férfi egyesben országos bajnokságot nyert 1899-ben és 1890-ben. Párosban Segner Pállal együtt több éven át országos bajnokságot nyert.

                               _________________________________________

Díj Troppau-ból 


A francia "Tennis" c. lap 1910. májusában cikket jelentetett meg a magyar teniszről


A cikk elején némiképp lekicsinylően írnak a magyar teniszéletről: 

" Magyarországon? Ott is teniszeznek? Érdekes! Én mindig azt gondoltam, hogy ott, az almához hasonlóan jól megsütve megeszik a teniszlabdát, nem pedig szabályok szerint ütik, mint azt a civilizált országokban szokás... "

De azután egy gyors fordulattal hangvételt váltva elismeréssel folytassák a magyar tenisz eredményeiről tudósító beszámolót.   

Szó esik arról, hogy a francia teniszező Max Decugis feleségével Magyarországon járt, ahonnan nagyon kellemes élményekkel tértek haza. 

Megemlítik a hazai teniszélet két fellegvárát, a Budapesti Lawn-Tennis Club-ot, és a M.A.C.-ot. 

Zsigmondy Jenő, Segner Pál, Tóth Ede, Schmid Ödön neve a férfiaknál, Madarász Margit, Cséry Katalin és Szerviczky Gabriella neve pedig a nőknél fémjelzi a kor magyar teniszét. 


Baloldali kép: Az 1908-as bajnok Tóth a M.A.C. klubháza mellett
Jobboldali kép: Madarász és Cséry a legjobb európai női páros.

Felső kép: Zsigmony Jenő amerikai csavart szervája
Alsó kép: Kép a M.A.C. pályájáról
 




Vissza a gyorslinkekhez



1911.


Az 1911-es év bejegyzései a barna fedelű füzetben

*


*



1911. Német - magyar teniszmérkőzés


Kehrling 1911-ben már Zsigmondyval Jenővel, Segner Pállal, és Schmid Ottóval a magyar csapat tagjaként részt vett a nemzetközi csapatmérkőzésen a berliniek ellen, ahol játékarány döntött végül Budapest javára.  

*


*


1911. július 9. - Az első válogatott találkozó az osztrákokkal


Részlet a korabeli sajtóból (Nemzeti Sport):

"Az osztrák–magyar nemzeti mérkőzés

Kikaptunk!

Első pillanatra elrémítően szomoru eredménnyel végződött az első osztrák-magyar lawn-tenisz metsch.

14:1 arányban tettek le bennünket osztrák szomszédaink ...

... Mégis vigasztalásunk az, hogy az osztrákok nem abszolút fölénnyel jutottak szép eredményükhöz, hanem – kevés kivétellel – teljesen egyenrangú, izgató játék után. 

Most még győztek az osztrákok, ... de a magyar csapat játékában felfedeztük azokat a kvalitásokat, amelyek hatalmas fejlődéshez alapul szolgálhatnak s lelki szemeink előtt megelevenedik a későbbi jövő valamelyik osztrák – magyar mérkőzése, ahol a jövő emberei: Kehrling és társai, kivívják a tenisz első nemzetközi diadalát."


Bela Kehrling 1914

*


*



1911. - Megkezdődött Kehrling sikersorozata 


Megnyerte Ung megye bajnokságát, és Zágrábban Horvát-Szlavonország bajnokságain két számban is megszerezte az első helyet.

A versenyévadot Aradon három győzelemmel fejezte be. 

Korabeli versenytábla - Gáspár Balázs gyűjteményéből



Info: Teniszütő gyártás az 1900-as évek elején




1. 2 méteres keményfa lécekkel indult a gyártás.

2. A léceket gőzfürdőnek vetették alá, így a fa rostjai felpuhultak.

3. A megpuhult lécet egy asztalon fémformába helyezték. A forma a teniszütő külső kontúrját adta meg. 

4. Az ütő belső kontúrját falemez sablonnal alakították ki. 

5. A külső és a belső formát egymáshoz erősítették, és oldalról is préssel vették körül. Ezt követően 2 hétig szárították, hogy a fa tartósan felvegye a sablon formáját

6. Ezt követően a fémformából kivéve, a vetemedést megakadályozó faprésben több hónapig tovább szárították a keretet.


7. Ezután következett az asztalos munka.

8. Az ütő hosszméretét a faanyag végének leszabásával állították be

9. A nyél ütőfej irányában szétnyíló részébe egy diófából készült ún. szívet helyeztek, amelyet oldalirányból egy rézcsavarral is rögzítettek a helyén. 

10. A keretet ezután lecsiszolták, és a nyelet cédrusfával borították.

11. Végül a keretbe húrvezető lyukakat fúrtak.

12. A keret ezt követően a húrozóhoz került. A hosszanti húrok megfeszítése előtt egy fém támasszal védték a keretet a túlzott feszüléstől. A fém támasztékot a kereszt húrok megfeszítése után lehetett eltávolítani. 

13. Végül az ütőre elhelyezték a márkajelzést. 

A teniszütő gyártásról az első filmes beszámoló az alábbi, amely 1930-ban készült. 





Vissza a gyorslinkekhez


1912.




1912. MAC nemzetközi verseny


Az 1912-es év első jelentős eseménye a MAC nemzetközi versenye volt a szigeten. Ez volt az első világháború előtt  megrendezett utolsó nemzetközi torna (ezt követően csak másfél évtized után vált újra külön a nemzeti és a nemzetközi bajnokság), ahol a Kehrling-Krohn duó nyerte meg a vegyes párost.

A nemzetközi torna után bonyolították le a nemzeti bajnoki versenyt: Kehrling első ízben nyert magyar bajnokságot, és a címet két évtizeden át meg is védte...


Részlet a korabeli sajtóból:

" ...Kehrling Béla az 1912. évi magyar bajnokság döntőjében 3:6, 6:3, 3:6, 6:0, 6:1 arányban diadalmaskodik, és ezzel első ízben nyer magyar bajnokságot. "



A Nemzeti Sport így írt a döntőről:


" A döntőn nyújtott játék a legszebb volt, melyet valaha magyar versenyzők között láthattunk. Zsigmondy technikája még jobb, de Kehrling nyugodtsága, mozgékonysága folytán a negyedik és ötödik setben fölénybe került. Szépek voltak Kehrling lobjai és erős forehand drivejei, míg Zsigmondynak ismert jó backhandjai tetszettek."

 


Info: Magyar Országos Lawn-Tennis Szövetség


Az első - hivatalos - magyar bajnokságot 1894-ben Balatonfüreden rendezték meg. Magyarország első teniszbajnoka Pálffy Paulina volt.

1899-ban a bajnokság Budapestre "költözött". A versenyt a Budapesti Lawn Tennis Club rendezte meg. A bajnokságot Yolland Arthur nyerte meg.

1903-ban Yolland Arthur kezdeményezésére a MAC által rendezett versenyre már külföldi versenyzők is meghívást kaptak.

1907-ben alakult meg a Magyar Országos Lawn-Tennis Szövetség (MOLSZ).  

1908-ban a bajnokságot új versenyszabályok szerint bonyolították. A címvédőnek nem kellett a versenyt végigjátszani, hanem csak az ún. mezőnydöntő győztesével szemben kellett pályára lépnie.

*


*


1912. Olimpia Stockholmban


A magyar bajnoki küzdelmek után a stockholmi olimpián vettek részt a magyar játékosok, de helyezést nem értek el.

Az olimpián teniszt fedett és szabadtéri versenyszámban is megrendezték. A fedett számban a férfi egyes mezőnyben 25-en indultak.

A fedett-pályás verseny vegyes páros döntőjén készült kép.


Kehrling Béla a szabadtéri versenyben indult a 67 főt számláló mezőnyben.

A férfi egyes versenyt a dél-afrikai C. Winslow nyerte.

A férfi egyes tábla

Kép a szabadtéri férfi páros döntőről.
H.A. Kitson, C. Winslow - Dr. F. Pipes, A. Zborzil

A díjakat a svéd király adta át, ki maga is rajongott a teniszért. Jól ismerte és tisztelte Kehrling Bélát, többször is játszott vele.



Info: V. Gusztáv svéd király


V. Gusztáv Adolf svéd király, - a teniszpályákon csak Mr. G., - 1858-ban született, 1907-ben lépett trónra, és 1950-ben, 92 évesen halt meg.

Alapítója volt a Király Kupának, és több fedett teniszpályát építtetett Svédországban.

A trónörökös fáradhatatlan teniszjátékos volt. Nagyon szeretett párosozni. 1906-ban Setterwallal megnyerik a svéd teniszbajnokságot.  

Az első világháború után állandó résztvevője volt a riviérai tenisztornáknak, és bemutató mérkőzéseknek.

Jó játékos volt, sőt, a királyok között mindenképpen az egyik legjobb. 


*


*


Tátra Club lomnici versenye augusztus közepén kezdődött, Zsigmondy ötjátszmás küzdelemben visszavágott Kehrling Bélának.

A versenyévad végén Kehrling Grazban is bizonyított: megnyerte Stájerország bajnokságát.




Vissza a gyorslinkekhez


1913.



A szakosztályok versenyében a MAC csapata
- Kehrling Béla, Kelemen Aurél, Fittler Kamill és Göncz Lajos -  legyőzte a BLTC csapatát, és az egyéni versenyeket is ők nyerték.

 


Info: Nemzetközi Gyeptenisz szövetség


Az 1913-as év folyamán (március 1.) megalakult a Nemzetközi Gyeptenisz Szövetség (International Lawn Tennis Federation), és tagjai sorába iktatta a magyar szövetséget is.

Ez a szervezet a mai ITF (International Tennis Federation) elődje. A szervezet nevéből csak 1977-ben törölték a füves borításra utaló jelzőt.

*


*


1913. Magyar bajnokság


Csúcsnevezés, csúcsközönség, csúcsbevétel
voltak a jellemzői a májusban lebonyolított bajnoki tornának.

A korabeli sajtóból:

"Magyarország egyes bajnoki címét 1913. évre s ezzel együtt Budapest székesfőváros értékes tiszteletdíját immár másodszor a tavalyi védő, Kehrling Béla, a MAC. tagja nyerte meg szép küzdelemmel ifj. Zsigmondy Jenő dr. többszörös bajnok ellen, ki csak május hó elején tevén le ügyvédi vizsgáját, még nem lehetett formájának tetőpontján. Az első set-et megnyervén, a további 3 set-et kénytelen volt a fit-en kiálló, és erősebb szervezetű ellenfelének átengedni.

Kehrling Béla service-i és leütései (smash) kifogástalanok s ez utóbbiak erőteljessége és kitünő helyezése imponáló. Volley-i jók és jól helyezettek. Az alapvonalról leadott backhanud drive-jei jól helyezettek ugyan, de azok erősségén javitani kell. Leggyöngébb ütése a forehand drive. Valamivel javult ugyan a multhoz képest, de még mindig bizonytalan és ennélfogva nincs kellő összhangban egyéb ütéseivel. 


Részletes eredmények:


A férfi egyes versenyt nyerte: Kehrling Béla, a Magyar Athl. Club tagja, ifj. Zsigmondy Jenő dr., a BLTC. tagja ellen: 3:6 6:4 6:1

A női egyes versenyt nyerte: Satzger Pálné Cséry Sárika, a BLTC. tagja ellen 6:1. 6:3.

A férfi páros bajnokságot nyerte: ifj dr. Zsigmondy Jenő és Kehrling Béla, a BLTC. illetve a MAC. tagjai. Schmid Ödön és Baráth Leó, a MAC. tagjai ellen: 6:3 3:6 6:3

A női páros bajnokságot nyerték: Satzger Pálné és Gandon Harryné, a MAC. tagjai, Cséry Sárika és Méray-Horváth Opika ellen: 6:0 3:6 6:1

A vegyes páros bajnokságot nyerték: ifj. Zsigmondy Jenő dr. és Cséry Sárika. Kehrling Béla és Satzger Pálné ellen: 4:6 6:3 6:2 "


*


*


1913. Párizsi világbajnokság


A párizsi világbajnokságra négytagú magyar csapat utazott, közöttük Kehrling Béla.

Helyezést nem értek el, de a Kehrling - Zsigmondy páros csak nagy küzdelemben vesztett Kleinschroth - Bissing, későbbi világbajnok ellen.

 


Info: Párizsi világbajnokság


Duane Willims amerikai nevű üzletember ötlete volt a párizsi salakpályás világbajnokság megrendezése.

Akkoriban Wimbledon volt az egyetlen nemzetközileg elismert verseny, a füves borítás miatt az amerikaiak és angolok előnye óriási volt az Európa többi országának salakpályához szokott versenyzőivel szemben.

1911-ben Williams a francia Sportszövetséggel való együttműködés nyomán 1912-ben a Párizshoz közeli St. Cloud-ban a Stade Francais megújult létesítményeiben rendezte meg először a versenyt. 

Az ötletgazda, Duane Williams a Titanic katasztrófájának áldozata lett 1912. áprilisában, így nem lehetett jelen az eseményen. 

Fia, Richard Norris Willimas túlélte a tragédiát, és sikeres teniszező lett. Az 1924-es párizsi olimpián Kehrling tőle kapott ki a nyolcaddöntőben.




Vissza a gyorslinkekhez


1914.



1914. Magyar bajnoki teniszverseny

Június közepén rendezték meg az országos bajnokságot.

"Kehrling Béla nyerte meg az egyes férfi bajnokságot. Zsigmondy-val szemben 8:6, 6:2, 6:2 eredménnyel sokkal könnyebben győzött tehát mint remélhettük volna. Zsigmondy veresége már a második szet elején bizonyossá vált s a mérkőzés további része éppen ezért különösebb érdekességet nyújtott.

Kehrling játékát jellemzi, hogy minden labdát minden helyzetből fog, s ellenfelét kitűnő plaszirozással védekezésre szorítja."

Először nyert páros bajnokságot a Kehrling - Kelemen kettős.


*


*


1914. Párizsi világbajnokság

"1914-ben a keménypályás (salakos) világbajnokságon Párizsban Kehrling Béla és Zsigmondy Jenő a férfi párosok versenyében bejutott az elődöntőbe."


                               _________________________________________

A versenynapló 85. bejegyzése


A játékosok számára fenntartott lelátó a párizsi világbajnokságon



A "La vie au grande air" fényképei a játékosokról, piros keretben Kehrling.


A lap ugyanezen számának következő oldalán beszámoló egy jótékonysági repülős bemutatóról. A résztvevők között az első fényképen Roland Garros pilóta. Később róla nevezték el az 1927-ben kibővített párizsi tenisz stadiont. (Forrás: www.gallica.bnf.fr.)


Emil Lejeune rajzai a játékosokról


Kehrling Béla eredményei férfi egyesben:


Második forduló:
Kehrling Béla - O. Worisek (6-4 3-6 7-5 6-4)

Harmadik forduló:
Kehrling Béla - Robert Matthew Kidston (6-4 6-1 6-1)

Negyeddöntő
Maxime Omer Decugis - Kehrling Béla (6-3 5-7 6-3 6-2)



Egy francia lap írja a francia játékos elleni meccs után: 


" Kehrling stílusa élénk és mindenesetre hatásos.
Néha lekicsinylően pillant föl, amikor erősen lecsap, mondják ez olyan, mint amikor egy márki a kabátja hajtókájáról leveri a dohányport..."


***

1914. június 29-én érkezett a hír: a trónörököspárt megölték.


1914. júliusában még lebonyolították a Honti SC háziversenyét, de ez volt az utolsó tenisztorna.


***

1914. jún. 29. Kitört az első világháború...




Vissza a gyorslinkekhez


1915-1922.



Kehrling pályafutását derékba törte az első világháború

A férfi játékosok jó része bevonult. A rendelkezésre álló gumi alapanyagot felszívta a hadiipar, így a labdaellátás megszűnt.



Info: Teniszlabda


Európában 1735-ban ismerték meg a kaucsukot, amikor egy expedíció tagja mintát küldött belőle.

1840-ben Charles Goodyear feltalálta a természetes kaucsuk ún. vulkanizálási technikáját. Az ilyen módon előállított anyag a természetes gumi, amelyből már - először tömör, később túlnyomásos - labdát is tudtak gyártani.

A vulkanizált, rugalmas gumiból készült labdában létrehozott túlnyomás a labda kis súlya mellett is magas pattanást biztosított nemcsak a kőpadlós labdaházakban, hanem a füvön is.

A gumilabda megjelenése lehetővé tette, hogy a tenisz szabadtéri sporttá váljon.

1874-ben az angol Walter Clapton Wingfield  szabadalmaztatta először a Sphairistikè–t (Lawn Tennis), a szabadtéri teniszt.

Wingfield komplett tenisz szetteket értékesített, amely minden, a játékhoz szükséges eszközt, a hálót, pálya-jelölőket és egy szabálykönyvet is tartalmazott.




Az 1919-es újrakezdésről:



Az   első   világháború   után   Magyarország   sportját is  sorvasztotta  a   csendes  bojkott,  vagy  a  nyílt  kizárás.




Ekkor   magához   hívta  néhány   józanul   gondolkodó sportvezető  a  magyar  teniszbajnokot: Béla,   szerezz   barátokat   a   magyar   sportnak!

És  Kehrling  Béla  felkerekedett.  1920.  nyarán  Csehszlovákia    kapuján     kopogtatott.     Részt    vett    Szlovenszkó  az   évi   —   első   —   teniszbajnoki   viadalán. S   miközben   megnyerte   a   férfi   egyest,   a   régiekkel visszaállította   az   egykori   barátságot  és   újakat   szerzett  hozzá.

Ő   döntötte  le   az  első   világháború   után   a   magyarok   köré  vont   nemzetközi  barriert.  

A  „Puci“.   Ezt   a becenevet   szüleinek   tisztító   üzeme   „pucerája“   nyomán   kapta,   s   ezen   a   néven   ismerte   meg   minden sportrajongó.

***


1920.


Hat év után ismét megrendezték a magyar bajnokságot.
Férfi egyesben Kehrling, férfi párosban pedig Kehrling - Kelemen páros győzött.


Kehrling és Kelemen Aurél


1921.

 
Júniusban a MAC meghívásos versenyt rendezett, ahova egyesületenként két játékost hívtak meg. A nevezési díj négy labda volt... 

Ebben az évben a nyugat-európai államok bojkottját elsőnek Svájc törte meg, és a szövetség fel is vette Svájccal a kapcsolatot.

A magyar bajnoki tornán a volt szövetséges és a szomszédos államok versenyzői vettek részt. Női egyesben a brünni Janotta szerezte meg a bajnoki címet, Kehrling Fittler ellen egy váratlanul nehéz mérkőzésen végül négy játszmában győzött.

Bécsben a WAC versenyén Kehrling Robert Kleinschroth mögött a második, párosban és vegyespárosban harmadik.

Kassán Kehrling egyesben, férfi párosban Göncz-cel, vegyes párosban a feleségével győz.

Ausztria bajnokságán Kehrling egyesben, párosban Péterivel lett az első.

Kehrling győz Morvaország és Szilézia bajnokságán is.




1922
.

Hamburgban győz Kreutzer Oszkár többszörös német bajnok felett, és ezt a győzelmet a magyar bajnokságon megismételte, ahol szintén Kreutzer volt az ellenfele.

Ugyanebben az évben Meránban legyőzi a legjobb olasz játékost, Morpurgot. 



Az 1920-1922. évek bejegyzései a barna fedelű füzetben:




Vissza a gyorslinkekhez


1923.




1923. Göteborgi kis olimpia


A göteborgi kis olimpián Kehrling és Göncz képviselte színeinket - sikerrel. 

A következő évben Kehrling 1923-as évi eredményeit taglalva az Új Nemzedék így idézi fel Kehrling és a rendező ország királya, V. Gusztáv a kapcsolatát.




1923. május 4. - Új Nemzedék cikke:


"Gusztáv svéd király gratulált a magyar teniszezők göteborgi győzelméhez


A göteborgi sportjátékok kitűzője


Kehrling Béla Magyarország tenniszbajnoka göteborgi győzelme után Berlinbe utazott, ahol megnyerte Poroszország és Berlin város bajnokságát. Berlinből Rahe és Rahené társaságában ma reggel érkezett meg Budapestre, és külföldi körútjáról munkatársunknak a következőket mondotta:

"Göteborgban meleg barátsággal fogadtak minket a svédek, akik most ünneplik a város háromszáz esztendős jubileumát. Göteborgi tartózkodásunk egész ideje alatt elsőrangú ellátásban volt részünk."

A tenniszversenyt V. Gusztáv svéd király nyitotta meg, végignézte döntő mérkőzéseimet, és győzelmem után gratulált Bornemissza báró meghatalmazott miniszternek Magyarország kitűnő szerepléséhez.

A svéd lapok megírták, hogy a verseny közönsége oly lelkesen ünnepelt, mint még egy versenyzőt sem Göteborgben."

A versenytábla

Kehrling a csúcson (a fehér ruhás hölgy mellett)

Kehrling Béla fotója az Eesti Spordileht 1923. június 23-i számában.

*


*


1923. július - Kehrling újabb győzelme
a göteborgi  szabadtéri versenyen



"Kehrling a göteborgi sportjátékokat bevezető fedett pályaversenyek megnyerése után most a szabadtéri versenyben aratott fényes sikereket.

Kehrling a döntőben Kreuzert verte meg 4:6, 6:4, 6:8, 6:3, 6:2 arányban. 

Újabb göteborgi győzelme után joggal tarthatjuk Kehrling Bélát Közép-Európa legjobb játékosának."

A párizsi l'Auto írása:

"Azt a Kehrlinget, aki tudása legjavát adja, szerintem ma csak három játékos veri meg az egész világon: Tilden, Johnston és Richards ..."

                               _________________________________________

A szabadtéri verseny táblája

*


*


1923. Berlin és Poroszország bajnoksága 


"Kehrling Béla, a MAC kiváló versenyzője, göteborgi győzelme után Berlinben startolt a MAC bajnoknőjével, Várady Ilivel együtt. Startja tökéletes sikerrel járt, mert mindkét versenyét megnyerte s ő lett Berlin, illetve Poroszország teniszbajnoka. 

Berlinben a legkiválóbb német játékosokkal került össze, azonban ellenük is bebizonyította, hogy göteborgi győzelme teljesen reális volt.

A két bajnokságban nagy fölénnyel végzett összes ellenfeleivel, amennyiben Moldenhauert 6:2, 2:6, 6:3, Schachot 6:4, 6:1, Kleinschrothot pedig 2:6, 6:3, 7:5 arányban győzte le."


*


*



1923. október  - Kehrling győzelmei Meránban


"A meráni teniszverseny férfi bajnokságának döntőjében Kehrling Béla legyőzte Froitzheimt, amit igen sokan meglepetésnek számítanak, annál is inkább, mert Froitzheim előtte gyönyörű játék után 6:1, 9:7 arányban megverte a Kreuzer felett 2:6, 9:7, 6:4 arányban győztes Schomburgkot.

Froitzheim nagyon bizonytalanul játszott Kehrlinggel szemben, úgy hogy Kehrling – bár szintén nem volt a legjobb formában – biztos ütései révén végül 11:9, 8:6, 6:0 arányban fölényes győzelmet aratott.

A férfi egyes főversenyben Kehrling ismét találkozott Froitzheimmel és győzelmét 7:5, 4:6, 7:5, 1:6, 6:3 arányban megismételte.

A verseny után Kehrling összemérte erejét Németország és egyszersmind Európa legjobb hivatásos versenyzőjével, Roman Najuch-al is és annak ellenére, hogy az előbbi versenyektől fáradtan állt ki, kitűnő játék után 4:6, 6:2, 4:6, 6:2, 6:3 arányban ellene is győzelmet aratott."

*


*


1923. október  - Barcelona


A sikeres évet Kehrling Barcelonában fejezte be két fedettpályás diadallal.

A Nemzeti Sport tudósítása a versenyről:




Vissza a gyorslinkekhez


1924.



1924. januárjában Kehrling Béla terveiről beszél az Új Nemzedék olvasóinak:
 

                               _________________________________________

*


*



1924. Párizsi olimpia



A párizsi játékokon a tenisz versenyszámban 
92 induló volt. 


A bajnok: V. Richards lett, aki Cochet-t győzte le 4 szettben: 6:2, 5:7, 6:2, 6:3-ra.

Magyarországot 6 (4 férfi és 2 nő) teniszező képviselte, közöttük Kehrling, aki a nyolcaddöntőig jutott.

A férfi egyes főtáblája



Érdekesség, hogy Kehrling attól a Richard Norris Williams amerikai teniszezőtől kapott ki, aki 1912. áprilisában a Titanic fedélzetén utazott.

Richard Norris Williams (Fotó: tennisarchives.com)


Az ütközést követően Williams nagyon bátran viselkedett: egy kabinajtót betörve egy utas segítségére sietett, amiért egy utaskísérő megfenyegette, hogy meg kell térítenie az okozott kárt. Ez a jelenet a katasztrófáról szóló híres filmben is szerepel.

Williams a jeges vízben úszva kapaszkodott fel egy mentőcsónakra, ahonnan 6 óra elteltével mentette ki a Carpatia legénysége.

A lábán súlyos fagyási sérüléseket szenvedett, de az amputációba nem egyezett bele. Felépülése után a világ egyik legjobb játékosa lett, többek között kétszeres amerikai bajnok. 



Kép a Richards - Cochet döntőről.




Info: Tenisz és Olimpiai játékok



Az első modern kori olimpián
, 1896-ban Athénban hivatalos versenyszám volt a tenisz, de a kor kiemelkedő teniszezői távolmaradtak az eseménytől.

1924-ben szerepelt a tenisz utoljára az olimpiai játékok műsorán, hogy csak 64 év múltán, 1988-ban legyen ismét a hivatalos program része.  

A tenisz olimpiai programból való kizárásához a Nemzetközi Gyeptenisz Szövetség és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság közötti vita vezetett.

Az 1920-as években a sport már nemcsak az arisztokrácia kiváltásága volt (amelyet az Olimpiai Bizottság tagjai próbáltak védelmezni).

Az egyre nagyobb számú, nagy vagyonnal nem rendelkező - így eredményeik után jövedelmet élvező - élsportolók, illetve a tenisz üzleti résztvevőinek gazdasági érdekeit  viszont a nemzeti / nemzetközi  sportszövetségek védelmezték. 

A konfliktus csúcsát akkor érte el, amikor a párizsi játékokat követően az Olimpiai Bizottság kezdeményezte, hogy a wimbledoni tornát ne rendezzék meg, arra hivatkozva, hogy a játékosoknak nem lett volna elég a két rendezvény közötti egy hét, hogy a játékok színhelyére biztosan megérkezzenek. Ezt a Nemzetközi Gyeptenisz Szövetség visszautasította, és formálisan ez a konfliktus vezetett ahhoz, hogy a teniszt levegyék a játékok programjáról.

Elsőként 1966-ban Giorgio de Serventi az Olimpiai Bizottság tagjaként, majd az 1970-es években a Francia Tenisz Szövetség elnöke, Philippe Chatrier kezdeményezte a döntés felülvizsgálatát. 

*


*



1924. évi nemzetközi teniszverseny Budapesten




"A magyar teniszgárda sorozatos veresége a bajnoki versenyeken.

Amikor a magyar teniszgárda a párisi olimpiász alkalmával már az első fordulókban a további küzdelmekből kiválni kényszerült, a Sporthírlap más lapokkal ellentétben nem kommentálta savanyúan a legjobb magyar versenyzők katasztrofális vereségét, mert nyugat-európai és amerikai bajnokok nagy klassziskülönbsége mellett nyilvánvaló volt, hogy nincsen és egy ideig nem is lesz keresnivalónk a Feretrák és Richardsok küzdelmeiben.

A magyar teniszbajnokság négy versenye közül háromban külföldiek győztek.

A margitszigeti meeting előtt azt hittük, hogy a magyar teniszgárda a győzelem lehetőségének reményével indul a küzdelembe a Borotrák képességeitől nagyon messze álló német és cseh játékosok ellen. Csalódtunk.

A margitszigeti bajnoki versenyek megmutatták, hogy a magyar teniszsport még távol áll attól a standardtól, amely a világviszonylat jelzőt viseli, és igazat kell adnunk az egyik győztes külföldi versenyző kijelentésének, amely úgy szól, hogy Kehrling Bélán kívül nem rendelkezünk olyan versenyzővel, aki európai viszonylatban is helyt tudna állni.



Az 1924-es magyar teniszbajnokság eredményei:


Férfi egyes bajnokság.

1. Kehrling Béla (védő)
2. Grandy (Hamburg).
3. Kleimschrott dr. (München)
Döntő: Kehrling – Grandy 6-1, 6-3, 6-2.

Női egyes bajnokság.
1. dr. Neppachné (Berlin)
2. Péteryné Várady Ili (MAC)
3. Krencsey Mädy (MAC) és Déryné (BBTE)
Döntő: Neppachné – Várady Ili 8-6, 6-1.

Férfi páros bajnokság.
1. Gottlieb-Soyka (Csehország)
2. Kehrling-Kelemen (Magyarország)
3. Kleinschrott-Grandy (Németország) és Fittler-Pétery (Magyarország)
Döntő: Gottlieb-Soyka – Kehrling-Kelemen 2-6, 7-5, 8-6, 9-7

Vegyes páros bajnokság.
1. Kleinschrott dr.-Neppachné (Németország)
2. Kehrling-Krencsey (Magyarország)
3. Grandy-Lili Hell (Németország) és Hegyessy-Schréderné (Magyarország)"

*


*



1924. augusztus  -
Kehrling győzött Németország teniszbajnokságában


"A hamburgi német bajnoki versenyek befejeztével két értékes magyar győzelemről számol be hamburgi tudósítónk távirata: Kehrling Bélának sikerült Közép-Európa legjobbjai ellen a férfiegyes- és férfipáros-bajnokságban diadalra vinni a magyar színeket, és ezzel végleg eldöntötte Közép-Európa legjobb játékosának kérdését.

A meeting legnagyobb meglepetése nem Kehrling győzelme volt, mert hiszen a magyar bajnok párisi szereplése óta favoritja volt a bajnokságnak, hanem Oscar Kreutzer-nak, az eddig ismeretlen legjobb német versenyzőnek feltűnően súlyos veresége.

A bajnokság védője óriási ellenállást tanúsított, hogy megvédje címét és egyúttal megóvja a német színeket is attól a szégyentől, hogy külföldi vigye el a bajnokság pálmáját és Kehrlingnek csupán 34. game megnyerése után sikerült a küzdelmet a maga javára eldönteni.

A párisi értékes tapasztalatok célszerű felhasználása nagyban erősítette Kehrling győzelmét és még Grandy sem bírt a döntőben helytállani az új technikát alkalmazó magyar bajnok ellen, bár ő is végignézte a párisi versenyeket.

A döntőben rég nem látott élvezetes játékot nyújtottak a küzdő felek: Grandy hihetetlen szívóssággal követi a magyar bajnok tempóját és időnként fölénybe is kerül.

Kehrlinget azonban nem hozza ki nyugodtságából a végsőkig forszírozott küzdelem és az első szettben 8:6 arányban nehezen, de biztosan nyer.

A 2. szettben Grandy teljesen letör és szinte odaadja a game-eket Kehrlingnek (6:1), hogy a döntőben újra erőhöz kapjon, de a német bajnok utolsó erőfeszítése már nem befolyásolhatja a küzdelem kimenetelét: Kehrling biztosan győz 9:2 arányban és ezzel megnyeri a német bajnokságot.

A férfi páros bajnokságban a Kehrling-Rahe párnak sikerült múlt évi bajnokságukat megvédeni, amennyiben a döntőben a Landmann-Demasius párt kényszerítették megadásra."

A német nemzetközi bajnokságok színtere Hamburgban

*


*



1924. Magyarország - Dánia
Davis kupa mérkőzés


Válogatottunk 1924. májusában először játszott a Davis Kupában
a dánok ellen Koppenhágában, ahol 3:2 arányú vereséget szenvedtek.

Kehrling megnyerte a két egyes mérkőzést, de a páros a dánok javára döntött. 

                               _________________________________________


Info: A Davis Cup-ról


(A Tennisz és Golf cikkének részlete - 1929.)

Az amerikai Davis Kupa bajnokcsapat 1900-ban. (Whitman, Davis, Ward)

                               _________________________________________

*


*


1924. Meráni teniszversenyek

Kehrling Béla - betegsége miatt - nem védhette meg a vándordíjat, amelyet pedig ebben az évben - harmadik győzelmével - végleg megnyerhetett volna.




Vissza a gyorslinkekhez


1925.



1925-ben a nemzetközi szövetség ismét felvette Magyarországot tagjai sorába, így a Davis Kupa versenyein túl az egyéni versenyeken is indulhattak a magyar teniszezők.

*


*


1925. St. Moritz

A szövetség már februárban kiküldte Kehrling Bélát a St. Moritz-i fedett-pályás tornára (Svájc bajnoksága), ahol egyesben megszerezte a győzelmet.

*


*



1925. -  Francia - magyar
Davis kupa mérkőzés


A márciusi soroláson Franciaországot sorsolták Magyarország ellenfelének.

A meccsre a rendező klub póttribünt is építtetett a nagy érdeklődésre való tekintettel.



A videón 5:39-től Francia-magyar lawn-tennis mérkőzés a „Davis-Cup”-ért.


A film feliratai:
"- Férfi egyes: Borotra, a francia világbajnok – Takács.
- Férfi egyes: LacosteKehrling, a magyar bajnok, aki Borotrát, a francia világbajnokot legyőzte."



                               _________________________________________


Info: A mozihírdókról


A mozgókép feltalálásával egyidős műfaj. Az első időkben nagyrészt a közélet eseményeinek rögzítésére használták a filmfelvevő gépet. 

A nézők ámulva nézték az uralkodókat, minisztereket, hadgyakorlatokat, flottaparádékat, kiállításmegnyitókat: az olyan eseményeket, amelyekre soha nem juthattak el.

A filmhíradók fejlődésének az első világháború adott nagy lendületet, ugyanis a háború meghatványozta az érdeklődésre számot tartó események számát.

A tenisz szerelmesei a filmhíradók kurta bejátszásai mellett a sajtótermékekből kaphattak részletes beszámolót az izgalmas meccsekről.

Végül egy kis napjainkbéli csemege :) - Még ma is létezik rádiós tenisz közvetítés!

A linkre kattintva belehallgathatnak az amerikai RadioTennis rádiós! tenisz-közvetítésébe. A meccset 2015. decemberében játszották Californiában, La Jollában. 




A korabeli sajtó így írt a mérkőzésről:


"Életének legszebb játékát produkálta a magyar bajnokBorotra a 3. szettben már nem tudta követni a Kehrling által diktált tempót, a 4. szettben pedig teljesen letört. – A Cup utolsó meccsében Féret (Franciaország) kenterbe verte Takácsot

A Davis Cup előmérkőzés végeredménye: Franciaország győz 4:1 arányban.

Megtörtént a nagy csoda: az Európában ezideig veretlennek tartott Borotra világbajnok ma délután súlyos vereséget szenvedett a Davis Cup budapesti előmérkőzései során: négy küzdelmes és mindvégig izgalmas szettben Kehrling Béla bajnokunk bírta megadásra a francia sampiont.

Gyönyörű idő kedvezett a Cup-mérkőzés utolsó napjának, és a közönség soraiban, amely szorongásig megtöltötte a MAC nagy tribünjeit, ma ismét megjelent Horthy Miklós kormányzó, Albrecht főherceg és a budapesti felső tízezer számos tagja.



A Kehrling - Borotra meccs


1. szett:

Elsőnek a Kehrling – Borotra mérkőzés került sorra. Kehrling kezd és azonnal erős iramot diktál, de labdái nem érnek célt, mert helyezései túlzottak, úgyhogy a francia az első game-t nagy fölénnyel nyeri meg. Kehrling visszanyervén szokásos nyugodtságát, kockázatos játékhoz folyamodik – befut a hálóhoz és gyakran sikeresen mellőzi Borotrát a hálójátékban. 2:2, 3:2, 4:2, 5:2 és már a javunkra könyveljük az első szettet, amikor Borotra, mint a hiúz helyezkedik és ördöngös finisbe fog: 5:3, 5:4, 5:5, 6:6, Franciaország vezet: 7:6, és az első szett Kehrling legnagyobb erőfeszítése ellenére az ellenfélé lesz.

2. szett:

Borotra sorozatos faultjaival indul a második szett
, Kehrling állandóan befut és a francia nyesett labdáinak kezelését megszokva – nagy nyugodtsággal és biztonsággal paríroz. Borotra láthatóan visszaesik, a máskor oly precíz helyezései outra futnak: 1:0, 2:0, 3:0, 4:0, 5:0 – a mi javunkra. 


Kehrling az előző meccs tanulságain okulva, nem enged pozíciójából, gyönyörű ellentámadásokat mutat be és – 6:1-re győz – szettarány 1:1.

3. szett:

A világbajnok lassú letörését és kínos indiszpozícióját mutatja a harmadik szett, de Kehrling is sokszor hibáz. Hullámzó, elkeseredett küzdelem, amelyben azonban mégis egy-egy pontelőnnyel vezet a magyar bajnok.

Borotra még ízelítőt ad szenzációs erejű forehand-volleyből és a hálónál elfogott half-volleyből, de azután kész lesz, és sorra hibázza a legtisztább labdákat, rosszul is helyezkedik egynéhányszor, pedig éppen finom helyezkedését csodáltuk meg előző mérkőzései során. A harmadik szettnek vége: Magyarország 6:4 arányban győz, szettarány 2:1 a mi javunkra.

4. szett:

A negyedik szett küzdelmei igazolták azoknak a véleményét, akik már a második szettben előre látták a francia bajnok elkerülhetetlen vereségét.
Szórványos, hűvös taps hallatszik: Borotra jön ki, derűsen mosolyog, a francia követség jelenlévő tagjait köszönti.

5. szett:

Izgatott, óvatos játék kezdődik:
a világbajnok rosszul startol már az első percben. Ütései fáradtak és még bosszantó balszerencse is kíséri akcióit. Kehrling ambícióval fekszik, nagy biztonsággal volley-zik: 2:1, Borotra két service-gamet-t veszt 3:1, 4:1; drámai pillanatok következnek: a nyerésre álló Kehrling idegességével szemben áll a francia bajnoknak hirtelen nyugodttá vált játéka.

Kehrling adogat és – Borotra game-t szerez 5:2; „Match-game” következik, 0:15, 0:30, Borotra javára, Kehrling nagy rizikóval berohan, 15:30, 30:30, 40:30 Magyarország javára – setball. Kehrling sevice-je rettentő erővel bevágódik, Borotra backhand-dal hibásan parírozza – game, sett, and match for Hungary!

Borotra ütőjét kacagva felhajítja és Kehrling nyakába ugorva szívélyesen gratulál. Percekig tartó extázisos tapsvihar, a nézők vállukra kapják a győztes Kehrlinget…



A Takács - Féret meccs


De következett a reváns: A Cup utolsó mérkőzésében szomorúan hanyatlottak le a magyar színek. Lacoste Renét nem is tartotta szükségesnek frontba állítani Takács Imre ellen Decugis kapitány, és Féret – Takács mérkőzésen a tartalék is kenterben verte meg a magyar fedett-pálya bajnokot 6:1, 6:0, 6:2 fölényes pontarányban.

Féret klasszissal marad el társai képességei mögött, de még így sem bírt Takács csak egyetlen szettben méltó ellenfele lenni a franciának.

Bosszantó kiütései, sorozatos hálólabdái és teljesen helytelen helyezkedései sivár képet mutattak, ugyanannyira, hogy a közönség nagy része kiábrándulva hagyta ott az érdektelen küzdelmet.

Véget ért tehát a francia-magyar Davis Cup mérkőzés és Franciaország 4:1 arányban elég könnyen győzött Budapesten, és még ebben a hónapban starthoz áll az olasz legénységgel szemben, és ebben a mérkőzésben sem indul majd kisebb esélyekkel, mint a mieink ellen…"

*


*



1925. Wimbledoni világbajnokság




Info: A szabadtéri tenisz kezdetei




Angliában először 1860-ban Harry Gem és Augurio Pereira urak "teniszeztek" szabadtéren  Birminghamben.  

1874-ben az angol
Walter Clapton Wingfield (a képen) szabadalmaztatta az általa Sphairistikè-nek nevezett szabadtéri teniszt, amely gyorsan elterjedt a szigetországban. 

                               _________________________________________




Wingfield szabálykönyvében a teniszpálya alakja homokóra alakú volt

A pálya asszimetrikus volt, az egyik térfélről adogatni lehetett, a másikról fogadni. 

                               _________________________________________

Az egyetlen ismert fotó Wingfield homokóra alakú teniszpályájáról.


A tenisz művelése először az arisztokrácia kiváltsága volt, a versenyek pedig társasági eseménynek számítottak. 

Teaszünet egy dél angliai teniszversenyen az 1870-es évek végén.



" Az első wimbeldoni tenisztorna 1877. július 9-én kezdődött és 22 játékos küzdött a helyezésekért.

Egyetlen versenyszámot, a férfi egyest bonyolították le, és az első bajnoki koszorú Spencer William Gore homlokát övezte."


Az első, 1877-es torna táblája

Az 1887-es torna programfüzetében a "Single-handed" verseny mellett már szerepel a "Four-handed" championship is, vagyis a páros.



Info: Wimbledon


A wimbledoni bajnokságnak otthont adó magánklubot, az "All England Tennis and Croquet Club"-ot 1868-ban alapították. A bajnokság 1901-től fogadja a nemzetközi játékosokat.

***

A klubnak napjainkban 375 rendes (teljes jogú) és örökös tagja van. Tiszteletbeli taggá válik minden bajnok, és azok akiket erre a klub érdemesnek tart. A klub minden évben 100 ideiglenes tagot választ, akik a klubban való játék joga mellett - tagságuk ideje alatt - a bajnokság minden napjára jogosultak 2 belépőt vásárolni. A tagságra várakozók listája kb. 1000 főt számlál.

A Tim Henman szerint a taggá válni úgy a legegyszerűbb, ha bajnokságot nyerünk...

***


Szabályok változása - a háló magassága és a pálya méretei

Az 1877-es bajnokság után a rendezők a háló magasságát az oldalvonalnál 1,45 m-re, és középen 0,91 m-re csökkentették, hogy könnyebb legyen elütni a háló közelében levő játékos mellett. A háló magasságát még két ízben csökkentették, és 1882. óta nem változott.

Az adogatóudvar hosszát - szintén két alkalommal -7.92 m-ről 6.71 m-re, majd 6,4 m-re csökkentették, hogy a szerváló játékos dominanciáját csökkentsék.

A teniszpálya méreteinek változása 1874-1882 között:


Szabályok változása - az adogató játékos helyzete


1875-ben
az adogatáskor az adogató játékos egy lábbal beléphetett a pályára, a másik lábának az alapvonalon kívül kellett maradnia.

1880-ban a hátul levő lábnak végig a talajon kellett maradnia, az elöl levő lábbal rá kellett lépni az alapvonalra. 

1902. végétől lett kötelező, hogy adogatáskor az adogatónak mindkét lábbal az alapvonal mögött állnia.


A wimbledoni bajnokság hivatalos labdája ma is a Slazenger

***

1922-ig a Challenge Round védési rendszer szerint játszották a wimbledoni bajnokságokat: eszerint a címvédő azonnal a döntőbe jutott, ahol az elődöntő győztesével lejátszott meccs eredménye döntött arról, hogy ki nyeri a bajnokságot.

1923-tól vezették be az Wimbldonban a kiemeléses rendszert, de ez a rendszer akkor még csak arra szolgált, hogy az egy nemzetből érkező játékosok ne kerüljenek össze a bajnokság elején.  

A korábbi eredmények (ranglista) alapján történő kiemeléses rendszert Londonban csak 1927-től alkalmazták.

A Tennisz és Golf ismertetője a "kivevés" rendszeréről (1929):



London peremén csaknem fél évszázadon keresztül zajlottak a legrangosabb tenisztornák - magyarok nélkül."

" A nyugati államok bojkottja 1925-ben szűnt meg, így a brit szövetség levélben hívta meg a magyar versenyzőket Wimbledonba."

Kehrling Béla volt 1925-ben az úttörő, és a bemutatkozás sikerrel járt. Az olasz Umberto L. Morpurgoval az oldalán az elődöntőbe jutott a férfi páros versenyszámban...

Az elődöntőben a későbbi bajnokpáros, a francia Lacoste, Borotra kettős 11:9, 7:9, 6:1, 6:1 arányban verte a Kehrling, Morpurgo duót.

Az első két játszmában Kehrling olyan csodálatosan játszott, hogy a mérkőzés végén Borotra kijelentette"Két Kehrling ellen nem tudtunk volna győzni."


Umberto Morpurgoval


Ne elégedjünk meg azonban ennyivel. 

A Mail 1925. július 4-i száma pontosan beszámol az eseményekről: 


A FRANCIÁK NYERNEK

A férfi páros elődöntőben a Borotra és Lacsote páros 11:9, 7:9, 6:1, 6:1 arányban győzött Morpurgo és Kehrling ellen. 

A vesztes párost az első szettben balszerencse érte.5-4-es vezetésnél szettlabdájuk volt, amikor Borotra ütése nem a háló felett, hanem azon keresztül haladt át.

A székbíró nem vette észre, hogy mi történt. Miután a franciák megnyerték a game-et, Morpurgo megmutatta a bírónak a háló hibáját. A tömeg tapssal fejezte ki támogatását, és többen bekiabálták, hogy a szett Morpurgoékat illette volna. A bíró elrendelte a háló cseréjét.


Morpurgo és Kehrling nagyon keményen ütötték a labdákat,
de a franciák fürgék voltak. Kehrling szervái magasra pattantak, így kényszerítette a franciákat arra, hogy magasra emeljék az adogatás fogadást. Kehrling sok ászt ütött.

A háló ügy valóban balszerencsés volt. Ahelyett, hogy megnyerték volna az első szettet, további 10 kimerítő játék után elvesztették az első szettet. Ha sikerült volna megnyerni az első szettet lehet, hogy a meccset is megnyerhették volna. 

                               _________________________________________


Info: Tom Webster angol karikaturista


Tom Webster angol karikaturista volt. Eredeti foglalkozása vasúti jegyértékesítő volt, és szabadidejében rajzolgatott. 1904-ben megnyert egy újság által meghirdetett képregény pályázatot. Ezt követően ismert angol lapoknak készített sport és politikai témájú rajzokat, többek között a wimbledoni versenyekről is.




Az 1925-ös wimbledoni versenyről készült rajzon
a páros férfi döntőről a jobb felső sarokban találunk egy pici illusztrációt. Mellette a szöveg:

"Aztán a Borotra, Lacoste játszott Morpurgo, De Kehrling páros ellen. Ezek négyen annyi órán keresztül vagdosták egymáshoz a labdát, hogy Wimbledon majdnem éjszakai bárrá változott.
Megjegyzés: Mindössze ennyi teret szentelhettem nekik, de Borotra és Lacoste játszanak sapkában."

Lacoste és Borotra sapkája - a férfi egyes okán - különálló rajzokon is bemutatást nyer :). Borotra a sötét színű sapkát - amely nem veri vissza a nap sugarait - időnként jégen hűtöttekre cserélni, míg Lacoste a fehér sapkában vígan fütyörészik, és ő nevet a végén.

A kompozíciót a két bajnok, Suzanne Lenglen és René Lacoste figurája foglalja keretbe. 


Kehrling Béla ugyanakkor a francia George elleni döntőbeli győzelmével (6–3, 6–4) megnyerte az egyéni vigaszversenyt. Elhódította az All England Plate elnevezésű vándordíjat. 


Info: All England Plate


Az All England Plate, a wimbledoni bajnokság első és második körében kiesett játékosok versenye volt. A férfiaknak 1891-1981, nőknek 1933-1989 között rendezték meg a versenyszámot. 




A brit filmhíradó beszámolója a versenyről


Lacoste revansot vett az egy évvel korábbi vereségért és 6–3, 6–3, 4–6, 8–6-ra nyeri a bajnokságot Borotra ellen.

A nőknél Suzanne Lenglen 6–2, 6–0-re győzi le Joan Fry-t.



*


*



1925. -
Magyarország – India
válogatott teniszmérkőzés


"5:3-ra győzött India az országok közti teniszmérkőzésen

A Kehrling - Kirchmayr,  Lal - Fyzee I félbemaradt mérkőzést, amelyben szombaton már 2:0 szettarányban vezettünk, hatalmas előretöréssel mégis az indusok nyerték.

4:3 volt szombat este az indus – magyar teniszmérkőzés meccsaránya és egy félbeszakadt páros versenyben 6:4. 6:1, 3:4-re vezettünk. Az eldöntetlennek az országok közti mérkőzésen tehát nagyobb valószínűsége volt, mint a kettős pontarányú vereségnek, amint az ma, sajnos, bekövetkezett.

A legtűzőbb napban áll fel Kehrling - Kirchmayr a Lal - Fyzee I párossal szemben és közös megegyezéssel a félbeszakadt 4:3 game-arányú 3. szettet újból kezdik el.

Lalé az első szörvice, könyökből hozott elcsúszó labdái megszerzik a vezetést 1:0.

Kehrling leszerválja game-jét és egyenlít 1:1. Óvatos küzdelem következik India állandó game előnye idegesít: 2:1, 2:2, 3:2, 3:3, Lat befut és gyönyörű kettős crossvolley-ja 4:3-ra javítja a pontarányt.

Izgalom. A mieink visszaesnek 5:4, ismét a furcsa és sokszor védhetetlen Lat-szörvice következik. 6:4 India javára, szettarány azonban még mindig 2:1 a mi javunkra.

Kirchmayr double faultjával veszi kezdetét a 4. szett. India imponáló módon nyomul előre. Fyzeet képtelenség a hálónál elmellőzni máris 4:0-ra vezet India. Ráadásul Kehrling megbízható szörvice is kihagy 0:5 Lal lacoste-i drive-jei sorra célt érnek, a mieink ugyan szereznek egy game-t: a szett elveszett és India 6:1 arányban 2:2-re javítja a szettek relációját. „Szettarány 2:2, következik a döntő szett.”

Óriási izgalom a roskadásig megtelt tribünökön. Fyzee indus nyelven még pár szót odamond partnerének és halálos csöndben kezdetét veszi az 5. és egyúttal döntő szett. Kehrling lövésszerű szörvice ment 1:0!

Lal megy a hálóhoz és képtelenség ott áthozni labdát, ahol ez az ördöngös gumiember áll, fut, ugrik és vagdalkozik. 1:1! A remény halvány fénysugara villan fel: Kirchmayrnak 3 labdája precízen bevágódik: 2:1, megvan a vezetés.

De máris visszaáll a pontarány, amikor a hindu együttes kockázatos játékhoz folyamodik: minden labdára berohan és - hallatlan sikerrel: 2:2!
Kehrlingék láthatóan visszaesnek
, Kirchmayr sorra hibázza el a legtisztább helyzeteket, partnerére is ráragad az idegesség, két gyönyörű ritőrnje hajszálnyira outra vágódik, India előre tőr 3:2!

Lal eredményes szörvice és remek két smash-e 4:2-re javítja az indus pontarányt - vége. A magyar együttes teljesen „kész”.
Lal az egyetlen, aki még bírja szusszal, egy pillanatra sem áll meg villámgyors mozgásában, mintha a meccs első game-jét látszaná.

Kehrling love game-t szervál, de már hasztalan. Teljesen elfullad, fáradtan, erőtlenül mozog, de a pontarányt még is megjavítja 4:3.

Öldöklő küzdelem, mind a négyen a hálónál állnak, villámgyors crosslabdák, mind volley-ban fogva, követik egymást, Lal is már idegessé válik és gamet veszt 4:4. „Tempó. Kehrling" biztat tribün. Lal ravaszul mosolyog és ismét partnerével értekezik pár pillanatig hindusul.

A megbeszélés eredménye: lob-játék. Mindketten a magas lövöldözéssel kergetik vissza a magyar páros, amelynek nem mindig sikerül azokat elérni vagy volleyzni: 5:4.

Kehrling kapkod már lélegzet után, Kirchmayr bosszantó rosszul helyezkedik, Lal a győzelem biztos reményében gúnyos fölénnyel meg a hálóhoz, egy védhetetlen smash és India 6:4-re győz. 

A mérkőzés eredménye pedig 5:3 a vendégek javára az országok közötti mérkőzésen."



*


*


 
Magyarország 1925. évi teniszbajnokságai


"Kehrling könnyűszerrel megvédte bajnokságát.

A magyar teniszbajnokságok a keddi versenynapon befejezést nyertek és végeredményben a legtöbb versenyszámban, legalább részben, a külföldi vendég versenyzők diadalát hozták.

A tavalyi bajnoki eredményekhez hasonlóan ezidén is csupán Kehrling Béla volt képes férfiegyes bajnokságát megvédeni, míg a többi versenyszámokban vagy a külföldi versenyző, vagy pedig külföldi versenyzővel kombinált együttes győzött. "




Vissza a gyorslinkekhez


1926.




Magyarország 1926. évi teniszbajnokságai


Kehrling Béla fölényesen verte a német Demasiust és megnyerte Magyarország férfiegyes bajnokságát.

Szerdán délután a férfi egyes bajnokság döntőjére került a sor. Sokan idegekre menő, forró küzdelmet vártak, de ehelyett Kehrling egyszerű, könnyű stílusban vett győzelme következett be.

Az első szettben még mutatott némi ellenállást Demasius, de a magyar bajnok élesen felugró szerviszei és gyilkos lecsapásai már ekkor megzavarták és 6:3-as eredménynél jobbat nem tud elérni.

A második szettben még nyomasztóbb Kehrling fölénye. Egymásután nyeri gémjeit anélkül, hogy különösebb erőlködést mutatna, vagy a hevesebb játékot kellene erőszakolnia. Csaknem minden szervizlabdájánál megismétlődik a kép: Kehrling gyors szerviszébe Demasius éppen csakhogy belecsap s a lassú ívben visszarepülő labdát Kehrling a hálónál „megöli”. A játék meglehetősen egyoldalú és – meglehetősen színtelen.

A harmadik szettben következik változás. Demasius minden erejét összeszedve fekszik a játékba, amely most tényleg teljesen egyenrangú ellenfelek küzdelmévé fejlődik. Demasius új taktikát kezd. Éles, hosszú labdákkal akarja alapvonaljátékra kényszeríteni Kehrlinget, aki a hálóhoz most sokkal nehezebben tud felnyomulni.

Demasius taktikája egy ideig sikeres is. Háromszor nyír meg mindegyik játékos a saját szervizét, a játszma 3:3-ra áll, amikor Kehrling váratlanul szervizgemet veszt s Demasius 5:3-ra vezet. Most alakul csak ki a vérbeli döntőjáték.

Kehrling minden energiájával lendül a játékba, ütései egyre erősebbek és egyre merészebbek, az iram gyilkos tempóban fokozódik, Demasiust is folyton jobb játékra készteti Kehrling finise a ház kiad magából mindent, ellenállni nem tud. Kehrling egymásután négy gémet nyer (7:5) s ezzel ismét megvédi Magyarország 1926. évi teniszbajnokságát.


***


A Damesius-Amende pár legyőzi a Kehrling-Várady Ily együttest. Magyarország 1926. évi vegyes páros teniszbajnoki címe külföldre vándorol.

Kehrling Béla és Várady Ily


A férfi páros bajnokság a Kehrling – Pétery pár zsákmánya lett.

*


*


1926. Riviérai versenyek


Kehrling Béla ebben az évben vett részt először a riviérai versenyeken.

Beaulieuben és Monte-Carlóban első lett, Menton-ban hatalmas küzdelem után maradt alul Cochet ellen.

A riviérai versenyek bemutatása a wimbledoni múzeumban

*


*

1926. Argentína - Magyarország
Davis kupa forduló
Barcelonában

                               _________________________________________

1926. Barcelonában Enrique Obarrioval

*


*


1926. Wimbledon


"Az 1925-ös wimbledoni sikert a következő évben újabb követte. A végeredmény, a helyezés nem változott, ám a harmadik helyre befutott pár összetétele megváltozott.

Kehrling ezúttal a holland C.E. Van Lennep oldalán jutott a harmadik helyig. Ezúttal is a francia duó, újból a későbbi győztes pár verte ki őket.  


A vegyes párosban Lili de Alvarez spanyol teniszezőnővel a nyolcaddöntőig menetelt. 

London, s az 1926-os esztendő nemcsak a megismételt wimbledoni harmadik helyezés miatt maradt örökké emlékezetes Kehrling Béla számára."

*


*



1926. Asztalitenisz

Londoni világbajnokság

                               _________________________________________

*



A londoni Asztalitenisz Szövetség cikke (1951.) Dr. Jacobi Roland halálát követően az eseményre visszaemlékezve így ír Kehrlingről:

"... Kehrling Béla, a híres Davis Kupa csillag átvette Jacobi helyét. Elszántásága és rendíthetetlensége révén nyerte meg a döntő meccset az okosan játszó Pillinger ellen."

Érdekesség, hogy Kehrlinget "Baron de Kehrling"-ként említik a cikkben (baron jelentése: báró). Ez téves megnevezés, valószínűleg a B. Kehrling név-rövidítésen alapulhatott. 

*


*



1926. Jégkorong - Bécs

BKE - Wiener Eislauf Verein
(Forrás: jegkorongblog.hu)



"A blogunk birtokába került kiváló felvétel és a mérkőzésbeszámoló azért történelmi, mert tudomásunk szerint nincs ennél régebbi fénykép magyar jégkorong témában, legalábbis nem ismert ilyen. A fotó nagyon korai, elég csak arra gondolni, hogy az első magyar jégkorongbajnokságot 1937-ben rendezték."


Kehrling Béla jéghoki edzése (0:00 - 0:28)


*


*


Az első figyelmezető jel


"1926-ban egy berlini versenyen mérkőzés közben szívrohamot kapott, összeesett. Ez volt ez első figyelmeztetés. - Hagyjatok játszani...- mondta akkor is, s nem törődött az intő szavakkal.

Attól fogva akárhány versenyen ott voltam, nem azért drukkoltam, hogy Puci győzzön, hanem azért, hogy élve jöjjön le a pályáról. Ez évekig így ment... emlékezett vissza özvegye évekkel később." 

Kehrling Béla a háború utáni időszakban nemzetközi fronton szinte egyedül képviselte hazánk színeit.




Vissza a gyorslinkekhez



1927.




1927. Nemzetközi teniszbajnokság
Budapesten

                               _________________________________________




1927. Olasz-magyar
Davis kupa teniszmérkőzés


Kehrling Béla a Pesti Napló 1927. május 7-i számában így veszi számba az esélyeket:

                               _________________________________________



"Olaszország 3:2-re győzött a Davis Cupban


Az olasz-magyar meccset s ezzel az idei Davis Cup-mérkőzések első fordulóját elveszítettük. Vasárnap délutánja reális eredményt hozott: egy meccset az olaszok, egyet mi nyertünk s így végeredményben 3:2-re az olaszok győztek. Magyarország a további küzdelemből kiesett.

Az utolsó játéknap mindkét meccse kellemes meglepetéssel szolgált a 2000 főnyi közönségnek. Takáts élete legszebb játékával sokkal jobban megszorította Morpurgót, mint azt az eredmény mutatja.

Kehrling pedig régi, megvesztegethető stílusában lelépte a Stefani helyett játszó, de vele egyenlő játékerőt képviselő Serventit. Sajnos, a két meglepetés egyike sem lehetett már olyan természetű, mely a végeredményt – az olasz győzelmet – megmásíthatta volna.

Az olaszok tegnap este – a bankett után – 11 órakor Berlinbe utaztak, ahol az olasz-német meccset fogják játszani."




Info: Giorgio De Stefani, a kétkezes játékos


A videón a Takáts - Stefani, a Kehrling - Morpurgo és a páros meccsből láthatunk részleteket. 

Az első, Takács - Stefani bejátszást figyelmesen nézzük meg: a kép jobboldalán játszó
Giorgio De Stefani egyik kezéből a másikba veszi az ütőt, úgy hogy mindig tenyerest üthessen. Stefani ún. kétkezes játékos. Mindkét kézzel tudott szerválni, de a fonákütés nem szerepelt a repertoárjában.  

Különleges képessége miatt - egy időben-
szeretett volna két ütővel játszani. Ezt hivatalosan 1931-ben tiltotta be a Nemzetközi Szövetség

Stefani később az Olimpiai Bizottság tagjaként 1966-ban elsőként kezdeményezte, - sikertelenül - hogy a tenisz 1924. után ismét visszakerüljön a játékok programjára. 

*


*


Kehrling a Pesti Napló 1927. május 7-i számában
a wimbledoni és párizsi versenyekről is nyilatkozott.

                               _________________________________________


Info: Profi cirkusz


Suzanne Lenglen, francia teniszezőnő 1926-ban vált profi teniszezővé. Egy amerikai üzletember, Charles C. Pyle volt az, aki elsőként nyereséges üzletet látott a teniszben. 50 000 dollárért szerződtette Lenglen-t, hogy - Amerikában - bemutató mérkőzéseket játsszon Mary K. Browne, amerikai teniszezőnő ellen. Lenglent az édesanyján, szobalányán és edzőjén kívül még 14 főnyi személyzet kísérte.


Lenglen és Tilden csak a fotó kedvéért mosolyognak.
Egyébként ki nem állhatták egymást. 



Bill Tilden
, amerikai teniszező csak évekkel később, 1931-ben vált profi teniszezővé. Szerződést írt alá a Metro-Goldwin-Mayer filmgyárral teniszoktató filmek gyártására, és Jack Curley üzletemberrel bemutató mérkőzések szervezésére

Tilden már amatőr évei alatt is játszott "költségtérítéses" bemutató mérkőzéseket, illetve fizetett szakcikkeket írt neves újságokban. Tilden csak az Amerikai Gyeptenisz Szövetség közbenjárása miatt indulhatott az 1924-es párizsi olimpián, de többek között ez a konfliktus vezetett oda, hogy a teniszt kivették az olimpiai programból.

Kiemelkedő játéktudása révén a meccseket többfelvonásos drámává alakította, hogy fokozza a nézők ovációját.

Első profi meccsét New Yorkban a Madison Square Gardenben 13800 néző előtt játszotta (és nyerte meg) Karel Kozeluh ellen. 



                               _________________________________________

*


*


1927. Párizs - Francia nemzetközi bajnokság
 

Kehrling Béla nyilatkozata az Esti Naplóban 1927. máj. 29-én: 

"Már régen előzött olyan érdeklődés egy teniszversenyt, mint a St. Cloudban lejátszásra kerülő francia nemzetközi bajnokságok, amelyek még az 1923-ik évig mint világbajnokságok szerepeltek.

Az amerikai bajnok, Tilden startja teszi oly érdekessé a versenyt, különösen az ő kijelentése alapján, mely szerint csak azért hajózik át az óvilágba, hogy a tavalyi legyőzetéséért itt, a franciák otthonában vegyen revansot.

Ez részben már sikerült is, amennyiben a lejátszott Francia-Amerika országközti mérkőzések során sikerült Tilden-nek mind Lacoste-ot, mind pedig Borotra-t legyőzni. Az egész világ kíváncsi, hogy ezt a győzelmet megismétli-e?

***

Tizenhárom évvel ezelőtt játszottam utoljára a St. Cloud-i pályákon. Akkor még a világbajnoki címért, most a francia nemzetközi bajnokságok címéért.

Régen volt... és mégis, amikor belépek a klub kapuján, mintha csak tavaly lett volna.  A szép klubház ugyanolyan, mint volt, ott áll a fa, amely alatt minden lunch után Wilding, az akkori világbajnok egy fekvőszékben elhelyezkedett, és a felette levő zöld lombsátoron pihentette szemeit. Szinte keresem, és hiányzik a szimpatikus rózsás arc.

Esőszünet Párizsban

Tovább megyek és látom, hogy a pályák is mind a régi elhelyezésben maradtak. Itt van balra az a pálya, amelyen Demiast/Deguist majdnem megvertem, a végén pedig a "Center Court". Ugyanaz, csak a nézők helye lett megnagyobbítva. A háború előtt cca. 4000 néző részére,  ma 6000-7000 ember tekintheti végig innét az érdekes mérkőzéseket.
(1927. telén került sor a további bővítésre. Lásd lentebb.) 


A sorolás

Amint a programot egy versenyző kézhez kapja, az első dolga a sorsolást megnézni, és az esélyeket tippelni. Így csinálom én is. Meg is találom a nevemet az első negyedben, ahol az első ellenfelem egy ismeretlen francia. A második forduló Rodztankoval hoz össze. A harmadikban Turnbull és Frotzheim győztesét kellene legyőznöm, hogy a harmadik helyért Cochet-vel vehessem fel a versenyt. 

A második negyedben Tilden az uralkodó. ... A harmadik negyedben Borotra igyekszik ez elődöntőbe jutni. Azonban nehézséget fog okozni,  a második fordulóban a holland bajnok, van Lennep és a negyedik fordulóban az amerikai Hunter, vagy a délafrikai Spence, akik indig veszélyes ellenfeleknek bizonyultak.

A legkönnyebb dolga van Lacoste-nak a negyedik negyedben, ahol csak a harmadik fordulóban kell kissé megerőltetnie magát. Itt ugyanis Brugnon lesz az ellenfele, akit azonban annyira ismer, hogy meglepetésre kevés kilátás van. 

A négyes döntőbe a következők várhatók: Cochet Tilden ellen, Lacoste Borotra ellen. Az eddigi eredmények alapján a győztest Tildenben kell látnunk. ..."

Kehrling 7. kiemeltként indult a versenyen


A Pesti Napló 1927. június 1-i számában Kehrling így nyilatkozott Tilden Andreau spanyol teniszező elleni játékáról:

                               _________________________________________


Info: A Roland Garros stadion építéséről


A stadiont 1927. telén bővítették-építették az 1928-as Davis Kupa döntőre, mert a meglévő létesítmények nem tudták volna fogadni az érdeklődőket. A szervezésre létrehozott bizottság elnöke, Émile Lesieur kikötése volt, hogy az új stadiont barátjáról, a világháború végén hősi halált halt pilótáról és sportemberről, Roland Garrosról nevezzék el.


Az új stadion fából készült lelátói 10 000 nézőt tudtak  fogadni.

Az 1928-as Davis Kupa győzelmet követően az ideiglenes építményeket beton szerkezetek váltották fel.

1928-ban készült fotók és videó:


Az andráskeresztes beton szerkezetet Louis Faure-Dujarric, francia építész tervezte. 


A stadionban kiállított Davis Kupa trófea


A Helen Wills és Ellieen Bennett elleni döntő (1928.)

A Roland Garros-t bemutató film

... 0:17 - Képek a névadó, Roland Garrosról.

... 0:30 - A Négy Muskétás 1927-től 1933-ig Párizsban tartja a Davis Kupa trófeát.

... 0:46 - 1925-ben megnyitják a bajnokság kapuját a külföldi versenyzők előtt

... 1:09 - A francia Christian Boussus 1932-ben "vezette" be a Roland Garroson a - az angol Austin által először divatba hozott - rövidnadrág viseletét

Vele szemben az ausztrál Jonh Crawford, 1933-ban első külföldi bajnok az 1925-től nemzetközivé vált francia bajnokságon. ...

1934-ben játszotta első a döntőt első alkalommal két külföldi játékos: Crawford és a német Von Cramm.  

1938-ban a francia közönség előtt első ízben játszó amerikai Donald Budge nyeri a bajnokságot. 

2:20 -...1940-1945 a II. világháború. A háború előtti utolsó Nemzetközi Francia Bajnokságot 1939-ben rendezik.

...A világháború alatt a létesítmény egy ideig fogolytáborként is működött.  

... Ezt követően 1946-ban léptek újra külföldi játékosok a Roland Garros salakjára. 

3:30 - 1946-ben a francia Bernard Marcel nyerte a bajnokságot. A párosban nevező játékost egy játékvezető vette rá, hogy induljon az egyéni versenyben, mondván, hogy van még szabad hely a táblán. Marcel erre azt mondta, hogy "Na jó, akkor indulok". ...

Itt sértődötten abbahagyjuk a videó nézését, mert Asbóth József 1947-as győzelmét egyszerűen átugrották... Ez nem volt szép!


*


*


1927. Wimbledon


Kehrling
a negyedik fordulóban a későbbi győztes Cochet-tól kapott ki három szettben.

Aláírt fotó 1927-ből


A vegyes párosban Kehrling Bennettel indult. Legyőzték az első helyre esélyes Tilden - Mallory kettőst, de a negyeddöntőben váratlan vereséget szenvedtek.


***

A brit filmhíradó beszámolója a döntők küzdelmeiről, a nőknél a Wills - Alvarez, és a férfiaknál a Cochet - Borotra meccsről. 


*


*


1927. Merán


Az év zárása jól sikerült: Kehrling Meránból három aranyérmet hozott haza.



A meráni verseny vándordíja.
Kehrling Béla 1922-ben, 1923-ban és 1926-ban nyert.

A vándorserleget Kehrling után 1928-ban Morpurgo, 1929-ben pedig Du Plaix nyerte meg.

Merani csoportkép (Kehrling a baloldalon ül)

*


*


1927. Szabadka (Subotica)




Vissza a gyorslinkekhez


1928.



"A "Verseny díjaim" füzetben 1928-ban jelennek meg az első pénzjutalmak, a húszas években a külföldi tornákon már gyakoribb volt ez a fajta elismerés. 

Cannes, Nice, Beaulieu és Monter Carlo városnevei mellett már a 200, 400, 500, 700 és 800 Fr. is megjelenik."

 

*


*


1928. Magyarország - Ausztrália
válogatott mérkőzés


Eredmény 3:3




"Takács megverte Cummingset, a briliáns Kehrling Moont, de a párosmérkőzést Ausztrália nyerte.

Vasárnap délután a margitszigeti centercourton előkelő közönség gyűlt össze, hogy tanúja legyen az Ausztrália – Magyarország miting befejező mérkőzéseinek. Ausztráliában tudvalevően már régóta kiforrott teniszkultúra virágzik, amint ennek már két évtizeddel ezelőtt bizonyosságát adta Wilding, aki feledhetetlen szép játékával meghódította a magyar sportközönséget. 

A most itt szereplő két fiatal ausztráliai játékos, Cummings és Monn stílusán, ütésein meglátszik ez a régi teniszkultúra, még ha egyénileg akadnak hazájuknak nálunknál kiválóbbak is. Legutóbbi wimbledoni szereplésük alapján sportkörökben általában bizonyosra vették a magyar vereséget.

A mérkőzések szép, élvezetes sportot nyújtottak. Elsősorban Takács Imre briliáns játékáról kell megemlékezni.

Takács folyton fejlődik, állandóan tanul, újabb meg újabb ütésekkel variálja stílusát. Vasárnap különben is kitűnő napja volt. Ellenfele, Cummings, aki pedig tegnap löfszetet is nyert Kehrlingtől, ma némiképpen indiszponálva volt ugyan, de ez nem kisebbít Takács érdemét, az első szetben alig hibázva egy-két labdát, 6:1-re valósággal lelépte. A második szetben is már 4:0-ra vezet Takács, amidőn Cummings rosszullétére hivatkozva föladja a mérkőzést.

Ezután Kehrling áll ki Moon ellen és a magyar fölény itt is kidomborodik. Kehrling már 5:0-ra vezet az első szetben, amikor Moon kissé erősítik. A magyar bajnok nem tartja fontosnak a gyorsnyerést, de 6:4 arányban mégis az övé az első szet. Moon szemmel láthatóan megtörik és a második szettet szép volley-csata után ugyancsak kénytelen a kiváló magyar bajnok magasabb klasszisának átengedni. Ausztrália ellen 3:2 vezetünk!

Kezdődik a páros mérkőzés. Kehrling ezúttal Kirchmayerrel állt ki Cummings és Moon ellen. Újra megállapíthatjuk, hogy Tilden méltán sorozza Kehrlinget a világ legjobb páros játékosai közé.

Kirchmayer eleinte rettenetesen bizonytalan volt, meglátszott rajta a versenytréning hiánya. Így időbe telt, amíg a gyors labdamenethez hozzászokott, de azután szebbnél szebb ütéseket produkált. Valóban kár, hogy nem folytat komolyabb tréninget, mert ezen múlott, hogy a mérkőzést nem nyertük meg. 

Az első szettet az ausztráliaiak 6:4 arányban nyerik, sőt a másodikban is 4:1, majd 5:1-re vezetnek, sőt meccslabdájuk is van, amidőn Kehrling sorozatosan üti pompásan helyezett, pointszerű volley-ütéseit és hosszas küzdelem után a második szet 9:7 arányban a magyarok zsákmánya lett. 

A harmadik szetben az ausztráliaiak már 5:3-ra vezetnek, de Kehrling bravúros szervizével és gyors belépéseivel 5:5-re javít, sőt a magyar pár megszerzi a vezetést is. Csak két labda kellene a győzelemhez! De következik a peches széria. Kirchmayer ismételten hibáz és a 9:7 arányban nyert harmadik szettet a páros meccset az ausztráliaiak nyerték.

Így a végeredmény 3:3 arányban eldöntetlen, ami nagyon szépnek mondható."

*


*


1928. Cochet Budapesten


"Az év legjelentősebb hazai eseménye Cochet vendégjátéka volt. A francia Cochet és Danet Kehrling meghívásának tettek eleget.
 

3000 főnyi közönség előtt Cochet legyőzte Kehrlinget
. A teniszvilágbajnok pompás formában játszott – Kehrling is kitűnő volt, de a szerencse nem szegődött hozzá – Takáts megverte Danet. – A páros meccs revánsa egy-egy szet után a sötétség beállta miatt abbamaradt.

A Margithíd forgalma a kora délutáni órákban a megszokottnál is hatalmasabbra növekedett. Autók végeláthatatlan sora kígyózott Budáról és Pestről a szigeti kishídra, zsúfolt autóbuszok és villamosok ontották a fogyni nem akaró emberáradatot a felső szigeti díszpálya felé. A szigeti bejáró úton a magánautók és taxik úgy ömlöttek egymásután, hogy a kifelé való közlekedést lehetetlenné tették.

S az autósok, gyalogosok, taxisok és autóbuszosok egyaránt csak egy témáról beszéltek:
-Kehrling?
-Cochet?
A két név körül forgott a beszéd, pergett a vita, mely elvezetett az ünnepi köntösbe öltöztetett díszpályára. Teniszverseny Magyarországon még soha nem látott akkora nézősereget, mint amekkora hétfőn délután a center courtot körülvette.


Oláh Aladár bíráskodása mellett, Kehrling szervizével indult a játék. A magyar bajnok hatalmas lendülettel dobja magát a küzdelembe. Alig öt perce folyik a játék s Kehrling 0:3-ra vezet. Cochet lágyan helyezett ütései közül sok a hálóban köt ki, de keresztben adott leütése megszerzi első gémjét. 1:3. 

Kehrling 1:4-re növeli előnyét s már úgy látszik, hogy könnyen nyeri a szetet, mikor Cochet erősít. Két gémet nyer egymásután. Aztán cikázó hálócsata után hihetetlen bravúrral a kiegyenlítést is megszerzi. A magyar bajnok 40:0-ról nyert szervizével újra elhúz s ismét vezet: 4:5!

De pompás volléjit balszerencse kiséri, egymásután alig valamivel a vonalon túl röppennek, hátsó ütései pedig bizonytalanok. Óriási küzdelem után 8:6 arányban Cochet javára szól az első szet.

A második ismét Kehrling ragadja magához a vezetést. 1:0, 1:1 után már 1:3-ra vezet, de Cochet megint kiegyenlít. Kehrling felrántott drejvje most is nem egy holtbiztosnak hitt labdát küld a vonalon túlra. 3:4, 4:4 az állás, aztán Cochet 5:4-es vezetése következik. Most produkálja Kehrling legszebb játékát. Csodás, finom bakhend keresztütésekkel kijátssza befutó ellenfelét, majd ő nyomul a hálóhoz s bravúrosan volléjzve 5:7-re nyeri a második szetet.

Szemkápráztató játékkal indul a harmadik szet. Cochet a rövid, lefékezett Tilden-ütéseket is beiktatja repertoárjába, mely kifogyhatatlan a különböző fortélyokban. Egyenlő erők küzdelmét mutatja a játék, de Kehrling oldaláról hiányzik a szerencse. Pompásan megjátszott labdák után a poént jelentő „ziccereit” üti hajszálra autra s mikor a világbajnok már 4:0-ra vezet, nem ambicionálja a további küzdelmet.

A nyolcperces szünet alatt Cochet, a fáradhatatlan, jókedvű „szerencse fia” nevetgélve diskurál. Kehrling az öltőzőbe siet, ahol lemasszírozzák.

- Az első szetet meg kellett volna nyernem. – mondja – nem is tudom, hogy veszthettem el 4:1-ről! Pedig úgy érzem, hogy jól ment a játék. Meg voltam magammal elégedve. A peches volléjk? Igen, hát szerencsém – az éppen nem volt.

Nem volt ez igaz. De a szerencse – sajnos – az utolsó szetben is elkerülte bajnokunk kezét. Cochet 1:0, 2:0, 2:1-re vezet. Most Kehrlingnek alkalma volna az egyenlítésre, de két tiszta labdát egymásután autra vág. 3:1. A következő gémben finom bekhend krosszai megint sok tapsot kapnak, de a döntő pillanatban újra ő „veszti” – és nem Cochet „nyeri” – a gémet. 4:1.

Remek hálócsaták következnek, Kehrling 4:3-ra javít, de aztán Cochet következik: levegőben elnyúlva ütött volléja, amit rögtön azután remek stopvolléj követ, váratlanul adott rövid labdái, csodás dinamikai érzékkel váltogatott ütései – gyenge, rövid, erős, hosszú – megszerzik az utolsó két gémet is. Végeredményben Cochet 8:6, 5:7, 6:0, 6:3 arányban győzött.

A világbajnok Budapesten is méltónak bizonyult hírnevéhez. Győzelmét nehéz küzdelem után, de biztosan érte el.

Befejezésül a vasárnapi páros meccs revánsa következik. A rövidesen beálló sötétség miatt azonban csak két szet került lejátszásra. A meccsen kellemes feltűnést keltett Pétery kitűnő diszpozíciója. A nagyszerű négyesnek valóban méltó tagja volt. Pedig Cochet itt is brillírozott s Danet jól dolgozott mellette Kehrlingen nem látszott meg a nagy meccs fáradtága. Elemében volt.

A lejátszott két szet eredménye: első 6:2 a magyar pár, második 7:9 a francia pár javára.

Francia vendégeink az éjszaka folyamán Bécse utaznak."


*


*


1928. Magyar - norvég
Davis kupa mérkőzés

                               _________________________________________



A Tennis c. lap beszámolója

*


*


1928. - 
Hollandia - Magyarország
Davis kupa mérkőzés

                               _________________________________________

A magyar csapat egy holland újság (Dag) beszámolójában.
Pétery, Kehrling, Takács.

Az Algemeen Handelsblad örömmel számol be a hollandok győzelméről.
 Kehrling és Timmer a baloldalon, Koopman és Takács a jobboldalon.






1928. - Magyar-német
válogatott teniszmérkőzés


Eredmény: Németország nyer 5:3 arányban



*


*


Tennisz c. lap


1928-ban először jelenik meg Kelemen Aurél szerkesztésében a MOLSZ hivatalos képeslapja a "Tennisz", amelyet 1929-ben a "Tennisz és Golf" követ. 




Vissza a gyorslinkekhez


1929.



Tennisz és golf



Kehrling Béla volt a főszerkesztője és kiadója a Tennisz és Golf c. újságnak, amely 1929-ben jelent meg először. Lapozzon bele az első számba!
(Képernyő nagyítás CTRL+)


A Tennisz és Golf c. lap tartalom szerint böngészhető változatát (új ablakban) ide kattintva érheti el. 

*


*


1929.
17. alkalommal magyar bajnok Kehrling Béla





A Tennis és Golf cikke ebből az alkalomból


"A vegyespárosban Menzel ragyogó játéka, másrészt Schréderné gyengébb formája Menzeléknek biztosítja a győzelmet." írja a Tennisz és Golf. 

A vegyes páros döntő résztvevői. Schréderné, Kehrling, G. Baitrock Ica, Menzel. 

*


*


1929. Wimbledon



A Tennis és Golf beszámolója Wimbledonból



Wimbledonban 1927-ben vezették be a játékerőn (ranglistán) alapuló kiemeléses rendszert.

Kehrling Béla 1927-ben a 7. kiemelt lett.

1923-1927. között csak a külföldi játékosokra vonatkozott a kiemelés rendszere.

A cél az volt, hogy a hosszú utazás után a szigetországba érkező, egy nemzethez tartozó külföldi játékosok ne kerüljenek egymással szembe a verseny első fordulóiban.

 

A kiemelt játékosok listája egy angol napilapban.




Wimbledon - legjobb 16




Wimbledonban Austin állította meg Kehrlinget



Kehring Béla meccsei:


Első forduló

Kehrling Béla - William D. Radcliffe (6-2 6-1 6-1)

Második forduló
Kehrling Béla - Clifford Stirling Colvin (6-3 6-1 6-4)

Harmadik forduló
Kehrling Béla - Loius Bosman Raymond (6-3 7-5 6-3)

Negyedik forduló
Kehrling Béla - John Sheldon Olliff (9-7 7-5 6-4)

Negyeddöntő
Henry William Austin - Kehrling Béla (6-2 8-6 6-3) 

*


*


1929. Párizs - Roland Garros


A Tennisz és Golf beszámolója
a férfi egyes versenyről és Kehrling játékáról:


"Az első két forduló nem hoz semmiféle meglepetést. 


A harmadik fordulóban Kehrling váratlanul veri az angol bajnokot
, Austint, háromórai küzdelem után 4:6, 6:1, 2:6, 7:5-re. 


A negyedik fordulóban Tildennek ugyancsak össze kellett szednie magát, nehogy tanítványától kikapjon
. A fiatal Coen már két szettet nyert és 3:1-re állt, amikor Tildén teljes komolysággal munkához látott. A két utolsó szettben Tildén lelépte ellenfelét. 

Kehrling ebben a fordulóban Tinimért, a holland bajnokot veri 4:6, 6:1, 6:0, 6:2-ös eredménnyel és ezzel a győzelemmel bekerült az utolsó nyolc közé, ahol kívüle négy francia, két amerikai és egy olasz van. 


Következő ellenfele Lacoste volt.
A gépember napról-napra jobb formába jött. A mérkőzést délben egy órakor játszották a legnagyobb hőségben.

Kehrling az első szettben már 5:3-ra vezet, de bármennyire is erőlködik, nem tudja megnyerni és kénytelen 8:6-ra átengedni.

A másodikban minden sikerül a magyar bajnoknak és csakhamar 4:1-re vezet, amikor Lacoste már nem ambicionálja ezt a szettet, amely 6:1 lett.

A harmadikban az elején Lacoste erősít és csakhamar 4:0-ra vezet, amire Kehrling feladja 6:0-ra a szettet.

Pihenés után mindketten erősen küzdenek. Az első gém Lacoste-é, a másodikban 40:30 Kehrling javára, amikor egy aut labdát jónak minősítenek, minek folytán a Lacoste nyeri a gémet és így 2:0-ra vezet. Ezután minden labdáért nagy küzdelem folyik, de Kehrling már csak három gémet tud elérni és így 8:6, 1:6, 6:0, 6:3-as vereséget szenved.




Ugyanazon a napon Tildén három órai küzdelem után tudja csak Morpurgot megverni
9:11, 3:6, 6:1, 6:2, 8:6-os eredménnyel.

A párisi verseny két híve: Borotra és Lacoste. Megnyerték a férfi párost, s egymás ellen játszották az egyes döntőjét. 

Cochet Brugnonnal igen nehezen tud csak végezni.

Borotra pedig a tavalyi kétszeri leveretéseért revánsot vett Hunteren. Azt hiszem szerencséje volt Borotrának, hogy az egész mérkőzést két részletben játszották. Így másnap kipihenten folytatta a játékot.

A négy utolsó küzdő Borotra, Cochet, Lacoste és Tildén maradt. Tildén az előző napokon lejátszott mérkőzésektől fáradtan, nem volt méltó ellenfel Lacoste-nak, aki ezek folytán elég fölényesen győzött.

Nem úgy Cochet és Borotra. Ezek teljesen egyforma ellenfélnek bizonyultak. Borotra csak az ötödik szettben tud győzni. Milyen nagy küzdelem volt! De ezen nagy, fárasztó küzdelem miatt vesztette el azután másnap a pihenten kiálló Lacoste ellen a bajnokságot.



Info: A salakos teniszpálya-borítás bevezetéséről



(Tennisz és Golf)


Max Décugis francia teniszező a Stade de France salakján.
(Francois Flameng festménye)


*


*



1929. Tennis és Golf c. lap világranglistája


*


*



1929. Davis Kupa mérkőzések



A magyar Davis Cup csapat


A korábbi évek szerény eredményei után, 1929-ben a kedvezőnek látszó sorsolást követően bizakodó hangulat alakult ki. 

1929-ben elsőként jutott be Magyarország a Davis Kupa Európa Zónájának elődöntőjébe.

A sikersorozat Oslóban kezdődött a norvégok elleni 4:1 arányú győzelemmel, majd a Monaco elleni 3:2-es győzelem következett a Margitszigeten.

1929. Davis kupa


Oslóban


A 4:1 arányú győzelmet csupán Takáts Torkildsentől elszenvedett váratlan veresége árnyékolta be. 

                               _________________________________________

Norvég cigarettakártya a magyar csapatról



Monaco ellen itthon


"Az Oslóban aratott győzelem után Monaco együttesét fogadtuk a Margit-szigeten. Monaco igazi nemzetközi együttessel érkezett Budapestre: A francia Gallépe mellett az orosz emigráns, Landau Vladimir - aki éveken át hazánkban is tartózkodott - képviselte ellenfelünk színeit. 

Bár 5:0-ás diadalt várt a hazai tenisztábor, végül meg kellett elégednünk a sovány, 3:2 arányú győzelemmel"



Hollandia-Magyarország meccs itthon


A negyeddöntőben Hollandia volt az ellenfél Budapesten
, és ők voltak az esélyesek. Timmer lázasan érkezett Budapestre, és veszített Takács ellen.

A 2:2-re alakult találkozó sorsát Kehrling Timmer feletti győzelme döntötte el. 




Angol-magyar forduló itthon


                               _________________________________________


"A hollandok elleni győzelem után a brit együttessel kerültünk szembe, és 3:2 arányú vereséget szenvedtünk



Info: Bunny Austin


Henry "Bunny" Austin angol teniszező volt (1906-2000); a fenti képen a bal szélen áll.

Wimbledonban ő állította meg Kehrlinget. 

Korábban, a Roland Garrost bemutató filmnél is 
tettünk említést róla: Ő volt az, aki először teniszezett a Roland Garros-on rövidnadrágban.

1931-ben a világ második legjobb játékosaként tartották számon, 8 Grand Slam versenyen jutott el a negyeddöntő - döntőig. 

1933. és 1936. között tagja volt a Davis Kupa bajnok angol csapatnak. 

Ő fejlesztette ki az ún. Streamline teniszütőt, amelynél a nyelet és az ütőfejet összekötő részt három részre osztották azért, hogy az ütő légellenállása kisebb legyen.

Az Austin által feltalált "Streamline" teniszütő, és egy rövidnadrágos fénykép - Gáspár Balázs gyűjteményéből


Az 1920-30-as években a top játékosok ütéseit ún. "Flicker"  - pörgetős könyvecskék segítségével lehetett ellesni. Minden könyvecskét két irányból lehetett pörgetni, így két ütésfajtát mutattak be: a képen a baloldali füzetben Austin szerváját és a lecsapását, a a jobboldaliban a tenyeresét és a fonákját



Szintén érdekesség, hogy a teniszrajongók a kor híres játékosainak képét matricagyűjtő füzetben gyűjthették. 

A könyvecske fedlapja


Az öntapadó matricákat cigarettás dobozokban hozták forgalomba

Mme. Mathieu matrica és hátlapja

A helyükre beragasztott matricák a könyvecskében



Nagy-Britannia 3:2 arányú megérdemelt győzelmet aratott,
Kehrling ragyogóan játszott, legyőzte Gregoryt és Austint is.


Kehrling és Gregory - Gáspás Balázs gyűjteményéből

*


*

A "Tennis és golf" cikke:

*


*



1929. Kehrling - Cochet meccs



                               _________________________________________




Beszámoló a mérkőzésről


                               _________________________________________

Kép a meccsről - Gáspár Balázs gyűjteményéből

*


*


1929. Monte-Carlo


Kehrling Aschnerrel
a nemzetek párosában az elődöntőbe jutott, ahol a győztes Cochet - Brugnon pártól szenvedett vereséget.

Előzőleg Froitzheim - Kleinschroth párt, majd O'Connell - Convington amerikai párt verték ki a mezőnyből.

*


*



1929. Menton



A vegyes páros döntőt az Aussem - Kehrling páros nyerte 3–6, 6–1, 7–5 eredménnyel.


A Figaro beszámolója a végeredményekről: 

Férfi egyesben Kehrling 6-4, 7-5, 6-1-re győzte le Matejkát, és férfi párosban a Kehrling - Eric Worm győzte le a Coen - O'Conell kettőst.

*


*



1929. San Remo



*


*



1929. Bordighera




A Bordighera-i vesenyen a Kehrling - Worn páros a döntőben kapott ki a Stefany - Brugnon kettőstől.



Info: Az első olasz teniszütőgyár


Bordighera-ban működött az első olasz teniszütő készítő műhely, a S.I.R.T.

                               _________________________________________

*


*



1929. szeptember



"Kehrling Béla és a cseh Menzel, férfi egyes teniszbajnoki mérkőzése

Döntőmérkőzés Kehrling Béla és Menzel a cseh Davis-Cup játékos között Magyarország férfi egyes bajnokságáért.

Győzött: Kehrling Béla, m.a.c."


*


*


Rekord-teljesítmények 1929-ből
(Tennis és Golf)


*


*


A tvonalblog.hu összefoglalója az 1929. évről:

"1929 Kehrling Béla egyik legjobb éve volt. A szezont nyitó rivierai eseményekről főleg páros babérokkal megrakottan tér haza.

A Davis Kupában a hátán viszi a csapatot. Javarészt hibátlan teljesítményének köszönhetően négy fordulóig jutunk. A britek állítanak csak meg minket, de Kehrling ellenük is, ahogy korábban Norvégia, Monaco és Hollandia ellen, mindkét egyesét hozza.

Párizsban a negyeddöntőig verekszi magát, ahol a később tornagyőztes Lacoste tudása előtt kénytelen meghajolni. Wallis Myers mérvadónak számító és hagyományosan a Daily Telegraph-ban közzétett év végi tízes ranglistájára ugyan nem fér föl, ám nevét megtaláljuk egy másik Top Ten-en, amit nem kisebb tekintély, mint a korszak játékosfenoménje, Bill Tilden állított össze az Evening Standard számára.

Wimbledonban 1927-ben vezették be a kiemeléses rendszert, kezdetben nyolc játékossal. Az 1929-es férfi egyes főtáblájának 7. kiemeltje Kehrling Béla lett. A világsztárok közül csak Lacoste hiányzott, azaz, ha a francia „gépember” — ahogy a hazai sajtó felcímkézte — indult volna, még mindig befért volna a kiemeltek közé.

Egy hónappal korábban a Roland Garroson, ahol ebben az évben vezették be a kiemelést és tizenhat fő számára tartották fontosnak, hogy idő előtt össze ne akadjanak, a tízes sorszámot kapta. Azzal tehát, hogy Párizsban a legjobb nyolcig jutott, elvileg túlteljesítette az előlegezett bizalmat. Ennek kulcsát a brit színeket képviselő, hetedik kiemelt Henry Austin legyőzése jelentette egy igen küzdelmes mérkőzésen a harmadik fordulóban (4-6, 6-1, 2-6, 6-3, 7-5). 

Alig két héttel franciaországi meccsüket követően a két játékos ismét farkasszemet néz egymással ezúttal a Margitszigeten. A MAC díszpályáján hatalmas érdeklődés kíséretében megrendezett európai zóna elődöntő Davis Kupa történetünk első olyan menetelésének zárófejezete, amelyre igazán büszkék lehetünk. Az angolok 3-2-re legyőzik ugyan a Kehrling társaságában Takáts Imrével és Aschner Pállal felálló válogatottunkat, ám Bunny skalpját Bélánk ez alkalommal is levadássza (3-6, 6-4, 6-2, 6-2). Történetünk szempontjából e két győzelem legfontosabb közös vonása, hogy salakon estek meg.

Wimbledonban Austin ebben az évben még nincs a kiemeltek között, ezért már a második fordulóban összeakad a félelmetes játékerőt képviselő, negyedik kiemelt Frank Hunterrel.  Miután a torna legnagyobb meglepetését szolgáltatva az amerikait négy játszmában legyűri, a páros specialista Brugnon, majd honfitársa, Kingsley testén át jut a negyeddöntőbe, ahol Kehrling vár rá, egy hónap leforgása alatt immár harmadszor.

Örökös Bajnokunk 1925. óta minden évben szerencsét próbált a Church Road-on, ahol a megelőző két évben már csak olyan nagyságok előtt kapitulált, mint Cochet és Tilden.

Most kiemeltként könnyebb dolga van, és él is a lehetőséggel. Két számottevőbb ellenfelét, a dél-afrikai Louis Raymond-ot, valamint a füvön időnként a nagyokra is veszélyt jelentő, hazai közönség előtt játszó John Olliff-ot is magabiztosan intézi el. Ez utóbbi találkozón elsősorban nyugalmával hengerel. Ellenfele az első játszmában 6-5-nél a játszmáért adogathat, a másodikban pedig 5-2-re vezet, a vége mégis három szett: 9-7, 7-5, 6-4. Négy mérkőzéssel a háta mögött Kehrling Béla úgy jut a legjobb nyolc közé, hogy még játszmát sem veszít.

Magyar teniszező addig a hétfői napig, 1929. július 1-ig, még sohasem játszott olyan mennyiségű publikum előtt, mint amennyi azon a negyeddöntőn tette tiszteletét a Centre Court-on. A telt ház akkoriban 15.000 embert jelentett, ennyien voltak kíváncsiak, no persze nem elsősorban Kehrlingre, hanem arra, hogy 1923 után lesz-e végre ismét hazai elődöntőse Wimbledonnak. Lett.

Austin 6-2, 8-6, 6-3-ban számosítható sikere alapvetően négy tényezőn múlott. Mindenekelőtt sikerült Kehrlinget hátul tartania, akit így megfosztott legbiztosabb nyerő ütésétől, a fej fölöttitől. Ezt annyival könnyebben valósíthatta meg, amennyire magyar ellenfele  mozgását korlátozta az Olliff elleni mérkőzésen összeszedett bokaficama. Ehhez járulhatott lélektanilag pro és kontra a második játszma alakulása, amit az angol 1-5-ről abszolvált. Mindezek tetejébe pedig az angol lapok beszámolói szerint Kehrling szerváiból és alapütéseiből hiányzott a korábbi mérkőzéseken tapasztalt erő."


Forrás: tvonal.blog.hu

1929. Zoppot-ban nyert ezüsttál




Vissza a gyorslinkekhez


1930.



1930. május 

Átadják az MTK új sporttelepét


A megnyitón a magyar játékosok legjobbjai, és a Davis Kupára érkezett japán játékosok is részt vettek.


                               _________________________________________

*


*


1930. - Magyarország - Japán
Davis Kupa találkozó



1930-ban a Davis Kupában egy mérkőzést játszottak a magyarok
. A Budapesten játszott mérkőzésen a japánok kitűnően játszottak, és megérdemelten nyertek 4:0-ra.  


                               _________________________________________

Kehrling és Harada



Képek a magyar – japán Davis-Cup tennisz mérkőzésről
Ohta – Takács. Kehrling és Harada nehéz párharca.


                               _________________________________________

A mérkőzést követő díszvacsora étlapja a résztvevők aláírásával

*


*


1930. Wimbledon


Kehrling eljut a negyedik fordulóig, ahol Borotra-tól kap ki négy szettben.

Férfi egyesben az év bajnoka: Bill Tilden.

                               _________________________________________

Hétvégi pihenő Londonban

*


*


1930. Göncz Lajos írása a Tennis és Golf hasábjain Kehrling játékáról

*


*


1930. MOVE Óbudai Torna Egylet
Bemutató mérkőzés

*


*


1930. Olasz - magyar teniszmérkőzés
Bolognában

                               _________________________________________


Eredmények:


Stefani
- Takács 6:1 ,6:3, 6:3. 

Kehrling - Sertorio 6:2, 7:5, 6:3

Takács - Sertroria 9:7, 7:5, 8:6

Gaslini, Del Bono - Kehrling, Gabrovitz: az olasz páros öt szettben nyer.  

Végül: Stefani - Kehrling 6:3, 6:4, 7:5 


                               _________________________________________

*


*



1930. szeptember
Menzel elhódította Kehrlingtől a magyar teniszbajnokságot




1930-ban kettévált az egyéni bajnokságok útja és külön bonyolították le a nemzeti és a nemzetközi bajnokság küzdelmeit.

A nemzeti bajnokságban Kehrling
és a nők között Schréderné győzött.

A nemzetközi bajnokság valamennyi számát külföldiek nyerték.

A legnagyobb meglepetést Kehrling okozta: 18 év után először vesztett mérkőzést férfi egyesben. A döntőben kikapott Menzel-től.



"A vereséget Kehrlingnek egy lovagiasan ajándékozott labdája okozta.


Magyarország teniszbajnokságainak szomorú meglepetése, hogy Kehrling Béla, aki közel két évtizeden keresztül védte bajnoki címét, túlzottan sportszerű és nagylelkű magatartása következtében elesett az idei győzelemtől.

Az előző mérkőzések során nagyszerűen szerepelt: Sadát Nedbalcket és a japán Satoht végig szetveszteség nélkül, fölényesen verte. A döntőben, Menzel elleni mérkőzése, az elején valóságos hengernek indult, okosan helyezett, állandóan megtartotta az iniciatívát és helyes erőbeosztása folytán pillanatra sem lankadt.

Az első szetet meg is nyerte 6:4-re, a második szetben is vezetett, amikor néhány peches labdamenet következtében Menzel ragadja magához a játék irányítását. A harmadik szet egyenlő erők küzdelmét mutatja, de magyar vezetés mellett, amidőn Menzel egy az alapvonalra eső right-nak helyesen megítélt labdát a bíró, a vonalbíró és a közönség ellenében sportszerűtlenül reklamált, amire Kehrling következő adogatását szándékosan a hálóba üti.

Ennek következtében a harmadik szet Menzel zsákmánya. A negyedik szetben Kehrling már kedvetlenül játszik és Menzel akadálytalanul jut birtokába a magyar bajnoki címnek.

A játék után beszéltünk Kehrlinggel, aki a következőket mondotta a Reggel munkatársának:
– A szóban forgó labdát magam is jónak láttam, hiszen porzott a vonal. Annál inkább meglepett Menzel reklamációja. Nem engedek magamnak soha labdát „ajándékozni”. Idegileg azonban megviselt ez az incidens és a következő gémeket emiatt vesztettem el. Lehet, hogy a mérkőzést amúgy sem nyertem volna meg, de a harmadik szetet föltétlenül."

*


*


1930. Az év utolsó szabadtéri edzése
a M.A.C. pályán

                               _________________________________________




Vissza a gyorslinkekhez


1931.



A nemzeti bajnokság egyes küzdelmeiben Kehrling és Baumgarten Magda szerezte az aranyérmet

A nemzetközi bajnokságon 12 nemzet 31 versenyzője indult a helyezésekét. Kehrling a japán Satohval szemben visszahódította a bajnoki címet. 

Fotó 1931-ből

*


*


1931. Cochet - Kehrling teniszmérkőzés



                               _________________________________________

*


*



1931. április - Teniszezőink tréningje
a Davis-Cup mérkőzésekre


Élükön Kehrling Bélával erősen készülnek tenniszezőink a Davis-Cup mérkőzésekre.




*


*


1931. - Magyarország - Olaszország

Davis kupa mérkőzés



Az elvesztett olasz-magyar Davis-Cup mérkőzések első napján Kehrling fölényesen verte riválisát, Morpurgo-t.
 


"A szombaton elvesztett páros mérkőzés rekordközönsége után vasárnapra megcsappant az érdeklődés, noha még mindig szép számú publikum lelkesedett és drukkolt a magyar színekért. Délután 3 órakor Takács és Morpurgo lépnek a pályára. 

Az olasz nagy lendülettel fekszik a játékba, de Takács szívósan áll ellen. Morpurgo a döntő labdákra összpontosítja figyelmét és 6:3 arányban nyeri az első szetet.

A második szetben Takács hatalmas küzdőképessége egyre jobban kidomborodik, gémlabdája van, de vonalbírói tévedés folytán elveszti és noha egyenlít, nem tudja többé a vezetést megszerezni. A második szet 8:6 Morpurgo javára.

A harmadik szetet ugyancsak az olasz nyeri 6:1 arányban. Ezzel a mérkőzéssel az olasz vezetés 3:l-re javult és így a Davis-Cup-mérkőzést Magyarország már elveszítette.

Ezután Kehrling és Stefani léptek a pályára. Stefani kezd és biztonságával sorra megcsinálja a poénokat. Kehrling még nem szokta meg ellenfelének precizitását és sokat hibázik. 

Az olasz már 5:0 arányban vezet, amikor Kehrling néhány gyönyörű akcióval egymásután két gémet szerez: 5:2! A szet azonban 6:2 arányban Stefani zsákmánya.

A második szetben Kehrling ütésbe jön, biztos alapvonaljátékot produkál, mindvégig kezében tartja a vezetést és 5:2 állás után 6:4 arányban nyeri a szetet.

Az egyenlítés fölvillanyozza a magyar bajnokot, aki a harmadik szetben is 2:0 arányban vezet, amidőn Stefani, „az olasz fakír” hihetetlenül szívós védekező játékával egymásután hat gémet csikar ki és 6:2 arányban nyeri a harmadik szetet.

Szünet után a magyar bajnok pihenten fekszik a játékba. Most adogatása, lecsapásai a régi, félelmetes, ellenállhatatlan Kehrlinget juttatják eszükbe. Ütéseit nagyszerűen váltogatja, hol drivel, hol chopol, hol keresztbe, hol vonalmentén futtatja ellenfelét. Az egész háromnapos küzdelemnek ez volt a legszebb játszmája, amelyet Kehrling 6:4 arányban nyert.

Az ötödik szetben külsőleg nem változik ugyan a játék képe, de valahogyan előbújik a hagyományos Kehrling-balszerencse, amelyet még vonalbíró tévedések is fűszereznek. A magyar bajnok állandóan támad, de Stefani a legmesszebbre elhelyezett labdákat kiszorított helyzetben is biztosan küldi vissza ellenfele térfelébe, és 6:2 arányban nyeri az utolsó döntő szetet. 

A Davis Cup - mérkőzést 4:1-re elvesztettük. A Takács-Morpurgo - mérkőzést Halter Béla, a Kehrling-Stefani - meccset Oláh Aladár vezette."

Kép a páros meccsről (Gabrovitz, Kehrling, Morpurgo, Del Bono)

*


*


1931. A Ferencvárosi Torna Club
nemzetközi versenye


A hatvannégyes egyéni mezőnyből Kehrling került ki győztesen

A nemzetközi férfipáros remek küzdelmet adott. Az elindult 25 pár remekebbnél-remekebb versenyt vívott egymással. Különösen a döntő a legszebb sportot nyújtotta. 

A döntő résztvevői: Drjetomszky, gr. Zichy, Kehrling és dr. Pétery.

*


*


1931. Budapest bajnokság az Újpesti Torna Egylet rendezésében


A Tennisz és Golf így ír a férfi egyéni versenyről:

A versenyt természetesen Kehrling Béla nyerte meg óriási fölénnyel és sajnos újólag beigazolódott, hogy az ő tudását a fiatalok még csak meg sem közelítik. A döntőben Gabrovitz Emil volt ellenfele s mindenki kíváncsian várta, hogy milyen ellenállást tud a fiatal tehetség kifejteni az öreg bajnok ellen.

A mérkőzés azonban nagyon egyoldalú volt. Kehrling egyszerűen hengerelt és Gabrovitznak a jó Kehrling játéka ellen nem volt a fegyvertárában megfelelő ellenszere. Az egész mérkőzés három szet nem tartott háromnegyedóráig sem. Az eredmény 6:0, 6:2, 6:1 elég lesújtó a fiatalokra nézve.


A férfi párosról:

A férfi párost Kehrling — Gabrovitz pár nyerték tetszés szerint. A döntőben Balázs — Zichy gróf voltak ellenfeleik, de oly rosszul játszottak, hogy Kehrlingék sétálva nyertek. Balázs és Zichy is egyaránt elfelejtettek tenniszezni a döntőre és így küzdelemről szó sem volt.

A vegyespáros döntő résztvevői: gróf Zichy Imre, Jankovich Mariette, gróf Szapáry Gabriella és Kehrling Béla.

A Tennisz és Golf kommentárja:

A vegyes párosban újra Kehrling diadalmaskodott. Partnere Szapáry Gabriella grófnő volt, aki sajnos tavaly óta nem sokat fejlődött. Reméljük, hogy a következő versenyeken jobb formában lesz.

*


*



1931. Tennis és Golf cikke az utánpótlásról


*


*


1931. Budapest
Páros bemutató mérkőzés a Fasor Sporttelepen



"Középen  tiszta fehérben  Bíró János. Mellette  jobbra Kehrling Béla, balra Singer József a pálya tulajdonosa.

A kép bal szélén a fiatal Locsványi Jenő a kiváló mesteredző, és ott van a képen Takács Jenő, aki ugyancsak sikeres szereplője volt az akkori idők teniszeseményeinek.

A párosok összeállítása: Bíró - Lovcsányi és Kehrling - Takács.
Győz: Kehrling - Takács 6:2, 6:3"


*


*


A riviérai versenyeken Kehrling három első helyezést ért el. 




Vissza a gyorslinkekhez


1932.



1932. április 2-án tartották meg a szövetség 25 éves jubileumát, ahol az OTT elnöke a sporthatóság aranyveretét adta át két évtized legkiválóbb versenyzőjének, Kehrling Bélának.
 

*


*


Ebben az évben Kehrling utoljára nyeri meg a nemzeti és nemzetközi bajnokság férfi egyes versenyszámát

*


*



1932. Monte-Carlo


A vegyes páros döntő előtt



A Tennis és Golf c. lap így ír a Monte-Carlo-i teniszklubról:



"A sport, a test kultúrája , a Côte d’Azur leggyönyörűbb b helyén is megkezdte hódító útját, hogy hovatovább mint első tényező foglalja el helyét a Monte-Carlóba csábító különböző szórakozások között.

A Gondviselés különös jókedvében teremtette ezt a helyet, hol a természet pazar kézzel adta mindazokat, a lehetőségeket, amelyeket aztán az üdülni és szórakozni vágyó emberek örömére a franciák felhasználtak arra, hogy valódi délszaki paradicsomot teremtsenek az alig pár kilométerre húzódó Alpesek havasai tövében.

A természet szépségének szinte túlságos gazdagsága teszi talán az embereket jobb kedvűbbé, könnyelműbbé, mint másutt s így a könnyelmű emberek időtöltésére, megalapították a különböző kaszinókat, melyek idővel, sajnos, még a természetnél is nagyobb vonzóerőt gyakoroltak az emberekre s így vannak olyanok is, akik a Côte d’Azuron elfelejtik a természetet a játék kedvéért.

Ez a játék hatalmas jövedelmet biztosít a kaszinóknak s a kaszinók e jövedelem egy részét visszaadják a természetnek, mintegy megköszönve így létezésük alapfeltételét a Côte d’Azur természetes pompáját. Csodálatos parkokat varázsolt ez a könnyen szerzett pénz a kaszinók közelébe s ez évben először az esti kivilágítás révén valóságos tündérkertté varázsolják este a kaszinó környékét.

A játék révén megszerzett óriási vagyon, hála a korszellemnek, nem elégszik meg csak a kaszinó környékének szépítésével, hanem a sport szolgálatába is állít oly összegeket, melyeket másutt nem igen láthatunk. A játék ma már nem elegendő. A modern ember nem elégszik meg többé csak a kártyával s nappal erősíteni, edzeni kívánja a játékszenvedély izgalmában elhasznált idegeit.

S így megteremtette a kaszinó a Monte-Carló Country-Clubot, Európa legszebb, legtökéletesebb tennisz-clubját. Pénzt és fáradságot nem kíméltek akkor, mikor ezt a telepet teremtették. Igen, teremtették a szó szoros értelmében. A hegyek és a tenger ölelkezése itt a Côte d’Azuron végig oly bensőséges, hogy nem sok hely marad építkezésekre. Erőszakkal kell itt helyet teremteni, hogy maradandó emberi műveket építhessenek.

Mielőtt azonban a természet meghódítása, megkezdődhetett volna, itt még diplomáciai bonyodalmak is előtérbe léptek. Monaco igen kicsiny kis állam. Olyan kicsi, hogy itt a Country Club telepe akkor a az egész államhoz képest, mint egy magyarországi megye, s így természetesen ekkora helyet a sport céljaira nem adhat egy állam. A szomszédos Franciaországtól kellett így területet venni a club céljaira. Hogy ez nem volt könnyű és olcsó mulatság, azt mindenki elképzelheti. A terület maga, amit ilyen nehezen szereztek, egy elég meredek, a tengerbe, nyúló hegyoldal volt.

A teniszpályák építése 1927-ben (www.montecarlolegend.com)


Tenniszpályáknak ideálisnak egyáltalában nem nevezhető talaj s ebből a hegyből kellett az emberi észnek, akaratnak s főleg pénznek megfelelő clubot teremteni. Ekrazit szaggatta itt hetekig a sziklákat, hogy erőszakkal vegyenek el a hegy oldalából annyit, amennyi helyre okvetlenül szükség volt. A levágott domboldalakat aztán újra kövekkel kellett kirakni, hogy a bosszúálló természet a föld omlásával ne tegye semmivé a nehezen kiharcolt helyet.



Így alakult ki aztán az a háromszoros terraszépítmény, amely a Country-Clubbot egyedülállóvá teszik az egész világon. A legfelső pályák ötven méter magasban trónolnak a legalsók felett s a közbeeső terraszok kopár kőfalát a leggyönyörűbb kúszónövények fonják be a természet élő perzsaszőnyegével.

A pályák öt különböző magasságban kirobbantott síkon feküsznek, és összekötésük kiképzése is művészi. A központi versenypálya itt egy három pályát magában foglaló katlanban fékszik, melynek egyik oldala a tenger felé néz s a mellette elhúzódó vasútvonaltól élő zöld sövény választ el. A nyugati és keleti oldala természetes zöld, illetve szépen parkírozott lejárat, északi oldala a háromemeletes nézőtér, melynek egy gyönyörű clubház a koronája.

A clubház étterme a legelőkelőbb éttermekkel vetekszik szépség és minőségben. Az öltözők pedig a legsárgább irigységet ébresztették fel bennünk, magyarokban, akik a center court nyomorúságos öltözőjéhez vagyunk szokva. Itt minden versenyzőt saját szekrény vár kulccsal, amelyen a tulajdonos neve előre fel van írva.

A Monte-Carloi-i pályák 1928-ban (www.montecarlolegend.com)

A fürdőberendezés vetekszik a pesti Gellért-fürdővel, a legkülönbözőbb tusaival. Külön fürdőfülkék várják azokat, akik nem szeretik a közös fürdőt, szóval, olyan kényelem, amihez hasonlót sehol sem látni. Ez a kényelem és szépség meg is hozza a clubra költött 30,000.000 frank gyümölcsét, mert például a pálya az idén már olyan versenyző gárdát toborozott össze, amilyen Wimbledonon kívül sehol sem volt. 

A tenniszversenyzők körülbelül kétszáz főnyi csapata aztán új szint és életet visz a hotelekbe. Új, friss életkedvet visz a játékba belefáradt társaságba s így lassanként a rivierai főszezon elmaradhatatlan kelléke, sőt fővonzóereje a tennisz lesz. A fehér sport győzedelmesen hódít itt is, a kék tenger, fehér havasok és örökzöld Côte d’Azur minden pompája között."



A propos de Nice


A francia Riviéra eklektikus hangulatát mutatja be Jean Vigo 1930-ban készült filmje.

Vigo eleinte úgy tervezte, a szárazföld és a tenger közötti kontraszt lírai költeményét valósítja meg filmjével, de a felvételek közben egyre inkább társadalmi szempontok nyomultak az előtérbe.

Az "Á propos de Nice" végül is szatirikus humoros pamflet lett: Rejtett kamerával vették fel a nizzai „des Anglais” sétányon korzózó gazdag hölgyeket; azután Vigo ezekbe a képsorokba az óváros nyomoráról és az állatkert lakóiról készített pillanatképeket vágott be.

Luxusszállodák és bombasztikus emlékművek kihívó képei kérdésessé teszik ennek az üresjáratú, előjogon alapuló világnak a létjogosultságát. A fürdővárosok turista üzemét bábukkal gúnyolja ki, amelyek játékvonatból szállnak ki, és nyomban egy krupié gereblyézi össze őket.

(Forrás: mafsz.hu)


*


*


1932. Wimbledon

1932-ben Kehrling az első fordulóban kikapott a spanyol teniszezőtől Maiertől. Eredmény: 6:3, 7:5, 6:4.

Maierrel a meccs előtt

Kehrling Béla wimbledoni eredményeinek összefoglalása
(Forrás: Wimbledon archive)
 

*


*



1932. A városligeti fedett pálya megnyitója


                               _________________________________________

                               _________________________________________


*


*


1932. október
A „Tilden cirkusz” Budapesten.


Tilden 1931-ben profi teniszező lett, és ezt követően 15 évig járta a világot, ahol bemutató meccseket játszott.

"Szép őszi délutánon nagy érdeklődés mellett folytak le a Tilden Tennis Company mérkőzései a margitszigeti pályán. Az érdeklődés középpontjában a Kehrling – Tilden meccs állott. Tilden a világ legelső teniszjátékosa volt. Mostani európai körútján a klasszikus tudású világbajnokot erősen handycap-elte lábsérülése."


*


*



1932.  Magyarország - Írország 
Davis-Cup mérkőzés Fitzwilliamben

A Davis Kupa csapat Finnország ellen Budapesten 5:0-ra győzött, de a második fordulóban már nem jutottak túl: Írországban 4:1 arányú vereséget szenvedtek

Magyarország: Gábori Emil - Kehrling Béla
Írország: Edward McGuire - George Lyttleton-Rogers


                               _________________________________________



Kehrling Béla 1924 és 1933 között 16 alkalommal játszott a Davis Kupában Magyarország színeiben.

Egyéniben 22 nyert és 9 vesztett, párosban 3 nyert és 12 vesztett meccset könyvelhetett el. 

Kehrling 1932-ben újra szívrohamot kapott, a francia orvosok eltiltották a sportolástól. 

"Hát, most alaposan kipihenem magam a télen, de tavasszal, akármit mondtok, újra beszállok. Párost akarok játszani a Davis Kupa csapatban. "




Vissza a gyorslinkekhez


1933.



1933. Kehrling Béla visszavonul



Pesti Hírlap 1933. április 23.


"Vasárnap küzdött utoljára a teniszbajnokságért

Angolok, amerikaiak, németek, osztrákok vettek részt a magyar teniszbajnoki mérkőzésen és a küzdelemben ott volt Kehrling Béla, a sokszoros magyar bajnok, minden idők legjobb magyar teniszezője… Évről-évre a magyar teniszsport nemzetközi győzelmei Kehrling Béla nevéhez fűződnek.

Minél nagyobb lesz azonban Kehrling Béla fia, aki maga is tehetséges teniszező, annál lejjebb ível az a nagyszerű teniszkarrier, amely 1910-ben indult útjára. Kehrling Béla tavaly nemzetközi meccsén rosszul lett, az orvosok mérsékeltebb sportolásra intették. Ő azonban az idén is elment Wimbledonba, utána végigharcolta a riviérai teniszversenyeket.

Kehrling Béla vasárnap közölte A Reggel munkatársával, hogy most indul utoljára teniszbajnoki versenyen. Ha egészségi állapota megengedi, még részt vesz a jövő héten, a lillafüredi teniszversenyen és aztán visszavonul. Elzárja a teniszrakettet.

Kehrling Bélának ez az elhatározása végleges és egyúttal annyit jelent, hogy tehetséges, fiatal teniszező gárdánk előtérbe kerül és Kehrling hiányának érzése esetleg nagyobb lendületű munkára sarkalja.


Kehrling 1912-ben nyerte meg először Magyarország teniszbajnokságát.

Jövőre viszont már a fia startol – az ifjúsági bajnokságért…"

*


*


Nem esik messze az alma a fájától - Ifj. Kehrling Béla

A teniszszövetség Göncz Lajos testnevelési főiskolai tanár vezetésével szakszerű oktatásban részesíti a fiatal nemzedéket. „Nem esik messze az alma a fájától” - munkában a kis Kehrling. (1931.)




A linkre kattintva új ablakban olvashatja meg Göncz Lajos 1926-ban megjelent, "A tenniszjáték iskolája" c. könyvének néhány oldalát.




Vissza a gyorslinkekhez


1934.




1934. Beaulieu



*


*


A "Verseny díjaim" füzet megsárgult lapjain az utolsó, 712. bejegyzés 1934-ben került a naplóba.

Az olaszországi Bordigherában nyert férfi páros I. hely zárta a különleges sorozatot, noha néhány hazai versenyen még ezután is rajthoz állt a bajnok.

A fia által írt visszaemlékezés szerint 1936-ban, Almádiban.




Végül az összesítés: 

428 első, 145 második és 118 harmadik díj.


*


*


A versenyzéstől visszavonult bajnok szívesen adta át a tudását a tenisz rajongóinak.
 

1935-ben Kőszegen, a Hunyadi Mátyás magyar királyi reáliskolai nevelőintézetben

1935-ben Sopronban.
A kép hátulján: Mesterünknek ragaszkodással!




Vissza a gyorslinkekhez

*


*


1937.





1937. április 28.
A francia "Ce soir" gyászhíre




"Kehrling Béla, Magyarország legnagyobb teniszezője tegnap elhunyt Budapesten. 46 éves korában szívinfarktus vetett véget az életének.

Kehrling Béla annyiszor nyerte meg a magyar bajnokságot, hogy hivatalosan elnyerte az "Örökös bajnok" címet. A háború előtti Európa egyik legnagyobb teniszezője volt, de a háborút követően is hosszú ideig uralta a közép Európai mezőnyt.

Magyarországon három évvel ezelőtti visszavonulása után senki nem tudta átvenni a helyét."   




Vissza a gyorslinkekhez



***



Kehrling Béláné: Életírás
Dátum: 1949. április 28.




"Életírás

1895. november 12-én születtem Budapesten. Apám orvos volt. 1903-ban meghalt. Korai halála arra kényszerített, hogy iskoláimat 4 polgári után abba hagyjam.

Kikerülve az iskolából 15 éves koromban kitanultam a fűzőkészítést és attól kezdve műhelyben dolgoztam, de közben könyvelési órákat vettem. Mikor már tudtam könyvelni, a súlyos megélhetési gondjaink miatt, a fűzővarrás mellett, óradíjas könyvelő is voltam.

1915. ápr. 24-én férjhez mentem Kehrling Bélához, aki kelmefestéssel és vegytisztítással foglalkozott. Három év alatt 3 gyermekem született, de ezen idő alatt is tovább dolgoztam fűzővarrást és férjemnek segítettem könyvelni.

A Kehrling kelmefestő és vegytisztító gyár (Óbudán) levélpapír fejléce


Háború után annyira nem volt a nehéz gazdasági viszonyok miatt kelmefestő és vegytisztító munka, hogy ebből már nem lehetett 3 gyermekkel megélni. Azonkívül férjem kezdett már versenyekre járni, én meg a festéshez és vegytisztításhoz nem értettem.

Szerencsére 1924-ben sikerült férjemnek a francia Mass teniszütőgyár képviseletét megszerezni, így abbahagytuk a kelmefestő és vegytisztító mesterséget és én elkezdtem férjem távollétében ezek eladásával foglalkozni. Megtanultam teniszütőt húrozni és javítani, ami kimondottan férfimunka, de miután alkalmazottam nem volt módomban tartani, úgy segítettem magamon,  ahogy tudtam. Tennis swetterek kötésével is foglalkoztam, hogy megélhetésünket biztosítsam. 

1926-ban megkapta férjem a magyarországi Dunlop-Depot kezelését. A gyárnak tennislabdái, tennisütői és golflabdái voltak. Én végeztem egyedül a levelezést, eladást, csomagolást, szállítást. En tárgyaltam a kereskedőkkel, egyesületekkel. Férjemmel csak az előkalkulációkat végeztük együtt, amikor télen itthon tartózkodott. 
1928-ban egy negyedik gyermeknek adtam életet.

1937. ápr. 26-án férjem négy hónapi súlyos betegség után, mely idő alatt egymagam ápoltam, meghalt. Az árvaszéknek le kellett mondani gyermekeim részéről a képviseletekről, mert a Dunlop gyár kijelentette, hogy kizárólag csak az én személyemre  ruházza át a Dunlop Depót vezetését. 

1938-ban mikor Hitler elfoglalta Wient, megszűnt a wieni központú közép-európai Dunlop iroda. Az angol igazgatók ekkor felhívattak Wienbe, és átadták nekem a Dunlop képviseletet és egyedárusítást Magyarországra, miután a Depot megszüntették. 

1939. februárjában személyesen utaztam ki Londonba a további üzleti ügyek megbeszélése céljából.

A felszabadulás után külföldi cikkeket nem lehetett behozni, viszont sportcikkek beszerzésére sem volt pénzem, így kezdtem meglévő értékeimet, apró ékszereket és férjem díjait eladogatni. 

Lányom, kinek lakása teljesen kiégett, családostól (3 gyermek) hozzám költözött. Férje, aki az ostrom alatt bombatámadás alkalmával megsebesült, munkaképtelen lett, így leányomnak volt csak keresete a Magyar Vagon és Gépgyárnál. Reám hárult a feladat, hogy a háztartást ellássam és a 3 apró gyermeket gondozzam. Közben lassan minden eladhatót eladtam, mert hisz kiskorú fiamat és magamat is el kellett tartanom, miután lányom keresete 5 személyre is szűkösen tellett. 

Most végre leányom férje meggyógyult és álláshoz jutott, így elköltöztek, és én korábban szerzett tapasztalataimmal és szakképzettségemmel szeretném szolgálni a Demokráciát. Szaktudásomnak megfelelően, valamelyik állami sportszer v. textil üzletben szeretném alkalmaztatásomat.

Özv. Kehrling Béliné
Budapest, Tölgyfa u. 14. IV. 17."




Vissza a gyorslinkekhez




Források:

Árvay Sándor – Szőke Pál: Magányos vándorok

Árvay Sándor – Gáspár Balázs: Tenisz nosztalgia

Gianni Clerici: The ultimate tennis book

Heiner Gillmeister: Tennis: Cultural history

Gorodi László – Szőke Pál: Ez is tenisz

Göncz Lajos: A tenniszjáték iskolája

Dr. Luppu: A Lawn-tennis művészete

Official report - Paris 1924.

Official report - Olympic Games of Stockholm 1912.

Olivier Delville: 60 ans de tennis

Oltványi Tamás: A milliós játék

Szőke Pál: A tenisz története

A Tennis és Golf c. folyóirat 1929-1932 közötti számai

www.filmhiradokonline.hu

www.jegkorogblog.hu

www.adtplus.arcanum.hu

tvonal.blog.hu

www.huszadikszazad.hu

www.gallica.bnf.fr

www.runeberg.org




Kehrling Béla


Szabó Éva képei és történetei

Kulcsszavas keresés

Teniszpartner keresés

Pesten - Budán  - Vidéken

Videós
szabályelemzések

Jónás Dorka harmadik éve Amerikában


Kérdezze
a teniszedzőt!


Taktikai egypercesek


Beugró


FELIRATKOZÁS HÍRLEVÉLRE Kérjük, írja be e-mail címét,
a keresztnevét, majd kattinston a "Subscribe" gombra!
Then

Don't worry — your e-mail address is totally secure.
I promise to use it only to send you NEWS.