Roger Federer

Roger Federer
Mi a sikerének kulcsa?

Roger Federer 2000-es évek közepétől a profi tenisz meghatározó alakja. A 2005-ös év fantasztikusan sikerült számára. 15 versenyen indult, amelyből 11-et megnyert beleértve Wimbledont és a US Opent is.

Mi a sikerének a kulcsa? Milyen mentális adottságok tették őt ilyen sikeres játékossá?

Vessünk egy pillantást a karrier kezdetére:

1998 – 17 évesen 4 ATP tornán indult el, és 3 alkalommal az első körben kiesett.

1999 - 21 ATP versenyen indult. (8 alkalommal az első körben, 4 alkalommal a második körben esett ki.

2000 - 19 évesen 5 egymás követő alkalommal vesztett, majd 7-szer egymás után, de egyre jobb eredménnyel zárta a versenyeket.
14 alkalommal esett ki az első körben! Kétszer a döntőben szenvedett vereséget és az évet a 28. helyen zárta.

2001 - 12. helyen zárta az évet, de még mindig 6 alkalommal esett ki az első körben. Ebben az évben nyert meg egy fantasztikus meccset Pete Sampras ellen öt játszmában.

2002-re, bár addigra nagyon sokat fejlődött mentális téren, vereséget szenved Tommy Haas, Agassi és Mario Ancic ellen. Az évet 6. helyen zárja.

2003-ban Federert legyőzi Felix Mantilla Rómában, de Federer ebben az évben először megnyeri Wimbledont!
Még ebben az évben Houston-ban a Masters Cup-ot is megnyeri Agassi legyőzésével.

Mit tanulhatunk ebből?
Először is azt, hogy nagyon kemény időszakon ment keresztül. Sokan levonhatták volna azt a következtetést, hogy nem képesek többre. De a múlt eseményei nem határozzák meg a jövőt, csak ha mi magunk döntünk így. Roger többet edzett, többet tanult és tovább lépett.

Megértette, hogy a vereségek a tanulás és a fejlődés részei, amelyen mindenkinek át kell verekedni magát.

Roger Federer sikerének egyik titka, hogy az eltervezett stratégiát képes véghez vinni. Szinte bármely stratégia kivitelezésére képes:

• Alapvonali százalék teniszt játszani
• Agresszív tenyeressel a pályát uralni
• Tud szerva-röptézni
• Minden borításhoz képes alkalmazkodni etc.

Későbbi sikerei mutatják a fejlődést: amikor a döntőbe kerül, akkor sikerrel jár: 24 egymást követő alkalommal nyer a döntőben. Sokszor látjuk, hogy a döntőbe jutott játékos idegessé válik. Miért? A negatív gondolatoktól vezérelve. Arra gondol, hogy milyen csapás lenne elveszteni a döntőt. Nem akarja elszalasztani a lehetőséget.

De bármennyire nem akarja elveszteni a meccset, mégis a vesztés jár a fejében. Gondolatai aggodalommal telítettek. Ha így lép egy játékos pályára csodálkozhatunk azon, hogy nem a legjobbját nyújtja. Sőt, így a vereség esélyei még inkább megnőnek. Feszültté és bizonytalanná vélik. Az ilyen gondolkodás tehát önbeteljesítővé válik.

Hogy mit is csinál valójában Federer? Arra összpontosít, amit akar. Nyerni akar, átérzi a győzelem ízét, és ez a fajta pozitív gondolkodás sok energiát ad. Arra fókuszál, amit el akar érni, és nem arra, amit el akar kerülni. A győzelemre, a trófeára és az azzal kapcsolatos érzésekre gondol.

Majd amikor a meccs elkezdődik, mindez a tudatalattijában dolgozni kezd, és ez irányítja a pályán hozott döntéseit. Amikor a meccsen robotpilóta üzemmódba kapcsol, mindez lehetővé teszi, hogy a legjobb döntéseket hozza a nyerés érdekében.

Különleges képessége van arra is, hogy tudatosan, nagyon gyorsan a flow állapotába tud kerülni, ahol a legmagasabb teljesítményre képes. A mentális játék mestere ő, kreatívan, bátran és ösztönösen játszik.

Feederer játékát figyelve láthatjuk, hogy az ütést követően a feje nem követi azonnal a labdát, hanem a találati ponton tartja tekintetét. Azért, mert az elméje még a találati pontra fókuszál. Gondolatai nem járnak előtte, az ütés pillanatában az ütésre koncentrál. A gondolatai csak akkor követik a test mozdulatait, amikor az ütést valóban befejezte.

Egy másik mentális adottsága a bírálat, ítélet mentesség. Roger nem tökéletes, ő is vét ki nem kényszerített hibát. De ritkán látjuk azt, hogy emiatt bosszankodna. A hibákat a játék részeként fogadja el, és kitartóan koncentrál a célra, arra, amit akar, és nem arra, amit nem akar (jelen esetben további hibát véteni).

Roger-nek keményen meg kellett tanulni a leckét. De ő nem engedte, hogy a múlt eseményei definiálják a jövőt. Gondoljunk erre, amikor egy versenyen az első körben kiesünk, vagy a döntőben vereséget szenvedünk.

Tehát Roger arra koncentrál, amit akar. Ez fontos, mert ha úgy döntünk, akkor képesek vagyunk irányítani a gondolatainkat. Fókuszáljunk arra, amit el akarunk érni.

Federer az elfogadás állapotában játszik. Elfogadja a negatív vagy zavaró körülményeket, saját korlátait, mint a játék velejáróját. Nem ítélkezik ezekről, és nem hagyja, hogy azok megterheljék gondolatait. Ha engedné, azonnal kizökkenne a flow állapotából.

Figyeljük meg, hogy a profik hogyan viselkednek ilyen helyzetben és idézzük fel ezt, amikor magunk is ilyen helyzetbe kerülünk. Hogy mit is csinál valójában Roger? Arra összpontosít, amit akar. Nyerni akar, átérzi a győzelem ízét és ez a fajta pozitív gondolkodás sok energiát ad. Arra fókuszál, amit el akar érni és nem arra, amit el akar kerülni. A győzelemre, a trófeára és az azzal kapcsolatos érzésekre gondol.

Majd amikor a meccs elkezdődik, mindez a tudatalattijában dolgozni kezd, és ez irányítja a pályán hozott döntéseit. Amikor a meccsen robotpilóta üzemmódba kapcsol, mindez lehetővé teszi, hogy a legjobb döntéseket hozza a nyerés érdekében.

Különleges képessége van arra is, hogy tudatosan, nagyon gyorsan a flow állapotába tud kerülni, ahol a legmagasabb teljesítményre képes. A mentális játék mestere ő, kreatívan, bátran és ösztönösen játszik.

A játékát figyelve láthatjuk, hogy az ütést követően a feje nem követi azonnal a labdát, hanem a találati ponton tartja tekintetét. Azért, mert az elméje még a találati pontra fókuszál. Gondolatai nem járnak előtte, az ütés pillanatában az ütésre koncentrál. A gondolatai csak akkor követik a test mozdulatait, amikor az ütést valóban befejezte.

Egy másik mentális adottsága a bírálat, ítélet mentesség. Roger nem tökéletes, ő is vét ki nem kényszerített hibát. De ritkán látjuk azt, hogy emiatt bosszankodna. A hibákat a játék részeként fogadja el, és kitartóan koncentrál a célra, arra, amit akar, és nem arra, amit nem akar (jelen esetben további hibát véteni).

Roger-nek keményen meg kellett tanulni a leckét. De ő nem engedte, hogy a múlt eseményei definiálják a jövőt. Gondoljunk erre, amikor egy versenyen az első körben kiesünk, vagy a döntőben vereséget szenvedünk.

Tehát Roger arra koncentrál, amit akar. Ez fontos, mert ha úgy döntünk, akkor képesek vagyunk irányítani a gondolatainkat. Fókuszáljunk arra, amit el akarunk érni.

Federer az elfogadás állapotában játszik. Elfogadja a negatív vagy zavaró körülményeket, saját korlátait, mint a játék velejáróját. Nem ítélkezik ezekről, és nem hagyja, hogy azok megterheljék gondolatait. Ha engedné, azonnal kizökkenne a flow állapotából.

Figyeljük meg, hogy a profik hogyan viselkednek ilyen helyzetben és idézzük fel ezt, amikor magunk is ilyen helyzetbe kerülünk.



A Roger Federer oldalról vissza a Tenisz pszichológia oldalra



Kehrling Béla


Szabó Éva képei és történetei

Kulcsszavas keresés

Teniszpartner keresés

Pesten - Budán  - Vidéken

Videós
szabályelemzések

Jónás Dorka harmadik éve Amerikában


Kérdezze
a teniszedzőt!


Taktikai egypercesek


Beugró


FELIRATKOZÁS HÍRLEVÉLRE Kérjük, írja be e-mail címét,
a keresztnevét, majd kattinston a "Subscribe" gombra!
Then

Don't worry — your e-mail address is totally secure.
I promise to use it only to send you NEWS.